Budapest, 1971. (9. évfolyam)
9. szám szeptember - Dr. Radnai Lóránt: Az 1831. évi koleralázadás.
Dr. Radnai Lóránt Az 1Q31. évi koleralázadás Szőllősy Miklósné reprodukciója Egésséget tárgyazó Hirdetés. Nr o IV. /V most Magyar Országon uralkodó, aJ keleti Cholerához hasonló nyavalya, melly elősször Ugotsa Vármegyében Tisza-Újlakon tapasztaltatott legelősször, újonnan két Helységében mutaikódzott azon Vármegyének , úgymint: Péterfalván és Szászfalun,mellyek közül mindegyikben két két ember halt meg benne. Maramaros Vármegyében pedig Kesely-Mező Helységben, Huszton felyűl egy órányira, ugyan aonyi. Sáros Vármegyében ezen nyavalya Hosszú-rét Melységben; Abaúj Vármegyében Erdő-Horváthi és Villy Helységekben határozódik. Az első Helyben eddig két, az utóbb nevezettben pedig három személyek haltak meg hirtelen. Beregh Vármegyében ugyan ezen nyavalya Bereghszász-Végardón. Bereghszászon, és Muukátson határozódik, úgy mindazonáltal, hogy számos áldozatot sehol sem ragadott. Tovább terjedt & Gonosz Szathinár Vármegyében, a' hol Jun. 23-dika óta Jul.tí-dikáig kilentz Helységet szökött meg, név szerént ezeket: Cseke, hol 11; Kis-Ár, hol 7; Tisza-Korod, hol 1: Caétse , hol 2; Milota, hol 1 ; Tisza-Bets, hol 1; Sonkád hol I; Csenger-Ujfalu, hol (>; Kis-Náménv, hol 2 embert rablott el. Zabolch Vármegyében Tisza-Lökön, Eszláron, Bűdön, Dadán. Polgáron, Sz. Mihályon és Nyír-Egyházán Jun. 20-dikálól Jul. 7-kéig 172 cholerás beteg számláltatott, kik közül 91-en meghaltak, 25-en meggyógyultak. Jul. 9-dike óta Borsod Vármegyében, Örös, Szederkény, Palkoj»ya, Oszlár, Kürt, Tarián, Keszi, Ároktő, Bábolna, Mező-Kövesd, és Szemere Helységekben öszvesen <il betegekkel szaporodott az előbbi szám ; 15-en meg gyógyultak, 27-en meghaltak, és betegen maradtak 32. Poroszlón, Heves Vármegyében, & Cholera betegségben történt halálozás f. h. 8-dikán 130 betegből meghalt M; 9-kén9; 10-kén tsak 3 ; és beteg van még 70. Szolnokban f. h. 13-dikán, az előbb vólt 72 Cholerás betegekszániához járult 22; 21-en ineggyógyúltak', 70-en még betegek. Jul. 12-dikeről, hivatalos Jelentés szerént, nevekedett ugyan a Cholerás betegek száma Csongrádban 10-el; de halálozás nem történt. Thurócz Vármegyében is Znyo-Várallya Mező-Városban, és az ahoz tartozandó Helységben Lazán, valamint Túrán is történtek gya#iis halálozások, mellyekben 1 személy múlt ki. A közelmúltban többször olvashattunk a világ különböző pontjain fellépő kolera megbetegedésekről számot adó napihírt. Ahol ez a súlyos betegség fellép, azonnal megtesznek minden intézkedést, hogy az esetleges járvány terjedését megakadályozzák; hiszen még nem olyan távoliak azok az idők, amikor a kolerajárványok országos katasztrófákat idéztek elő. Magyarországon legutóbb az első világháború idején ütötte föl a fejét a járvány — de a múlt század folyamán Európa-szerte szedte áldozatait. E járványok legtöbbször India, Egyiptom területéről indultak ki és Perzsián, Törökországon, Oroszországon, Románián, Galícián keresztül jutottak el a Kárpát-medencébe. A védekezés kezdetben csak a határzár, a nemzetközi és helyi forgalom leállítása, a védőőrizet, karantén bevezetése, a kutak fertődenítése volt. E nagykiterjedésű járványok között a mi történelmünkben különleges helyet kapott az 1831. évi kolerajárvány, amelyet — politikai párhuzama miatt — mint „koleralázadást" is emlegetnek. Horváth Gyula, majd Barta István részletesen foglalkozott az 1831. évi koleralázadással, és Magyarország akkori állapotával kapcsolatban mindketten érdekes adatokat tártak fel. Annak az évnek a tavaszán a járvány északkeletről tört be az országba, s először Zemplén, Bereg, Máramaros, Ugocsa, Szatmár és Szabolcs vármegyékben szedte áldozatait. Majd átterjedt az ország más részeire is, ahol az áldozatok száma végül is sokezerre nőtt. Ez idő tájt Pest lakossága mintegy 60000 főnyi volt. Királyi rendeletre Pest körül és a Duna vonalán egészségügyi zárlatot rendeltek el, még annak árán is, hogy a közlekedés hiánya bizonyos területek, így Pest közellátását is veszélyeztette. A munkások egy részét a várható élelmezési nehézségek miatt elbocsátották, a vándorlegényeknek megtiltották az útrakelést. E gondok és a járványtól való félelem pánikhangulatot teremtettek a városban. Az első koleragyanús esetek a nyár derekán fordultak elő a városban. 1831. július 14-én a Két nyúl utca (később Lónyay, ma Szamuely utca) elején, a Csillagféle házban lakó Magyary fiskális kocsisa, aki TiszarofFról jött titokban Pestre, állítólag kolerához hasonló tünetek közt meghalt. Ugyanebben a házban még két beteget őriztek. A forró légkört azonban nemcsak a koleraveszély híre okozta. 42
