Budapest, 1971. (9. évfolyam)

2. szám február - Fekete Gábor: Lakásfelmérés

sokban időközben beállott átalakításokat, változásokat a házkezelőségek nem regisztrálták; új, alig néhány hónapja átadott családi otthonok bérleti szerződéseinek adatai is eltérő méreteket mutattak a mérőszalagok által kimutatott centiméterektől. S ha zömében szívélyesek is voltak a bérlők, szólni kell arról a kisebbségről is, amely, sajnos, ott gördített akadályt a felmérés elé, ahol csak lehetett. Nem volt egyedüli annak a XI. kerületi bérlőnek az esete, aki szinte kivétel nélkül valamennyi mérésnél ellenvéleményét fejezte ki, két-három centiméteres állítólagos eltérések miatt dühödten tiltakozott, közölve; amennyiben nem az őáltala bemondott adatokat jegyzik fel az adatfelvételi lapra, nem hajlandó aláírásával szentesíteni a felmérést. Más bérlők többszöri levélbeni felszólításra sem tartózkodtak otthon a felmérés előre közölt időpontjában. S mert szabálysértési eljárást vagy más szankciót nem írnak elő ezekre az esetekre a rendelkezések, felvetődik a kérdés: az adatszolgáltatást megtagadó vagy az elé akadályt gördítő bérlők, valamint az ingatlankezelő szervek között hogyan és ki dönti el a viszályt ? Ajánlott értesítés — és motozás A választ a Fővárosi Tanács Ingatlankezelési Főigazgatóságának jogászától, dr. Kovács Ilonától tudakoltuk. — Azok a bérlők, akik a felmérőket bizonyíthatóan akadályozzák munkájuk végzésében, maguknak ártanak. Az adatfelvételi lap kiállítása ugyanis nem csupán a bér megállapításához ad támpontot, hanem a lakbérhozzájárulási jogosultság megállapításához is. Tehát az adatszolgáltatás megtagadásával, akadályozásával saját jogaik és érdekeik ellen cselekszenek a bérlők. A rendelkezésre álló adatok alapján az ingatlankezelőségek mindenképp megállapítják új lakbérüket. Ha a majdani felsőbb jogorvoslatra ezek a bérlők igényt tartanak, s bíróságon kérik a döntést, a szakértői díjat meg kell fizetniök, hiszen az ő hibájukból kell igénybe venni a törvényszéki szakértőt. — Jelentettek-e a kerületi IKV-k ilyen eseteket ? — Igen. Utasítottuk őket, hogy újra és újra értesítsék ajánlott levélben azokat a bérlőket, lakáshasználókat, akiket a korábbi felhívások ellenére sem találtak otthon, s akik nincsenek külföldön, vidéken, kórházban. A felmérők az ilyen bérlők szomszédainál is ismételt üzenetet hagynak. Utasítást kaptak az adatfelvevők arra is, hogy hangsúlyozzák a bérlőknek: ha nem értenek egyet a „hivatalos" mérésekkel, a felszerelések állapotára vonatkozó bejegyzésekkel, vita esetén se gátolják meg a felvevő párokat az adatok regisztrálásában, hanem éljenek jogaikkal, s tegyék meg írásbeli ellenvetésüket a „bérlő észrevételei" rovatban. Ahol ennek nyoma van, ott mindenképp megjelenik majd egy bizottság, amely dönt; s ha azzal a döntéssel sem ért egyet a lakás használója, talál fórumot a kerületi központi bíróságon, ahol vélt vagy jogos igazát kérheti. — Több helyütt panaszkodtak a bérlők, hogy bár az ingatlankezelők azt ígérték, a koradélutáni vagy koraesti órákban, tehát munkaidő után indulnak útjukra, mégis délelőtt kopogtattak... — Tudunk a panaszokról, ezért ismételten felhívtuk a kerületi ingatlankezelő vállalatok figyelmét: csak munkaidő után vagy munkaszüneti napokon kérhetik a lakosoktól az adatszolgáltatást. A bérlők tehát nem kötelesek otthon maradni délelőtt a felmérés miatt, nem mulaszthatnak a munkahelyről, épp így az IKV-k sem jogosultak bármiféle igazolást kiadni