Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Bíró Lajos: Miért van szükség a lépcsőzetes munkakezdésre?

Vincze Oszkár Korszerű anyag -A világszerte épülő modern lakó települések merőben újszerű városképet jelenítenek meg. E városkép mindenütt többé-kevésbé magán viseli bizonyos kiforratlanság, a szükséglet gyors kielégítésére irányuló törekvés lázas állapotának jellegzetességeit. Ugyanakkor a kibontakozó kisebb-nagyobb együttesek hangulatában az egyformaság, a szürkeség monoton hangulata terjeng. Az új településeken hatalmas kiterjedésű, sima homlokzat-felületek alakulnak ki. Minthogy a lakásépítés gyorsan növekvő tömegszükségletet elégít ki, egyrészt anyagi kényszerűségből, másrészt — és ez sem ritkaság — pusztán rövidlátásból gyakran elhanyagolták a kialakuló modern városkép esztétikai kérdéseit. Kétségtelen: tetemes költségtényező ekkora homlokzat-felületek megfelelően színes, változatos és vonzó kiképzése. Ám, mint minden más korban, ma is cáfolhatatlan igazság: nem az az olcsó, ami ma pénzben kifejezve kevesebb forintba kerül, hanem az, ami mai számokban gyakran költségesebb ugyan, de hosszabb távlatban vizsgálva, mégis kifizetődőbb. Ha például egyszer és mindenkorra sikerül elvetni a karbantartás gondját, és ha az épületek száz év múltán is méltó módon tükrözik a kort, mely milliók, százmilliók számára teremt civilizált, nagy lakóértékű otthont — mindez már megéri a nagyobb anyagi ráfordítást. Napjainkban — úgy tűnik — világszerte kialakult az a vélemény, hogy a modern technológiával épített települések, továbbá az új lakótelepek monotóniáját a hatalmas sík felületek, homlokzatok unalmas hangulatát elsősorban a korszerű, nemesített burkoló anyagok alkalmazásával lehet elkerülni, s a városképet változatosabbá, vonzóbbá tenni. A munkapiac mai, de még inkább távlati alakulása is amellett érvel: a szép, tartós és változatos homlokzat-burkoló anyagokat olyképpen kell megválasztani, hogy a homlokzat-felület élettartama lehetőleg az egész építményével legyen azonos: Ez hosszabb távlatban, költségben és nehéz fizikai munkában egyaránt előnyös; ezekről az előnyökről aligha célszerű lemondanunk. Ilyen nemes burkolóanyag a kerámiai eredetű burkolólap, melynek időállósága — évezredek tanúsága szerint — a hasonló technológiával gyártott falazótégláéval azonos. Budapesten — és országszerte — milliárdokat költünk tatarozásra, felújításra. Mindenképpen fontos feladat ez, s kettős célt szolgál: az épületállomány élettartamának meghoszszabbítását és a városkép megfiatalítását. A fővárosban a karbantartó tevékenység régi fogyatékossága, hogy a nagy költséggel rekonstruált utcasorok homlokzata a város szennyezett levegője és az anyagok rossz minősége miatt gyakran már egy-két év múltán tönkremegy; a városkép így ismét régi, szennyes gúnyáját ölti magára. A homlokzatburkoló kerámikus lap gyártása új fejezetet nyithat a helyreállító munkában, és olyan tartós homlokzatok kiképzését teszi lehetővé, amelyeknek anyaga magát az épületet is túlélheti. A technika fejlődése azonban nemcsak a homlokzat-kiképzés anyagában, hanem a lakótéri belső felületek burkolóanyagainak választékában, valamint esztétikus megoldásában is nagy eredményeket hozott. A napjainkban épülő lakóházak és egész lakótelepek hőszükségletüket jórészt távvezetékeken át, tömbhőközpontokból, de legalábbis egyedi központi kazánból elégítik ki. A modern szabályozó készülékkel felszerelt fűtőberendezések révén a lakótér hőmérséklete egyenletessé tehető, mégpedig olyképpen, hogy a padlószint körüli levegő a lábak számára is kellemes, temperált közeggé válik. A fejlődésnek ez a szintje szükségszerűen felveti egy korábban indokolt, de ma már túlhaladott minősítés átértékelését: megszűnik a létjogosultsága a meleg-, félmeleg- és hidegpadló közötti különbségtevésnek. A külső időjárás követelményeinek megfelelően temperált, sőt, egyre több helyütt már klimatizált belső lakótérben nincs értelme többé hideg- vagy melegpadlóról beszélni; a burkolat alkalmazásában mindinkább a praktikum, továbbá az esztétikai elem kerülhet előtérbe. Ha évszázadokon át a padló, a civilizáció magasabb fokán pedig a parketta, majd az utóbbi egy-két évtizedben a műanyag volt az eszményi padlóburkoló anyag, ma e téren is világszerte a kerámiai eredetű burkolólap elterjedésének vagyunk tanúi. Ez az anyag, korlátlan színezési és díszítési lehetőségeivel, időállóságával és praktikus tisztántarthatóságával valamennyi eddigi, e célra használt anyaggal szemben kedvezőbb tulajdonságok hordozója. A kerámiai eredetű burkolólapot ez ideig főként a forró és szubtropikus éghajlat építészete alkalmazta. A légtechnika fejlődésével azonban a belső lakótérben a legkedvezőbb hőmérsékletet lehet kialakítani, így a mérsékelt, sőt, a hidegebb éghajlat építészeti gyakorlata számára is létrejöttek a keramikus burkolólapfajták alkalmazásának kedvező feltételei. Mindez azért is fontos, mert a faburkolat, különösképpen pedig a parketta beépítése csak akkor tanácsos, ha az anyagot légszáraz fából készítik. Ennek ápolása, karbantartása azonban mindenképpen fáradságos és költséges. A műanyag burkolólap használata az eddigi tapasztalatok szerint nem túlzottan kedvező: élettartama lényegében nem több, mint öt-hat év; ennyi idő alatt anyaga elfárad, fodrosodik, színét veszti és el is kopik. A műanyagfelhasználás széles skálájának ismeretében megállapítható: éppen ez a terület az, ahol alkalmazása a legkevésbé kedvező. Egyébként is az a helyzet, hogy kitűnően bevált termékek gyártásában sem tudunk lépést tartani a szükséglet növekedésével. Miután pedig a műanyaggyárak beruházási költsége a milliárdos nagyságrend tartományába tartozik, külön előnyös, ha erre a célra az építőiparnak alkalmasabb, olcsóbb és a beruházási költség szempontjából lényegesen kedvezőbben előteremthető tömegterméket adhatunk. Végül az sem közömbös, hogy ez az ipar kizárólag hazai nyersanyag-bázisra támaszkodhat. További nagy előnye a kerámiai eredetű burkolóanyagnak, hogy égetéséhez hovatovább országszerte a gáztüzelést lehet felhasználni, s ez a természeti környezetvédelem, a levegő és a víz tisztaságának megőrzése szempontjából is a legkedvezőbb feltételeket szavatolja. Sajnálatos módon porcelángyártásra alkalmas kaolin lelőhelyeink gazdagságával és az előfordulások kedvező minőségével nem dicsekedhetünk. Ellenben meglehetősen sok olyan agyagfajta található az országban, ami építészeti kerámiák — 28