Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Vargha Balázs: Pest nyűgös gyermeke — Ady (III.)

Vargha Balázs Irodalmi városképek Pest nyűgös gyermeke - Ady in. A Duna vallomása, és a Szigeté Emlékezetünk nem kapcsolja össze a két verset: A Duna vallomását és Szent Margit legendáját. Pedig kis híján szomszédok a Vér és arany kötet Magyar Messiások ciklusában. Kicsit figyelmesebb ránézésre már kimutatják egy-ihletésüket. Duna és Iszter, Szent Margit szigete és Nyulak szigete: a kettős megnevezés is jelzi, hogy a múltat faggatja új válaszért. S azonos szólam jelenti be, hogy mindkét interjú sikerült: Vallott nekem a Nyulak-szigete... Megloptam a vén Iszter titkait... Vallott nekem, nem is tudom, mikor: Talán Szent Margit híres szigetén. De a lényeg vajon összecseng-e olyan szépen, mint a verssorok ? Margit, ez a nyugatos királykisasszony — így mondja a vers — eliszonyodott a durva szavú, mokány magyaroktól, s olyan férfit várt, amilyen „nem járt a Duna táján soha" — finom, halk, törékeny széptevőt. Ha száz évvel később születik meg Margit, Petrarca szonettjeit énekelhette volna neki valamely trubadúr. Hétszáz év múlva pedig — így mondhatnánk ki, amit elhallgat a vers — neki is az új magyar Petrarca mondhatott volna tüzes szép szavakat, olyanokat, mint Kaffka Margitnak. Van-e hát köze ennek a kegyeletesen blaszfém versnek a „vén falurossza" Iszter végzetes átkaihoz ? A magyar parlament 1950 körül fölöslegeseknek ítéltettek Ady versdedikációi, „küldő" sorai, s az új kiadás már nélkülük jelent meg. Hogy a megtiszteltek közül később néhányan nem viselkedtek rendesen, s ezzel elvesztették jogukat a dedikációhoz — gyönge érv. Az olvasónak joga van tudni, kiknek ajánlott verset Ady, és milyen szavakkal. A ló kérdez, a magyar nonszensz költészet ékessége, ezt az ajánlást viselte: „Nagy Endrének: a magyar Parlamentnek." Egyszemélyes parlament ? Kabaréparlament ? Ady Endre utolsó fényképe (1918 végén). Csigó László reprodukciója. A kép eredetije a Petőfi Irodalmi Múzeujp tulajdonában van. A Duna-táj bús villámhárító, Fél-emberek, fél-nemzetecskék Számára készült szégyen-kaloda. Hogy ülik ez össze Szent Margit neurózisának sejtelmével ? Az Ady-versek minden nézetből logikus lírai rendszerében 0 nemcsak azzal az „Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr"-ral azonos, hanem magával Margittal is. Sőt Margit égi vőlegényével is. (A ciklus címe: Magyar Messiások). Szent Margit legendájá-X akár a Budapesti Szemle is leközölhette volna. De a Duna vallofTtásá-ra. felhördült a „szittya magyarság": Nemzetgyalázás ! Bezzeg, ha úgy tudta volna mondani: „félnemzetecskék, bennünket kivéve" — imába foglalták volna a nevét. Mit mond a Duna vallomása? Jászi Oszkár álmát a dunai népek egységéről. Akárcsak a Magyar jakobinus dala: Vájjon fölébred valahára A szolga-népek Bábele ? Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat. » Ady magyarság-ostorozása éppolyan vitathatatlanul pozitív és hazafias, mint Kölcseyé, Vörösmartyé, Petőfié — ez nekünk már történelmi igazság. Akkor csak néhány „izgága Jézus" merte bizonygatni. 20