Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Mészöly Gábor: Újjászületőben a Nemzeti Szalon

Kapsza Miklós tervrajza épület és barokk kapuboltozat; ezek szerves beépítése az új együttesbe színesebbé, egyénibbé tenné a Szalon képét. Bár az új Szalon — városképi érdekből — megőrizné a hagyományos vízivárosi léptéket, azaz nem emelkedne a mellette álló, 181 i-ben épült saroktornyos, egyemeletes copf ház (Fő utca 20.) fölé, igen ötletes térkiképzése révén mégis csaknem 1400 négyzetméternyi kiállítási térrel rendelkezne. E tekintélyes méret a kétszárnyas (Fő utcai és Farkasbíró utcai oldal) csarnok többszintes, galériás kiképzésének köszönhető. E szárnyakhoz csatlakozna még két szabadtéri kiállítási terasz és a középkori épület is. A különböző magasságú, megbontható vagy folyamatosan öszszekapcsolható tércsoportok sokféle kiállításrendezői koncepciót tesznek lehetővé. Az új Szalon tehát nagyszabású, összefüggő kiállításra épp úgy alkalmas lenne, mint egyszerre több, egymástól független kamaratárlat megrendezésére. A szabadtéri teraszokon pedig szoborgaléria és lapidárium kaphatna helyet. A tervek elbírálása rövidesen megtörténik. Utána — remélhetőleg a közeli jövőben — megkezdődhet a 65 évvel ezelőtt avatott Nemzeti Szalon utódának, a kortárs magyar képzőművészet új, reprezentatív otthonának felépítése. 31