Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Középkori díszkutak Budán

töredékeken található kőfaragó jelek a straszburgi kőfaragókhoz kapcsolódnak. Bizonyos, hogy ezt a kutat 1416 után, tehát akkor faragták meg, amikorra már a Hartmann-féle palotai vízmű elkészült. A várásatások során a palota nyugati „zwingerében" — a mostani lépcsős múzeumbejárat alatti falszorosban — kerültek elő azok az ólomcső és bronz-csap maradványok, amelyekkel a szűrt Duna-víz vezetékét, a nyugati várkert felé, az aula marmorea felé vezették. S amellyel a vizet, a túlfolyást — adott esetben — elzárták. A.Várhegy középkori vízvezetékeinek túlfolyói vezették a vizet — ólom- és cserépcsöveken át — a Lógódi utca táján állt (romjaiban látható) templomépülethez. De vizet szállítottak ezek a túlfolyók a nyugati várkertekbe, a Márványudvar tavaiba, hütőzőibe is. Tán a budai palota díszkertjéből, tán magából a palotából származik a budai Vármúzeum legszebb vörösmárvány kútszobor töredéke: egy monumentális vízköpő torzfej. Az 1930-as években, az Attila út északi részén, az ottani Szegényház bontásakor került elő. Nagy klasszisú művész alkotása ez, éppen úgy, mint a főtéri kút. A torzfő hajzata alól lomb-füzér ered. Valószínű, hogy a palotai vízmű táplálhatta azt a remek kis vörösmárvány falikutat is, amelynek homloklapját két oroszlánfő ékesíti. Lehet, hogy kerti csorgó volt. Akadt, aki a királyi istálló meg Mátyás budai oroszlán-háza vályújának nézte. Helyi munka, az 1480-as évekből. A vízivárosi Cupido-kút Torzfejes szökőkút az Attila út táján Sajnos, a vízivárosi Cupido-kút eltűnt díszkútjaink sorába tartozik. A vári vezeték egyik túlfolyója a Vízivárosba vezetett le. Az 1470-es évekből két oklevél is említi a vízivárosi csorgót. Meglepő, hogy ez a XV. századi csorgó, ékes kúttányérjával s az azt díszítő szoboralakkal XVIII. századi, vagyis törökkor utáni budai metszeteinken is megjelenik. Meglehet, hogy a későbbi mesterek csupán átmásolták a korábbiak budai vedutáit. Végzete éppen úgy beteljesedett, mint a királyi palota nagy központi díszkútjáé. Ennek tányérai felett Paliasz Athéné sisakos alakja uralkodott. Az óriási és tudós kút ünnepnapokon épp úgy lövellte a bort, mint a vizet — írták a régiek. Oldalait ékes faragások, címerek, feliratok díszítették. Két felirat szövege — 1488-ból, Angelo Poliziano tollából — fenn maradt. Ezek magyarul így hangzanak: Messze Firenzéből hozták el idáig e márványt, Hogy Mátyás, a király, bővizű kúttal éljen. Kéz és kő toszkán, magyarok fejedelme rendelte, Most e szökőkútból szökj fel aranyos Duna vize. A vízivárosi csorgóról pár kép maradt. A királyok nagy díszkútjából e két vers. Más semmi. z. 1. 25