Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Kun László — Krasovecz Ferenc: A munkás sakkmozgalom kezdetei

szervezeti sakk-körök Munkássakk címen lapot jelentettek meg. A beköszöntő cikkben a kiadvány legfőbb feladatául az osztályharcos felfogás terjesztését, a „munkás sakk-körök sakkbeli tudásának fejlesztését és előmozdítását" szabták meg. Az első példányok még csak sokszorosítva, míg a 7. számtól már rendes nyomdai eljárással készültek. Az első felelős szerkesztő Logyin Ferenc volt. őt követték e tisztben Guzsik Gusztáv, Miskei József, majd Bedő Ödön. A nyolc évfolyamot megért lap tartalmának frisseségében, szakmai hozzáértésben felvette a versenyt bármely hasonló tárgyú polgári kiadvánnyal. A lapban a munkás sakkmozgalom hazai és nemzetközi híreit, versenyeredményeit, elvi cikkeket, agitatív írásokat adtak közre, s amihez akkoriban bátorság kellett, híradásokat közöltek a Szovjetunió sakkéletéről, szovjet mesterek j átszmáit elemezték. A szerkesztőség állandóan gazdasági problémákkal küzdött. Kénytelenek voltak a lap árát is felemelni. Mindezen túlmenően még büntetőjogi felelősséget is kellett vállalniok, hogy a Munkássakk rendben eljusson az olvasókhoz. A budapesti ügyészség Miskei József szerkesztő ellen adott ki vádiratot, mivel egy hónapon belül kétszer jelent meg a lap, s nem tettek eleget a bejelentési kötelezettségnek. Végül is a büntetőtörvényszék, főként a nyomdászoknak a kézirat leadása és a megjelenés időpontjával kapcsolatos ügyes manővere következtében, felmentette a Munkássakk szerkesztőjét. 1939-ben azonban a lap visszavonuló kiadója, Kútfalvi Antal tisztének betöltésére a hatóságok már nem adtak lehetőséget; a Munkássakk utolsó száma 1939 augusztusában jelent meg. A munkások a mindennapi munka idegölő egyhangúságából való kitörés lehetőségét látták a sakkozásban, s különösen a kezdeti időszakban élt bennük valamiféle idealisztikus elképzelés arról, hogy a sakk-kultúra terjedése és a proletár öntudat fejlődése, az összefogás erősödése, politikai £s gazdasági harcaik sikere között egyenes az összefüggés. Az 1920-as évek végére a sakktábla mellett szükséges éleslátást, akaraterőt, rendszeres gondolkodást, a kritikai és taktikai készséget már kezdték helyesen értékelni; a munkás sakkozás mindinkább megtalálta jelentőségének megfelelő helyét a munkásmozgalomban. A két világháború közötti időszakban sokan a munkásmozgalomban tanultak meg sakkozni s fordítva: a sakkozáson keresztül nem kevés kétkezi dolgozó kapcsolódott be az aktív politikai, gazdasági harcba. Főként a szakszervezeti sakk-körökben, a többi sport-és kultúregyesülethez hasonlóan, rendszeres politikai nevelőmunka folyt. A csapatbajnoki találkozókat gyakran előadások, szervezett beszélgetések előzték meg. Az 1920-as, 30-as évek fordulóján a munkás sakk-körökben nem érződött az MTE, a Vasas, vagy például a TTE tagságán belül tapasztalható baloldali előretörés. Abban, hogy a többséget kitevő szakmai alakulatoknál nem volt határozott nyoma ellenzéki csoportok kialakulásának, az is közrejátszott, hogy a sakk-körök léte a szakszervezetek támogatásától függött, s ezek szigorúan ellenőrizték a sakkegyleteket. Több munkás kultúregyesület betütása után, az 1930-as évek második felében a népfrontpolitika előretörése, a kommunista pártnak a kultúr- és sportegyesületek felé irányuló figyelme, a párt tömegkapcsolat-teremtő politikájának javulása a sakk-körökben is éreztette hatását. Bár munkás sakk-körben működő kommunista sejtről nincs tudomásunk, de a párt jelenléte — többek között a Vörös Segély megszervezése révén — itt is regisztrálható. A munkás sakk-körök egy része, ha nem is a régi intenzitással, de működött a háború évei alatt is. Minimális részvétellel ugyan, de még 1944-ben is megtartották a munkássakkcsapatbajnokságot, amelynek győztese — hosszú idő múltán újból — a Bp. Vasas lett. Még folytak a harcok hazánk területén, amikor a már szabad fővárosban a munkás sakkmozgalom vezetői összejöttek és megalakították a Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségét, a MADOS-t (VII., Wesselényi u. 73. sz.). Az új szövetség, a két világháború közt kialakult munkás sakk-kultúra talaj ára támaszkodva, életképesnek bizonyult. Persze, adódtak nehézségek is. A munkás sakk-körök csoportjának meg kellett küzdenie a szövetséget polgári alapon újjászervezni kívánó irányvonallal. A munkás sakkmozgalom régi részvevői között sem volt teljes az egyetértés a „hogyan tovább" kérdésében. Azonban az újjáéledő kultúr- és sportmozgalom* más területeihez képest a sakkmozgalomban ezek a problémák hamar elrendeződtek. A MADOS hatáskörét sikerült az egész országra kiterjeszteni; s a polgári és a munkás sakk-kultúra hagyományainak szerencsés ötvözésével a magyar sakksport a továbbiakban meg tudta őrizni helyét, sőt, előbbre lépett a nemzetközi mezőnyben is. ORSZÁGOS MUNKÁSSAKKCSAPATMÉRKŐZÉS BUDAPEST, 1932 AUGUSZTUS 20-21. Program * A magyarországi munkássakkozók első találkozója alkalmával igaz. őszinte szeretettel köszöntjük \árosunkban vidéki vendégeinket s elvtársi üdvözletünket küldjük a távollévő s velünk érző munkássukkozóknak. BARÁTSÁGI Budapesti munkéssakkozók. Az első találkozó. Az elmúlt kél évtized a társadalmi viszonyok eddig soha nem tapasztalt gyors ütemű váltoaasainak. a kapitalista világrend hihetet en arányú fejlődésének és a vele járó. vele együtt haladó tarsadalmi ellentétek óriási módon való kiéleződésének jegyében folyt le F.zen társadalmi változások terír észetszeiüleg nem maradtak, nem maradhetlak hatástalanul a mai társadalmi világrend ősi ellensége, a szocialista világ szemleletre sem. hanem ellenkezően: nagymértékű befolyást gyakorolt a harcieszközök milyensége s mikénti felhasználásuk tekinteteben. Elavult régi köveielményeket lomtárba helyezve, ujakkal pótolt. a régi harcieszközöket a szükségszerűségnek megfelelően átnlakitva és uj agitációs terOleteKet felkutatva, azoknak megszervezését, kiépítését tette szükségessé. Az uj agitációs területek felkutatása és a mozgalomba va'ó bevonási munkája során a szellemi tudá* növeléséi, az e^észseges test kifejlesztését eredményező fizikai és szellemi embersport legkülönbözőbb ágazatainak beillesztésénél azonban igen fontos kérdés állt elótérbens vájjon a kapitalizmus szolgálatába álló. annak minden jellegzetességét magánviselő embersport hogyan valósitható meg a munkásmozgalom keretein be'ül. hogy káros JwJtásait kiküszöbölve, tényleg a mozgatom előnyeié váljék? A felelet végtelenül egyszerű. A szocialista embersport nem lehet más: mint a tömegek kollektiv együttműködésén alapuló. a szocializmus eszmekörében mozgó sporttevékenység, ahol a kapitalista, közérthetőbben mondva: a polgári sport összes főleg az egyéni kultuszból eredő nyavalyája hiányzik, ahol nincs amatőr, álamatőr, profi, ahol a veiesség vagy győzelem nem jelent orszá-Az 1929-es osztrák—magyar—német munkás sakkcsapat mérkőzés résztvevői A főváros és a vidék munkássakkozóinak első országos találkozójára kiadott program 35