Budapest, 1972. (10. évfolyam)

6. szám június - Középkori díszkutak Budán

díszkutak Budán A hatszegletes díszkút lapjai közül egyet­len egyet díszít faragás. Az említett kettős címer az: a Hunyadiak s az Aragóniai ki­rályi ház címere. A címereken gótikus fel­fogásban faragott korona ül. A címerek el­árulják e díszkút keletkezése korát is. Má­tyás és Beatrix 1476 decemberében házasod­tak össze. így tehát ez a díszkút, amely a királyi lakosztály előtt helyezkedett el, 1476-ból, vagy az utánról való. Maga a kút — mint víznyerőhely — vedreskút volt. Mivel az egész budai királyi palotának, s a várkertnek saját vize, fúrt kútja soha nem volt, a díszkút alatt elhelyezkedő, gyönyörű faragott kövekből épített ciszterna is csupán vízvezetékből táplálkozott. Vízköpő. Töredék a budai Zsigmond-kútról (1410 körül) Mátyás rabságának s királyságának színhelye Nagyon elgondolkoztató ennek a bájos kútnak a helye. Mert ez a kút mintha arra emlékeztetne: Mátyás, a budai vár egykori (1457) foglya, V. László rabja, egy esztendő­vel rabsága után, fogsága helyére mint király tért vissza! Mert ez a kis díszkút alig pár méterrel esik délkeletebbre attól a hajdani tárnokháztól, ahol a két Hunyadi-fiú rabos­kodott. (Arról, hogy a Hunyadiak és pártjuk főemberei a mai múzeum alagsori helyiségé­ben raboskodtak, Thuróczi János XV. szá­zadi krónikája emlékezik meg.) Ebből az alkalmi fogdából vitték Hunyadi Lászlót a vesztőhelyre — Mátyást Prágába. íme, ekként „szólalnak a kövek"! A Mátyás—Beatrix kútról még csak annyit: ha a mai kiegészítésnél figyelmeseb­ben rekonstruáljuk, formaüag annak a ved­reskútnak rokona ez, amely mind a budai palota Mátyás kori padlótégláin, mind a Corvinák egyes lapszéli miniatúráin mint Mátyás király egyik emblémája jelenik meg. Rokon ez a palotai díszkút azzal a hasonló­képpen címerekkel díszített kúttal, amely­nek pompás maradványait 1966-ban Hollné Gyürky Katalin a budavári domonkos ko­lostor területén tárta fel. (A feltáró régésznő beszámolója: „Budapest", 5. (1967.) évf. 4. szám, 14—15.) A budavári hajdani főtér kútja A várpalota vedres kútjánál jóval ékesebb — ugyancsak Mátyás király korából való — az a reneszánsz kút, amelynek egyetlen, fehérmárvány töredékét a Szépművészeti Múzeum őrzi. A töredéken stilizált elrende­zésben a Hunyadiak hollójának, gyűrűjének s az oroszlánnak(ez Szilágy gróf jánakcímere) motívumai ismétlődnek. Az eredeti csorgó, szökőkút — méretek dolgában — a viseg­rádi alsó díszudvari Héraklész-kúttal vete­kedhetett. (Magának e kőtöredéknek sorsa is kisregény: a faragványt — a Vasárnapi Űjság 1862. évi híradása szerint — Feren­czy István szobrászunk találta meg buda­vári, Országház utca 14. sz. alatti háza tala­jában. A kútkáva motívumait 1839-ben fel­használta klasszicizáló stüusú Mátyás-szo­borterve dekorációjaként is. Amikor Fe­renczy 1847-ben szobrait összetörte, s a budai Bomba térnél — a mai Batthyány tér­nél — a Dunába dobta, e kőfaragványt meg­őrizte s elvitte rimaszombati szegényes 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom