Budapest, 1971. (9. évfolyam)

12. szám december - Osgyáni Csaba: A „vándorló növénykert”

sággá: az ország első — ma is meglevő — Victoria-házában sok díszes trópusi, mocsári növény mellett nevelték a „tündérrózsák királynőjé"-t, a Victoria regia-t. A pesti füvészkert ismertségét más tényezők is elősegítették. 1869-ben indult meg az Üllői úton az első lóvasút, a század végére pedig a villamosközlekedés is. Az egyre fokozódó vízgondokat 1871-ben a városi vízvezeték lefektetése enyhítette, később a gázvilágítás bevezetése teremtett kedvezőbb körülményeket. A jól kövezett útról már a por sem szállt olyan mértékben a növényekre. Viszontagságok A századforduló városiasodása persze hátrányokat is tartogatott. A II. szülészeti klinika építésekor 4000 négyszögöllel csonkították meg a növénykert területét, majd, a klinikai negyed építkezései során az egykor 18 holdas terület mintegy egyharmadára zsugorodott. Ekkor helyezték át a bejáratot az Illés utcai oldalra. A helyszűke miatt kb. 1903 óta több tervet is készítettek a kert — például a Margitszigetre, a Vérmezőre, Lágymányosra való — átköltöztetésére; a füvészkert azonban 1809, illetve 1847 óta változatlanul itt található a Józsefvárosban. Az első világháború a botanikus kert létfeltételeit is erősen veszélyeztette, majd az infláció okozott további károkat. A húszas évek végére érte el a kert régebbi státuszát. Egy 1928-as leltár szerint 800 fa és cserje, 220 lágyszárú, s 1800 üvegházi növény képezte anyagát. Ekkor az Engler-rendszer szerint családonként csoportosították a növényállományt, de oktatási célokra néhány növényföldrajzi, ökológiai csoportot is létesítettek. 1929-ben külön házat építettek a kaktuszok és szukkulensek számára, 1931-ben trópusi páfrányházat, majd 1938-ban nagy közönségsikere volt a rovarevő növények bemutatóházának. Közben (1935-ben) a régi teleitetőt három új épülettel bővítették, így megfelelő szaporításra is mód nyílott. Ekkor fejlesztették ki az ország leggazdagabb orchideagyűjteményét, s az orchidea tisztatenyészet bemutató sorozatért, ami ekkor újdonságszámba ment, az 1935. évi jubiláris kertészeti kiállítás bíráló bizottsága aranyéremmel jutalmazta a kertet. Jelentősen fejlődött az üvegházi növényállomány, s a szabadföldi gyűjtemény is, amely főleg a Kárpát-medence flóráját demonstrálta. Minden eddiginél nagyobb pusztítást végzett azonban a második világháború. 1945. január 3 —5-e között bombatámadás döntötte romba az összes üvegházat, s a 15 fokos hidegben sokezer ritka növény ment tönkre. A kárt több mint 12,5 millió aranypengőre becsülték. A második világháború után két évig szinte reménytelennek tűnt a kert újjáalakítása. Ez tulajdonképpen 1947 nyarán kezdődött meg, az első növényházcsoport megépítésével. Ismét megindult a nemzetközi magcsere, élettani kutatások céljára kis laboratóriumot rendeztek be. 1950-re, a pálmaházat kivéve, valamennyi üvegházat beüvegezték. 1952-ben rövid időre a kert Botanikus Kert Tudományos Intézet néven különvált. 1953-ban dr. Soó Rezső akadémikus került a kert élére, aki az elavult Engler-rendszert korszerűsítette, s Magyarországon először mutatta be a jellegzetesebb hazai növénytársulásokat. Kétévenként kiadták a kert és a tanszék publikációs jegyzékát. A herbárium jelentős bel- és külföldi gyűjtésekkel szaporodott. Az 1956-os harcok következtében történt károk gyors rendbetétele után 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították az Egyetemi Botanikus Kertet. 