Budapest, 1972. (10. évfolyam)

3. szám március - Spira György: A 48-as forradalom hónapjainak munkásmozgalma

Spira György tünk belső tagozódására. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy — a több mint százezer lakójú — Pesten (amely nem annyira ipari, mint inkább kereskedelmi köz­pont) a munkásság legszámotte­vőbb csoportját a közel tízezer­nyi céhlegény alkotja (akik kö­zül is kereken nyolcezren céh­beli kismesterek műhelyeiben, mintegy ezerhétszázan pedig ön­állóan, kontárként dolgoznak) s tekintélyes méretű, több mint hétezer főnyi a — nagyrészt kereskedők által alkalmazott — férficselédek csoportja is, a nagy­ipari proletárok száma viszont mindössze háromezer körül mo­zog, a — főleg építkezéseknél — rendszeresen foglalkoztatott napszámosok száma pedig még ennél is kevesebbre, körülbelül kétezerkétszázra rúg. S lénye­gesen kedvezőbb viszonyok ural­kodnak ugyan — az, igaz, alig tízezres lélekszámú — Óbudán, hiszen ebben a mezővárosban a férficselédek száma a kétszáz­ötvenet, a céhlegényeké pedig a kétszázat sem éri el, gyári munkás ellenben egyedül a Du­nagőzhajózási Társaság itteni hajógyárában is több mint ezer dolgozik; a pestinél is rosszabb viszont a helyzet Budán, ebben a — csaknem negyvenezer em-Munkások a hajógyárban 1848 tavaszán más európai nagyvárosokhoz hasonlóan a — később Budapest néven egyesü­lő — három testvér-város, Pest, Buda és Óbuda is első ízben lesz tömegméretű munkásmegmoz­dulások színterévé. Ezek a meg­mozdulások azonban, bármekko-Előadás a VII. nemzetközi munkásmozgalom­történeti konferencián Linzben, 1971 szeptem­ber 17-én ra megrázkódtatást okoznak is, olyan jellegzetességeket mutat­nak, amelyek arra vallanak, hogy a munkásmozgalom ehe­lyütt még csupán gyermekcipő­ben jár; erre vall már az a tény is, hogy itt elsőkül és legna­gyobb számban nem nagyipari proletárok, hanem céhlegények lépnek színre, s erre vall azután az a sok irányvétés is, amelyet harcuk során mind a céhlegé­nyek, mind a nagyipari proletá­rok elkövetnek. Ezeknekajelenségeknek a ma­gyarázata mindenekelőtt abban keresendő, hogy az itteni mun­kásság társadalmi fejlettség te­kintetében ez idő tájt még megle­hetősen hátramaradott, amiről akkor is könnyen meggyőződhe­tünk, ha csak futó pillantást ve-8 A negyvennyolcas forradalom hónapjainak munkásmozgalma a testvérvárosokban: Pesten, Budán és Óbudán

Next

/
Oldalképek
Tartalom