Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Zolnay László: Közlekedés az újkorban

zeti Bank. Banképület maradt az egykori Első Hazai Takarékpénztár V., Deák Ferenc utca 5. szám alatti székháza, ebben van a Magyar Beruházási Bank. Az egykori Magyar—Olasz Bank V., Münnich Ferenc u. 16. szám alatti épülete az Országos Takarékpénztár központi irodáinak ad hajlékot. A Lechner Ödön által tervezett stílustörténeti emléknek tekinthető Postatakarékpénztár V., Rosenberg házaspár u. 4. szám alatti egykori székházának helyiségein most a Posta Csekkszámla Hivatala és a Magyar Nemzeti Bank osztozik. Egészen más lett a rendeltetése a vágvölgyi Quittner Zsigmond által tervezett Pesti Magyar Kereskedelmi Bank V., József Attila u. 2. szám alatti, valamint a vele közvetlenül szomszédos egykori banképületeknek. Ide került a Belügyminisztérium; a Magyar Általános Hitelbank V., József nádor tér 4. szám alatti — ugyancsak Alpár Ignác által tervezett — épülettömbjében, az Általános Értékforgalmi Bankkal és a Pénzintézeti Központtal osztozva, a Pénzügyminisztérium helyezkedett el. A Rainer Károly által tervezett Hazai Bank V., Harmincad u. 6. számú épületét Nagy-Britannia nagykövetsége foglalja el, a Korb Flóris és Giergl Nándor által tervezett Belvárosi Takarékpénztár, V., Felszabadulás téri irodáiban az IBUSZ működik. Az egykori Hermes Bank, Kármán és Ullmann által tervezett és Rákos Manó szobrász által diszített épületének V., Petőfi Sándor u. 5. szám alatti helyiségeiben az Építők Klubja lelt otthonra. Jónéhány kisebb bankház és pénzintézet nyomát nehéz ma már felfedezni. Építészeti szempontból jelentős az említett korszak utolsóként — már az első világháború kezdetén — befejezett épülete, a Magyar—Cseh Iparbank az V., Münnich Ferenc u. 6. szám alatt. Ezt Málnai Béla tervezte, s itt az Országos Takarékpénztár egyik fiókja működik. Az épület az eklektikus (Alpár Ignác-féle) építészetnek szeceszszióba szelídített változata. A második világháborút követően a különféle tőkés és magán biztosító-társaságok is megszűntek. Korábban ezek is palotákban és pazar ügyviteli fióképületekben hirdették vagyonukra alapozott megbízhatóságukat. Ezek az épületek jól jövedelmező bérlakásokat, iroda- és üzlethelyiségeket is magukban foglaltak. Lassanként feledésbe merül, hogy a Budapesti Rendőrfőkapitányság az egykori Adria Biztosítótársaság székházában helyezkedett el. Ezt az épületet annak idején Tőry Emil és Pogány Móric tervezte. Ugyancsak biztosítótársaságé volt a Deák téren a sajátos tetőfelépítményű Anker-palota, amelyet Alpár Ignác tervezett az Anker Biztosítótársaság számára. Az Állami Biztosító VIII., Üllői út 1. szám alatti központja egykori biztosítótársaság irodái helyére került. A két világháború között talán egyetlen, pénzintézetet magába fogadó jelentős épület létesült: a Lauber László és Nyíri István által tervezett Pénzintézeti Központ a Szabadság téren. Ez az épület környezetétől elütő egyszerű nagyvonalúságával és műszaki szempontból is korszerű kialakításával elkészülése idején sok vitát váltott ki a konzervatívok körében. Az épület nemzetközi viszonylatban nem volt újszerű, de korszerűsége vitathatatlan. A második világháború után többször változtatták rendeltetését, utoljára a Nehézipari Minisztérium székháza lett. Meg kell jegyezni, hogy a dúskálás a nehezen beszerezhető és pontos kivitelt igénylő nemesebb építőanyagokban, az épületek díszes részletkiképzése nemcsak hazánk pénzügyi köreiben volt divatos. Á londoni, párizsi, brüsszeli, berlini és főleg a bécsi példák ösztönözték a budapesti vállalkozókat. Utánozták, gyakran túlzóan is, a külföldi példákat. Ezek az épületek csúcsteljesítményei annak a korszaknak, amely a tőkét becsülte a legtöbbre. A volt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank sarokhomlokzata A volt Hermes-bank bejárata 43