1966-ban többmilliós beruházással korszerű, jelentősen magasított, háromrészes üvegházat, kulturált munkásszállást, kertészlakást, három kisebb kutatólaboratóriumot építettek, kétszeresére bővítették a kaktusz- és szukkulensházat, megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia botanikai kutatórészlege. A háború alatt nagyrészt elpusztult karpológiai, vagyis termés- és maggyűjteményt 1969-ben elkezdték újra felállítani. Ekkor kezdődött el az eddig feldolgozatlan levéltári anyag rendezése is. A kert jelene Egy ország kultúrájával, műveltségével általában egyenes arányban fokozódik a növénykultúrával, s nevezetesen a botanikus kertekkel való törődés is. A Szovjetunióban például a forradalom óta mintegy hetven-nyolcvan botanikus kertet létesítettek. Hazánkban ma több mint tíz botanikus kertet gondoznak. Ez egyáltalán nem lebecsülendő szám. E kerteknek általában sajátos arculatuk, sajátos funkciójuk van. A Vácrátóti Botanikus Kert például a Magyar Tudományos Akadémia kertje, ennek megfelelően itt, az ismeretterjesztő sétákon túl, elsősorban kutatásokkal, kísérletekkel foglalkoznak. A budapesti füvészkert az Eötvös Loránd Tudományegyetem botanikus kertje. Igazgatója, dr. Priszter Szaniszló elmondta, hogy feladata elsősorban az oktatás céljainak előmozdítása. Évente átlag tizenkétezren látogatnak el a kertbe, s a látogatók zöme diák. Egyetemisták, középiskolások egyaránt jönnek, s üdítő és hasznos sétákat tehetnek itt a legkisebbek, az általános iskolások és az óvodáskorúak is. Megbízható, rendszerezett, s nem utolsósorban változatos élő növényeket figyelhetnek meg. Amit oktatási célból fontosnak tartanak, s ami ezek közül a kert talajához és városi klímájához alkalmazkodni tud, itt megtalálható. A botanikus kert egyben kedvelt idegenforgalmi nevezetesség, ezt igen sok TIT-látogatás is bizonyítja. Az üvegházban szakértő kertészek tartanak ügyeletet, akik szívesen segítenek az eligazodásban. Az egyetemi botanikus kert a tanszék tudományos kutatásainak is műhelye. Rendszertani, honosítási, virológiái kísérleteket folytatnak, újabban kromoszómavizsgálatokat is végeznek. S míg az egyetemi szemléltetés, az ismeretterjesztés szempontjából kivételes előny, hogy a kert a főváros szívében található, a növények gondozását tekintve már cseppet sem az. A növényeket vastagon belepi a füst, a korom, a por, az épületek üvegfalairól egy idő után nem lehet maradéktalanul eltávolítani a rárakódott szennyeződést. Ez egyben sajátos megfigyelésekhez kínál alkalmat: mely növények, fák képesek a füstgázoknak fittyet hányva virágozni? A fenyők például igen érzékenyek a kéngázokra — ritkán is láthatunk szép példányokat a főváros parkjaiban —, de egy fajuk, a himalájai selyemfenyő ellenálló velük szemben. Az itteni megfigyelések tehát sokban segíthetik a főváros növényvilágát, az egyre inkább igényelt parkok gondozóit munkájukban. A természetvédelem, illetve a kertészek és a botanikusok együttműködése világszerte szorosabb lesz, s ennek jelei nálunk is fellelhetők. Az egyik javaslat szerint hasznos lenne, ha a növényvilágukat illetően veszélyeztetett területek, mint speciális gyűjtemények, botanikus kertek gondozásába kerülnének; s ha állandó listát bocsátanának az érdeklődők rendelkezésére: milyen értékesebb növényeket merre lehet látni a fővárosban. Nevezetességek A füvészkertben ma is több egyedülálló növény található. 