munkahelyi távollétre a lakásfelmérés miatt. — A felmérők fogadtatásának tapasztalatai általában kedvezőek. Érkezett-e hír a főigazgatóságra ellenkező tapasztalatokról? — Az okvetetlenkedők vagy otthonuktól „notóriusán" távollevő bérlők száma csekély, s eddig csupán egyetlen szélsőséges esetről van tudomásunk. Idős, nyugdíjas házaspárhoz csengetett be a felmérő pár. A szívélyes, kávékínáló fogadtatás után, a munka befejeztével távozni készülő felmérőket hirtelen hangulatváltozás döbbentette meg; kiderült, hogy az öregekhek „eltűnt" a megtakarított pénzük, kétezer forintjuk. Kínos pillanatok következtek. Az adatfelvevők felajánlották, hogy az öregek kutassák át őket. A „motozás" sem vezetett eredményre, s az öregek — a szomszédokat is összecsődítve — rendőrért telefonáltak. Mielőtt a rendőr megérkezett volna, az öregúrnak eszébe jutott, hogy a pénzt aznap délelőtt a dunsztos üvegbe rejtette. Meg is találta. A kellemetlen inzultus végül is sűrű szabadkozással és bocsánatkérésekkel ért véget. Mindenesetre elképzelni is rossz, mi lett volna, ha történetesen aznap kapnak fizetést a felmérők és a szórakozott házaspár jelentősebb összeget talál a zsebükben ... Szerencsére az eset valóban „fehér holló", őszintén szólva, az ingatlankezelők épp ellenkező előjellel tartottak bűncselekményektől. Ismerve némely bűnöző mentalitását, hivatalos igazolvánnyal látták el a felmérőket, nehogy az adatfelvétel ürügyén hívatlan vendégek, ál-felmérők lépjék át a családi otthonok küszöbjeit, különféle értéktárgyakra éhesen. Nem árt az ilyesfajta trükkökkel számolni, épp ezért mindenki nyugodtan igazoltassa a felmérőket; ők nem sértődnek meg érte. Minden válasz jelentős A lakásfelmérő párok jelentései alapján a kerületi ingatlankezelő vállalatok meglehetősen pontos és átfogó képet alkothattak azokról a — lakbérrendelettel kapcsolatos — kérdésekről, amelyek általában foglalkoztatják a lakosokat. Hozzátehetjük még: igen sokan keresték fel telefonon, személyesen, levélben az ingatlankezelőket azok közül, akiknek családi otthonuk személyi tulajdonban van. Részben felvilágosítás miatt, amelyre a közelmúltban megjelent rendelet már választ adott; részben külön kérve a számukra nem kötelező felmérés és adatfelvétel elvégzését. Kérdést azonban bőségesen kaptak a felmérők az állami bérlakások használóitól is. Az adatfelvevőknek elsősorban hat kérdést szegeztek. Közülük természetesen a legsűrűbben a „Mennyi lesz az adatok ismeretében a lakbér ?" ismétlődött. Második helyen szerepel a „Hogyan cserélhetők el a jövőben a lakások?" kérdés. És további sorrendben: szülőkkel együtt élő családtagok a szülők halála után folytathatják-e a bérleti jogviszonyt? Hogyan oszlanak meg a jövőben a lakás-karbantartással kapcsolatos feladatok a bérlők és a házkezelőségek között? Értékelik-e a lakbérek megállapításánál a lakás kedvezőtlen fekvését, beosztását, a „hodály" előszobák, mellékhelyiségek felesleges, kihasználhatatlan méreteit? Hogyan alakul a tetőtérben levő lakások bére ? E kérdések megoldására rendelet híján még hiányoztak a szükséges jogszabályok; a felmérők megközelítő választ sem tudtak adni. Igaz, nekik nem is az adatok értékelése a feladatuk. Szerepük és felelősségük abban van, hogy az adatfelvételi lap és a bérleményleltár pontosan kitöltött rovatai valóságos tükörképét adják a felmért lakásoknak; hiszen az egyes rovatok kérdésére adandó válasz jelentősége a jogszabályok megjelenésével nőtt meg. (MTI—Fotó) 27