Budapest, 1972. (10. évfolyam)

1. szám január - Mányi Szabó István: Intézkedések a tömegközlekedés javítására

FÓRUM Sulyok Katalin Miért sok a koraszülés? „Koraszülöttnek vagy éretlen újszülöttnek azokat az élveszülötteket nevezzük, akiknek születési súlyuk 2500 g vagy ennél kevesebb." így szól a WHO (Egészségügyi Világszervezet) definíciója. A magyar gyermekorvosok évek óta minden alkalmat megragadva hangoztatják: a koraszülöttek száma, aránya jóformán naprólnapra emelkedik, ezért sürgős intézkedésekre van szükség. Lássuk az adatokat: 1950-ben az újszülöttek 6,7%-a volt koraszülött 1955-ben 7,3 1960-ban 9,2 1962-ben 10,1 1964-ben 10,4 1966-ban 10,7 1969-ben 11,0 A statisztikából kitűnik: száz újszülött közül több mint tíz születik kis súllyal. Ez valóban magas arány. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük — márpedig figyelembe kell vennünk —, hogy 1950-től szervezett anya- és csecsemővédelem folyik hazánkban; hogy a legkisebb községben is védőnő és orvos óvja a terhes anyák egészségét; hogy a csecsemőhalandóság csökken. Vannak, akik azt mondják: eltúlozzák a koraszülött-kérdést. Kis súllyal születik a gyerek? Na és, majd megnő. Mindig is voltak koraszülöttek. Nemcsak nálunk, mindenütt. És ma már az orvostudomány . .. Koraszülés másutt is van, ez igaz. De milyen mértékben ? Néhány összehasonlító adat 1967-ből: Magyarország 10,8 USA 8,2 Anglia 6,5 Csehszlovákia 6,2 Lengyelország 6,0 Ausztria 5,9 Dánia 5,5 NDK 5,5 Svédország 4,4 Statisztika és nézőpont A statisztikával nem árt óvatosan bánni. Ugyanis nem minden állam tartja be az Egészségügyi Világszervezet által előírt normát, amely szerint: „Élveszületés, függetlenül a terhesség tartamától, a fogamzás olyan gyümölcsének teljes kitolása vagy kihúzása az anyából, amely ilyen különválás után — akár elvágták a köldökzsinórt, akár nem, vagy a lepény még tapad — lélegzik, vagy az élet bármilyen más jelét, mint például a szív verését, a köldökzsinór pulzálását, vagy az akaratlagos izmok mozgását mutatja, az ilyen szülés minden egyes termékét élveszülöttnek tekintjük." S ennek alapján a magyar anyakönyvezésnél a mérvadó: „Élveszülött a magzat, ha az anyja testétől történő elválasztás után az életnek ... jelét adta, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében, és mennyi ideig élt." Ezek szerint élőnek tekintjük a hathónapos magzatot is, a hétszáz gramm súlyút is, ha a fenti kritériumok valamelyike számba jöhet. Élveszületés történt — és nem nagyabortusz. S mert kicsi a súlya: koraszülött. Ugyanakkor vannak államok, amelyek nem tartják be az Egészségügyi Világszervezet normáit. Akik az élveszületés fogalmát nem súlyban, hanem időben fejezik ki. S élveszülöttnek csak akkor tekintik, ha megéri az egy napot; ha megéri a három napot; sőt, van, ahol az egy hetet veszik alapul. Van, ahol az élveszületés fogalmát s az anyakönyvezést súlyhoz kötik. „A világ legkisebb újszülötte látta meg a napvilágot Felső-Sziléziában, a swietochlowicei kórházban. A hetedik hónapra — mindössze 450 gramm súllyal — született csöppség kislány. Már elmúlt kéthetes, s az orvosok szerint remény van arra, hogy életben marad. A kicsit eddig még nem anyakönyvezték, mivel a lengyel törvények értelmében csak 600 grammnál súlyosabb csecsemő sorolható be az állampolgárok közé." (Magyar Nemzet, 1971. okt. 13.) Akár időhöz, akár súlyhoz kötik az élveszületés fogalmát, ha a meghatározott mércének megfelel — megéri az egy napot, a három napot, az egy hetet, a megfelelő súlyt —, akkor élőnek, s ha nem, akkor halvaszületettnek könyvelik el. S a kis súlyú újszülöttek — 600,700,1000 grammosok —többsége általában a születése utáni percekben, órákban meghal. Tehát bizonyos országokban halvaszületettnek könyvelik. Nálunk viszont koraszülöttnek. (Ez is hozzájárul ahhoz, hogy nálunk viszont kicsi a halvaszületettek aránya.) 1969-ben Magyarországon 1000 csecsemő közül egy éves kora előtt meghalt 35. De az 1000 közül 13,7 élete első napján halt meg, egy-hat napos korában pedig 1000 közül 9,5. Többségük kis súlyú. Hogy mi miért tartjuk be szó szerint az Egészségügyi Világszervezet definícióját? Mert az orvosok szerint így a jó, a helyénvaló. Mert annak idején elfogadtuk, aláírtuk. S mert ez a humánus. De ha eltekintenénk a WHO definíciójának szigorú betartásától — akkor is 9 százalék körül van a kis súlyú újszülöttek aránya. , 1950-től kimutathatóan emelkedik a koraszülések száma. De mi volt azelőtt? Mennyi lehetett a kis súlyúak, s az idő előtt világra jöttek száma ? Nem tudjuk. A szülések zöme otthon zajlott le, a bába segítségével. A szülésznő legtöbbször csak felbecsülte az újszülött súlyát. Jobbik esetben lemérte a konyhamérlegen. Ha szemmel láthatóan koraszülött volt, akkor is otthon próbálták meg felnevelni. Azt tudjuk, hogy 1938-ban hazánkban ezer csecsemő közül az egy éves kort 131 nem érte meg. De hány halál-ok előidézője lehetett a koraszülöttség ténye? Még találgatni sem tudunk. Anyák, vigyázat! Miért születik meg idő előtt; miért születik időre, de kis súllyal; miért vezetünk a világranglistán? Csupa megválaszolatlan kérdés. Jelenleg a koraszülöttek 75—85 százalékánál határozottan kimutatható az ok. A kérdés teljes megoldását azonban az hátráltatja, hogy több tényező is közrejátszhat. Például az anya életkora — nagyon fiatal, vagy túl idős —, betegségei, fejlődési rendellenességei; vírusfertőzések, daganatok, ikerszülés; az anya szociális helyzete, életmódja, a terhesség alatt az anyát érő negatív pszichés hatások, megerőltető munka és még sok egyéb. Természetesen, a koraszülést kiváltó okok többségéről az anya nem tehet. De vannak olyan szituációk, viselkedési formák, melyeket születendő gyermeke érdekében nem ártana figyelembe vennie, betartania. Tavaly nyáron, a Balatonnál kismamákkal találkoztam. Hét-nyolc hónapos terhesek üdültek, víkendeztek. Hogy a terhes nő levegőn van, sétál, sportol egy keveset, az helyes. De találkoztam héthónapos terhessel, aki fészerben éjszakázott; találkoztam nyolc hónapos terhessel, aki versenyt napozott kollégáival; hathónapossal, aki naphosszat a vízben lubickolt. Nem félnek attól, hogy korábban szülnek? — kérdeztem tőlük. A három közül kettőnek ez eddig eszébe se jutott. A harmadik pedig így válaszolt: az első gyerekemmel is itt nyaraltam, mégis időre szültem, három kiló negyvennel. Erős vagyok és egészséges. De 28