Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Zolnay László: A műhelytől a gyárig

Pest a reformkorban. Lőrinczy György reprodukciói Az Óbudai Hajógyár az 1850-es években továbbá kesztyűs, téglavető, gyufa-,.gyárnak" mondott vállalkozásokat gyáraknak nevezni. Kisüzemek voltak a javából s csupán egy vonatkozásban: mint kollektív munkahelyek feleltek meg a „gyár" modern kritériumainak. Egyébként jellemző rájuk, hogy termeivényeiket jórészt maguk értékesítették is. Az első igazi gyárak Első igazi gyárunk az 1836-ban — osztrák nagybankok és magyar nehéz-arisztokraták közös tőkéjével — megalapított Óbudai Hajógyár volt. Ezt követte Mieszbach Alajos osztrák szénbányatulajdonosnak pesti téglagyár alapítása, majd 1838-ban a Drasche-féle jobbparti téglavető. Ezekben az években már — 1831 óta — rendszeres a dunai hajóforgalmunk. Sőt, már az első vasútvonalak lefektetésének gondolatával kacérkodnak. A szállítás modernizálása Pestet az ország gabonapiacának, malomiparának fellegvárává teszi. (Pest és Buda meggátolják a Győrbe, Komáromba irányuló lóvontatásos gabonahajózást; e két város, főként a gabonában gazdag Komárom, Budapest javára szegényedik el.) 1835-ben megalapítják a pesti Hengermalmot; ezzel malomiparunk a fejlődésnek olyan útjára lép, amely a XX. századig, az amerikai gabonadömping idejéig Európa első liszt- és gabonaszállítójává emeli Magyarországot. Széchenyi István próféciái majdnem művei megjelenésével egyidejűleg gyakorlati-kereskedelmi eredményeket szülnek. 1839-ben megkezdik a Lánchíd építését. 1841-ben pedig — egyelőre 500 000 arany forintos alaptőkével, Fáy András elnökletével — megalapítják a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot. A szabadságharc felé 1842-ben alakult meg az Iparegyesület. Kossuth Lajos „iparegyesületi igazgató" vezetésével az volt a célja, hogy védelemben részesítse a magyar ipart s bojkottálja az osztrákot. Az Ipari Védegylet tagjai fogadalmat tettek, hogy hat esztendőn keresztül csak hazai árucikkeket vásárolnak. 1844-ben a svájci Ganz Ábrahám megalapítja budai öntődéjét. 1847-re a 110 000 lakosú Pest Magyarországnak legnagyobb városa. (Buda 35 000-rel a hatodik.) Pestnek ekkor 2000 kereskedője van; belőlük 189 nagykereskedő. A város hat selyem-gyárat mondhat a magáénak; de van nyolc gyapjú és gyapot-, két posztógyára, egy hengermalma, egy vasöntödéje, hat gépgyára, egy kocsigyára s egy cukorfinomítója. A főváros és Magyarország ipari bázisai tehát kiszélesedtek. És ez a gazdasági alap — Széchenyi számára nem, de Kossuth számára igenis — elegendő ahhoz, hogy a nemesi adómentességnek, fejlődésünk legnagyobb nyűgének felszámolásával együtt Magyarországot politikailag is szembefordítsa Béccsel. Iparegyesületi tagsági okmány 1