Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Bíró Lajos: Miért van szükség a lépcsőzetes munkakezdésre?

AZ UTAZÁST KEZDŐK SZÁM ÓRÁNKÉNTI MEGOSZLÁSBAN Utasszóm 0 Ii I 1 1 I i I I m 11!:

11 _ s»ss55sssss»ss*8 Az utazás kadú időpontja {ora) I I I I I I I I I I II I I I I Noha mindkét grafikon átlagos igényeket takar, mégis bizonyítja, hogy a csúcsidei közlekedés enyhítésére jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. Ebből a szempontból igen tanulságos a csúcsforgalom területi megoszlásának vizsgálata. A Váci út és körzete: 12 nagyobb üzem, illetőleg gyár munkakezdési adatai az alábbi képet mutatják: 6.00 órakor kezd a dolgozók 66%-a 6.30 " " " 0,4%-a 7.00 " " " 7,-%-a 7.30 " " " 26,6%-a A Váci úton és környékén tehát a csúcsidő 5.30-tól 6.50-ig tart. Korábbi kísérletek A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1954—55-ben már foglalkozott a csúcsidő széthúzásának lehetőségeivel. Megvizsgálták a 50-nél nagyobb létszámot foglalkoztató üzemek munkakezdési idejét. Ennek alapján kidolgozták az ún. lépcsőzetes munkakezdési rendet; ezt 1955-ben be is vezették. A bevezetés után két hónappal tartott utasszámlálás adatai szerint átlagosan mintegy 15%-kal csökkent a járművek csúcsórai zsúfoltsága, de akadt olyan vonal is, ahol a csökkenés meghaladta a 30%-ot. Később az ellenőrzés és felelősségrevonás hiánya miatt az üzemek eltértek az előírt munkakezdési időktől. Ennek következtében a csúcsidőszakon belül zsúfoltabbak lettek a csúcsnegyedórák. A lépcsőzetes munkakezdés megvalósításának két lehetséges módja van: 1. A munkakezdések rendezése a csúcsidőszakon belül. 2. A csúcsidő megnyújtása és ezzel együtt a munkaidő kezdések módosítása. Megvalósításra a csúcsidőszakon belüli munkaidő kezdés módosítása kerül, mivel ez a lakosság életében sokkal kisebb változást igényel. Ehhez nem szükséges a kereskedelmi hálózat, az óvodák, bölcsődék nyitvatartási idejének alapvető megváltoztatása stb. Lényegében tehát arról van szó, hogy a munkakezdésben a jelenlegi határok között negyedórás, félórás módosításokat hajtsunk végre. A munkaidökezdések célszerű megállapításával elérhető a tömegközlekedési eszközök egyenletesebb kihasználása. Ennek célszerűségét bizonyítja, hogy a reggeli csúcsidőszak elején és végén az utazások száma lényegesen alacsonyabb, mint a csúcsidőben. A megoldás lényegében csak egyes dolgozó csoportokat érint úgy, hogy a megszokottnál korábban (hivatalokban, intézményekben), vagy későbben (gyárakban, üzemekben) kell a munkát elkezdeni. A csúcsidei zsúfoltság csökkentésének megvalósításához a felmérést két fokozatban végezzük el: Üzemenként, intézményenként, iskolánként és hivatalonként felmérést végzünk a munkakezdésről és a létszámról. Az előzetes felmérések alapján kiválasztott üzemek, intézmények, iskolák és hivatalok dolgozóiról további adatokat veszünk fel. Szükséges a munkahelyek pontos térbeni megjelölése; a munkahelyek megközelítési útvonala, illetve ezzel összefüggésben a beutazott útvonal; végül pedig a munkával kapcsolatos utazás kezdőpontja és ideje. Az adatok feldolgozásának meggyorsítása, különösen pedig az optimumot megközelítő variáns meghatározása, illetve kiválasztása elektronikus számítógép igénybevételét követeli meg. Az információk beszerzése, az adatok feldolgozása, valamint ezt követően a munkaidőkezdések megváltoztatására vonatkozó javaslatok elkészítése hosszantartó nagy körültekintést igénylő feladat. A kidolgozott javaslat elfogadása után a lépcsőzetes munkakezdést nyári időszakban célszerű bevezetni, mivel a nyári hónapokban kevesebben utaznak. A lépcsőzetes munkakezdés életbeléptetése (amennyiben az az optimálisát vagy az optimumot megközelíti) azt eredményezi, hogy hálózati szinten a jármű-park kihasználtsága megközelítően azonos lesz. A fővárosi tömegközlekedés tartós javítása sokoldalú intézkedést igénylő fontos politikai kérdés, mivel a tömegközlekedés által nyújtott szolgáltatás része az életszínvonal alakulásának. A Budapesti Közlekedési Vállalat legfőbb feladata, hogy az eddig elért eredményekre támaszkodva emelje a tömegközlekedés színvonalát és — a többi között — a szervezési intézkedések hatékonyságának fokozásával is növelje a szállítási kapacitást. Ezt a célt szolgálja a lépcsőzetes munkaidőkezdés bevezetése is. Ez irányú tevékenységünk gyakorlati megvalósításának alapvető feltétele, hogy az üzemek, a vállalatok, az intézmények és nem utolsósorban az utazóközönség támogassa elképzeléseinket. Bíró Lajos BKV Forgalmi igazgató 27 '<;.7 a c a osts a t: s SS s: A csúcsidőn belül azonban nem egyenletesen oszlanak meg az utazások. Lényeges eltérések vannak óránként, fél-, sőt negyedóránként is; emiatt egyes területeken különösen jelentős csúcsok alakulnak ki. Ennek bizonyítására elég lenne a lakosság tapasztalataira hivatkozni, mégis érdemes megnézni a grafikonokon az utazások negyedóránkénti alakulását: CSÚCSIDŐSZAKBAN UTAZÁST KEZDŐK SZÁMÁNAK NEGYEDÓRÁNKÉNTI MEGOSZLÁSA Utasszám A Budafoki úton és környékén: 6.00 órakor kezd a dolgozók 51,8%-a 6,30 " " " 2,9%-a 7.00 " " " 26,9%-a 7.30 " " " 18,4%-a A csúcsidő tehát itt is megegyezik a Váci útiéval. Érdekes és jellemző példát szolgáltat a 63-as villamos viszonylat: itt a nyári időszak csúcsórai utaslétszámával szemben szeptember után 50%-kai nő az utazások száma. A felhozott példák és adatok bizonyítják, hogy a munkaidőkezdések területenkénti és üzemenkénti meghatározásával javítható a jármüvek kihasználása, a közlekedés terhelése egyenletesebbé tehető. A lépcsőzetes munkakezdéssel olyan intézkedés kidolgozásáról és megvalósításáról van szó, amely a csúcsidő zsúfoltságát — beruházások nélkül — körülbelül 10%-kal csökkenti. Egyes területeken ez a csökkenés nagyobb mértékű lehet: helyenként elérheti a 30%-ot.