Budapest, 1971. (9. évfolyam)
12. szám december - Dr. Tóth Imre: 75 éves az Egyesült Izzó
részeként, sőt, a szervezet részeként tudja vizsgálni. Úgy vélem, a kevésbé hozzáértő számára sem tetszik túlzásnak: a fogorvoslásban történelmi változást jeleznek az elmondottak. Korántsem csak az egyes ember s az orvos kapcsolatában, hanem minden bizonnyal a tudomány szempontjából is. A törzslapokat úgy szerkesztették, hogy a bejegyzéseket számítógépek segítségével lehessen értékelni. Időről időre tudományosan földolgozzák a törzslapokról leolvasható fővárosi „gyermekfogászati térképet". Történeti előzmények A távlatok láttán nem árt egy kissé visszafelé is fordítani a tekintetünket. Nem árt emlékezni arra, hogy az első szerény szűrővizsgálat 1891-ben Ujhvári Péter végezte iskolás gyerekek körében. Az sem véletlen, hogy az iskolafogászatról az első rendeletet a Tanácsköztársaság hozta. Szövege 1919-ben jelent meg a „Proletárjog" című lap rendelettárában. A következő lépésre három évet kellett várni: a Horthy-rendszer csak az amerikai vöröskereszt adományából volt képes hat iskolafogászati rendelőt létesíteni, ahol 12 orvos összesen napi 36 órát dolgozott. Jellemző, hogy 1939-ben még mindig csak tizenkét rendelőből állt az iskolafogászat hálózata. 1947-ben dr. Czappán Elemér kezdeményezte a hálózat újjáteremtését. 1952-ben alakult meg a Központi Fogszabályozó és Továbbképző Intézet. Hat év múlva 34 fogászati rendelőben 43 orvos dolgozott. Egy-egy orvosra 6—10 ezer gyermek gondozása jutott. 1965-ben a Fővárosi Tanács egyesítette az Iskolafogászati Központot és a Központi Fogszabályozó és Továbbképző Intézetet. A dr. Kovács Zoltán igazgatásával létrehozott Fővárosi Gyermekfogászati Központ Budapesten kívül Fejér, Nógrád, Szolnok és Pest megye gyermekfogászati gondozását is végzi. A több mint 40 rendelő csaknem száz fogorvosa az 1969,70-es tanévben összesen 286 ezer ifjú pácienst kezelt, átlagosan személyenkin t 35 percig. Az összes orvosi beavatkozás száma elérte a 400 ezret. Ezek a számok talán kellően érzékeltetik, hogy a jövőre ötvenéves fönnállásához érkező gyermekfogászat milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül. Veszprémi Miklós 17 Fogászati törzslap 1970-ben a Fővárosi Gyermekfogászati Központ olyan akcióba fogott, amely minden bizonnyal egyedülálló a világon. (Mellesleg: maga az intézmény is ritkaságszámba megy, csak Brüsszelben működik hasonló.) Az akció egy viszonylag egyszerű törzslap kitöltésével kezdődik. A szokásos adatokon kívül föl jegyzik rá valamennyi fog — orvosi szempontból fontos — jellemzőit; bölcsődéseknél például a tejfogak megjelenésének idejét, a lyukak s más rendellenességek helyét és számát, természetesen a kezelésmóddal együtt. Föltüntetik, hogy a törzslap ifjú tulajdonosa hány napon keresztül szedett fluortablettát. Tavaly óta ugyanis a 33 ezer budapesti óvodás naponta három, a 15 ezer bölcsődés pedig naponta két alkalommal kap Dentocar-t. Annak idején amerikai tudósok kísérletezték ki a fogzománc képződését elősegítő fluortartalmú vegyületeket. Kísérleteik azt bizonyították, hogy ezeknek a szervezetbe juttatása számottevően csökkenti a fogak romlásának valószínűségét. Egyelőre nem tudjuk, milyen mértékben. A Gyermekfogászati Központ mindenesetre elsőként lépett érintkezésbe a hazai gyógyszergyárakkal; ennek eredményeként bővülhetett 1970-től kezdve a budapesti gyermekek étrendje a sárga tablettákkal. Az eredményről nagyon korai volna beszélni. Egyelőre csak a törzslapokról olvasható le az elfogyasztott fluortabletták száma. Néhány év múltán valószínűleg sokkal többet lehet megállapítani. Főleg a többi adattal való összehasonlítás segítségével. A törzslap egyelőre 6, később 10—14 éves koráig elkíséri a pácienst. Ha az orvos ránéz, pillanatok alatt tisztázza az illető fogainak „kórtörténetét". Csak a szakember érti meg igazán, müyen óriási jelentősége van annak, hogy az orvos nem egyetlen esettel, egyetlen orvoslásra váró problémával áll szemben. Pontosabban: az egyetlen esetet előzményeivel együtt, mintegy folyamatában képes érzékelni, a fogat az egész fogazat Mindössze 19 ezer gyermekhez nem jutottak el. A bölcsődések körében a statisztika nem jelez fehér foltot. A 15 ezer bölcsődés közül úgyszólván senki sem kerülte el a gyermekfogászt. A bölcsődék nem oktatási, hanem egészségügyi irányítás alatt állnak ... 33 ezer óvodás közül nagy üggyel-bajjal mintegy 28 ezret sikerült ellátni. Siklós Péter felvételei