Budapest, 1972. (10. évfolyam)

4. szám április - Vas István: A hasonlíthatatlan város

if rffmw f"f trr/rr Mit lát egy építész egy városban? — ezzel a kérdéssel kezdi Granasztói Pál ezt a Budapest című gazdag képeskönyvet, amelynek háromszáz fényképét Czeizing Lajos készítette, és nem a „szubjektív meglátásait" közölte bennük, nem a látomásait, hanem a várost, bőségében és felvágásában, villanásaiban és egyhangúságában, rész-Jeteiben és panorámáiban, láthatóan és felismerhetően, trükkök nélkfül, de a felvételeknek néha olyan finomságaival, amiket a nyomdai reprodukció nem is mindig tud visszaadni. Mit lát az építész? Hidakat, házakat, házsorokat, és egyéb szemmel érzékelhető elemeket, vagyis amit mindenki lát. Csak éppen „másként látja, hiszen félig-meddig csinálta" — és ha nem ő, hát a társai, elődei csinálták. Persze, az építész sem csak azt látja, amit lát. Aki több mint három évtizede olvassa Granasztói tanulmányait, majd könyveit, tudja, hogy milyen lassan — jóformán a cölöpépítkezésektől elindulva — és milyen bajosan jutott el Budapestig. Granasztóiban Vas István A hasonlíth Az Árpád-híd pesti hídfőjénél épült új városrész A Várpalota kertjének részlete: lejárat a tabáni templomhoz