120 évesnél is idősebb ginkgófák, amelyek jól bírták a füstöt, s így Magyarországon a legmagasabb kort érték meg. A tamarix, a krisztustövis, a kékakác több mint százéves, ritka példányai láthatók itt. A szabadföldi növények elsősorban a magyar flórát reprezentálják, másodsorban a környező országok, kivált a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget jellegzetességeit. Fajaik természetszerűen a helyi talajtól és a klímától nagymértékben befolyásoltak. A botanikus' kertnek, neves irányítóin túl, híres látogatói is voltak. II. József és József nádor látogatása például a kert fejlődésében is szerepet játszott. A kertben ma is őrzik — műemlékként — József nádor vörösmárvány emlékoszlopát. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály emlékét mészkőoszlop hirdeti. Az 1917-es jubileum alkalmából állították fel Kitaibel Pál mellszobrát. Az egyik legrégebbi műemlék maga az igazgatósági épület: a Festetich-család egykori vadászkastélya, amelyet 1802 —1803-ban épített Pollack Mihály. Gyakorta időzött a kertben Molnár Ferenc is, aki kitűnő megfigyelőnek bizonyult. A Pál utcai fiúk és a vörösingesek csatározásainak színhelye a Füvészkert prezíc megjelenítése: a kőfal, a deszkapalánk, a tó és a rajta levő sziget, a fahíd, a csónak, a nagy fűzfák, a csúcsíves műrom, a hadirokkant őr, az üvegház valamennyi berendezése: a zöld dézsákban álló fák, a kupola alatti pálmák, az aranyhalas medence vízinövényei; s a kert zárását jelző harangszó is mind hiteles háttér a regényben. Kétszáz éves a füvészkert. S noha jelenlegi épületei, berendezései nem érik el ezt a kort, ugyancsak megkoptak a hosszú idő alatt. Mi több: sok tekintetben elavultak. A 170 éves igazgatósági épület egyáltalán nem korszerű műhelye a kutatásnak, sok kívánni valót hagy a fűtés, a múlt századi gázvezeték, és sok egyéb is. Az 1950-es években impozáns tervek készültek többek között a botanikus kert s az Állatkert Hűvösvölgybe való költöztetésére, közös területre — ám elegendő anyagi fedezet híján ezek megvalósíthatatlannak bizonyultak. Egy költözés után egyébként is körülbelül húsz-harminc évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a kert fás növényekkel megfelelően beépüljön. S hová költözhet a kert ? Igaz, hogy a város nem ideális környezet a növények számára, a diákok viszont akár villamoson is könynyenide utazhatnak. S a kert legfőbb feladata épp az oktatás segítése. A Budapesti Egyetemi Botanikus Kert hangulatos, kellemes zöld terület a zsúfolt Józsefvárosban — bizonyára még jó ideig itt tekinthetik meg az érdeklődők. Az illetékesek a szűk terület, a füstgázos levegő s az avuló eszközök mérsékelte lehetőségeket igyekeznek minél jobban kihasználni. S ez nem könnyű. A beszerzési árak jelentős mértékben, a gazdálkodási keret összege viszont csak módjával emelkedett. A régi szakemberek lassacskán nyugdíjba vonulnak, s a fiatalok nemigen vágyódnak anyagilag oly kevéssé megbecsült helyükre. Alighanem mindig is így volt — mégis, mindig akadtak és akadnak, akik élethivatásul, szenvedélyből a növények világát választották. BENCZE JÓZSEF Pesti utcán Hajlong a lámpák százszorszépe, kankalin nyílik a neonfényben. A Nagykörút, mint nagy véna, ház-sejthez ér s öröm vért csal. Veletek lobogok, jókedvű kamaszok, ködvágó kék-sapkás lányok, vonalzó-jelvényes, tolltartartócsörgős reggeli ékes utca-kapitányok. Hamvas aszfalt-égen olajszivárvány bontja a szirtét az utca-örömnek, lámpáim: pirosak, szabad zöldek s a fáradtak csillagokig döcögnek. 20