Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - Merényi László: Dolgozó iskolások kulturális érdeklődése

FÓRUM Dolgozó iskolások kulturális érdeklődése A dolgozók iskoláinak növendékeivel szemben gyakran merülnek fel előítéletek. Az egyik legtöbbet hangoztatott vélekedés szerint az esti tagozatosokra „teljes kulturális érdektelenség jellemző". Vannak, akik kategorikusan így fogalmaznak: „Az estisek egyáltalán nem olvasnak ...", „Színházba nem járnak ...", „A televízióban csak a krimit nézik, vagy még azt sem . .." Szükséges, hogy az előítéleteket szembesítsük a valóság tényeivel. Ezért iskolánkban: a IX., Mester utca 23. alatti Dr. Antos István Dolgozók önálló Közgazdasági Szakközépiskolájában felmérést végeztünk ebben a tárgykörben. Három első osztály 82 hallgatóját és két harmadikos osztály 46 tanulóját kérdeztük meg néhány hónappal ezelőtt. A vizsgálódás kiterjedt a könyvolvasásra, a színház- és mozilátogatásra, valamint a TV-nézésre. A megkérdezett 128 hallgató 96 fővárosi munkahelyen dolgozik. Túlnyomó többségük nem a belterületeken lakik, hanem „a város peremén". A könyvolvasás képezte a felmérés első kérdését. A 128 hallgató közül mindössze öten adtak tagadó választ. Ha ehhez még hozzáadunk két bizonytalan feleletet, megállapíthatjuk, hogy mindössze heten (azaz 6%) nem olvasnak könyvet. Az összkép e tekintetben tehát kedvező. A túlnyomó többség olvas. Problémát jelent viszont a rendszeresség. Elég sokan vannak olyanok, akik csak alkalomszerűen vesznek könyvet a kezükbe. Ennek objektív okai is vannak. Keveset tudnak olvasni például december-január folyamán, amikor a munkahelyeken év végi zárások és leltározások vannak. Tanítványaink általában irodai dolgozók, s ezekben a hetekben sokszor késő estig túlóráznak. Ráadásul január végén vannak az iskolában a félévi vizsgák is. Esti diákjaink leginkább a július-augusztusi nyári szünidőben tudnak olvasni. A hallgatók körében a legolvasottabb írók: Berkesi András, Szilvási Lajos és Rejtő Jenő. (Jókai Mór és Mikszáth Kálmán iránt ennél a korosztálynál csökken az érdeklődés.) Az említett három író népszerűsége közismert; ez az adat tehát nem kizárólag a mi iskolásainkra jellemző. Kétségtelen, hogy sok esti tagozatosunk olvas kalandos tárgyú, könnyebb fajsúlyú könyveket. Ez nemcsak fiatal korukból következik. „Előfordul mostanában, elég sűrűn, hogy fáradt vagyok, ilyenkor egy nagyon könnyű, kalandos történetű művet olvasok; ez egy kicsit pihentet" — írta az egyik hallgató. A munka mellett való tanulás fárasztó. Ilyen körülmények között érthető, ha diákjaink az olvasmánytól elsősorban pihentetést, kikapcsolódást várnak. Esti hallgatóink érdeklődése azonban nem egyoldalú. A kalandos tárgyú művek mellett nem hanyagolják el a komoly szépirodalmat sem. Itt érdekes összehasonlítást lehet tenni az évfolyamok között. A három első osztály 82 hallgatója közül 44-en írtak arról, hogy a komoly szépirodalom iránt érdeklődnek. Ez 54%. A két harmadik osztály 46 tanulója közül viszont 33-nak van már ilyen jellegű érdeklődése; ez 71%-os arány. Nem kétséges, hogy a komoly szépirodalom iránti szeretet növekedése az iskolai nevelés hatására következett be. Itt két tényt kell még kiemelnünk. Az egyik az, hogy hallgatóink a verseket igen kedvelik. (Tanítványaink túlnyomó többsége nő, s közismert a „szebbik nem" fogékonysága a líra iránt.) A másik tapasztalat: sokan szeretik az életrajzi regényeket, különösen a művészekről és az írókról szólókat. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az üyen irányú érdeklődést a tanítási órák keretében nehéz kielégíteni. Közgazdasági esti tagozaton „művészettörténet" tantárgy nincsen, az irodalomnak viszont elég kicsi az óraszáma; ezért a tanárnak jóval többet kell foglalkoznia magukkal a művekkel, mint az egyes írói vagy költői életrajzokkal. Érdemes figyelemmel kísérnünk az ismeretterjesztő irodalom iránti érdeklődést is. Az első osztályosok közül 14-én írtak válaszaikban földrajzi, fizikai, s más tárgykörű népszerű munkákról. Ez mindössze 17%. A harmadikosoknál ez az arány már 27%-ra növekszik: 46 hallgató közül 12-en mutattak ilyen irányú érdeklődést. Kétségtelen tényként állapíthatjuk meg tehát, hogy az iskolai évek alatt növekszik az ismeretterjesztő irodalom megbecsülése is. Ebben a fizika és a kémia, a történelem és a földrajz tanárainak munkája egyaránt szerepet játszik. Mint érdekességet emelhetjük ki, hogy a vizsgálatban részvevő hallgatók közül meglepően kevesen érdeklődnek a közgazdasági ismeretterjesztő irodalom iránt. Az első pillantásra furcsának tűnik, hiszen iskolánk éppen közgazdasági felnőttoktatási intézmény. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a vizsgálat csak elsősökre és harmadikosokra terjedt ki. A hallgatóink számára legérdekesebb anyagot: napjaink problémáit — mind a politikai gazdaságtan, mind a „tervezés" tantárgyak keretében — csak a IV. osztályban tanítjuk. A könyvvitel és a statisztika, e fontos szaktárgyak tanulásakor legtöbb hallgatónk szintén még csak a nehézségeket látja; még nincs bennük igény arra, hogy e témakörökkel az iskolai tananyagon túlmenően is foglalkozzanak ... A színház- és mozilátogatás képezte a felmérés másik fontos kérdését. Itt az időhiány okozta problémák még fokozottabban jelentkeznek, mint az olvasás esetében. 30