Budapest, 1972. (10. évfolyam)

5. szám május - Fővárosi tervek — fővárosi realitások

Tahin Gyula felvétele nak az lett a rendeltetése, hogy minden erő­vel összpontosítson a főváros fejlesztésére, a lakosság ellátásának alapvető követelmé­nyeire, a többi között a lakásprogram megva­lósítására és a közlekedés javítására. Érdemes az intézkedések tükrében a lakás­építkezés és a közlekedésfejlesztés helyzeté­vel részleteiben is foglalkozni. Az idei terv — s az egész negyedik ötéves program — egyik legfontosabb tanulsága e tekintetben az, hogy a családi otthonok építésének terü­leti arányait előbb-utóbb feltétlenül rendez­ni kell. Az országosan nyilvántartott lakás­igénylések 51 százaléka található ma Buda­pesten, ugyanakkor az új lakásoknak csupán 23 százaléka épül a fővárosban 1971 —1975 között. Ezt az ellentmondást az ötödik öt­éves tervnek óhatatlanul fel kell oldania. Ami az említett 23 százalék teljesítésére vonatkozik, ez nem csupán az állami támo­gatáson, a fővárosi tanácsnak a finanszírozás­ra tett erőfeszítésein, hanem a beruházókon és az építőkön is múlik. Az előbbiek az épít­kezési területek időbeni biztosításával, a ki­vitelezéshez szükséges dokumentációk át­adásának meggyorsításával, a gazdaságosabb megoldásokat tükröző műszaki tervekkel já­rulhatnak hozzá a lakásépítési program va­lóra váltásához. A kivitelezők pedig — nos, az ötéves terv első évében a tervezett 15 ezer lakás helyett csak 14 ezer épül fel a főváros­ban, ezért nem kis részben őket is terheli a felelősség. Az építőipar mennyiségi és minő­ségi teljesítményének fokozása — kétségkí­vül a tömeges lakásépítési program kulcs­kérdése. Egyébként e programra az a jellem­ző, hogy mennyiségi módosítás nem érinti, az arányok azonban változnak az eredeti el­gondolásokhoz képest: a negyedik ötéves tervben előirányzott 91 ezer új budapesti családi otthon építéséből a tervezettnél ki­sebb rész hárul az állami, s nagyobb a ma­gánerőre. A már felülvizsgált terv a tavalyi­hoz hasonlóan idén is 15 ezer lakással kíván­ja gyarapítani a fővárost; ebből 8 ezer lesz a tanácsi bérlakás, illetve tanácsi értékesítésű. A főváros tömegközlekedésével a kor­mány, a budapesti párt- és tanácsi szervek már a terv felülvizsgálatát megelőzően is több alkalommal foglalkoztak, alapvető fel­adatul tűzve ki azt, hogy megelőzzék a hely­zet további rosszabbodását. A szint-tartást sikerült elérni, a módosított idei terv és költ-5 fővárosi realitások

Next

/
Oldalképek
Tartalom