Budapest, 1971. (9. évfolyam)
12. szám december - A címlapon: Lőrinczy György felvétele
udapest IX. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1971 DECEMBER A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS' Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő-: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60,—Ft egy évre ... 120,— Ft ® 71.2284 Athenaeum Nyomda, Budapest fves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Dr. Rózsa László: A Batthyány téri metróállomás 4 Mezei Gyula: A gimnáziumi végzettség haszna 6 Granasztói Pál: A Belváros egykor és ma I. . . 8 Dr. Tóth Imre: 75 éves az Egyesült Izzó .... 12 Osgyáni Csaba: A „vándorló növénykert" .. 18 Fodor József: Hogyan lettem budapesti ? . 21 FÓRUM: Fekete Gábor: A biztonságos forgalomért .. 26 Czagány István: A Budapesti Kórus küldetése 29 Mann Miklós: Schönstein Sándor 34 Vértesy Miklós: A Budai Népszínház 36 Város az időben XXX. Zolnay László: Az új honalapítók 39 A címlapon: Lőrinczy György felvétele A hátsó borítón: Id. Breughel: Noé bárkája (A Szépművészeti Múzeum tulajdona) Id. Schiller Alfréd reprodukciója Novemberi lapszámunk címoldala helyesen: Barokk kapu az Úri utcában Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC,a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke 91 ezer lakás—hogyan? Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata a főváros fejlesztéséről, a kormány lakásrendeletei s határozata Budapest általános városrendezési tervéről, a Fővárosi Tanács által jóváhagyott negyedik ötéves terv a főváros legsúlyosabb társadalmi gondjának megoldását tűzték célul: azt hogy a párt X. kongresszusának irányelveivel, az életszínvonalpolitikával s a népgazdasági tervekkel összhangban 91 ezer lakás épüljön fel Budapesten 1971—75 között. Úgyis mondhatni, hogy a tervidőszak programját a fővárosban alapvetően a lakáspolitikai feladatok határozzák meg. Gyorsított ütem A népgazdaság erőforrásait, a nemzeti jövedelem tekintélyes hányadát igénybevevő program egyelőre a lakáshiány enyhítését — s nem megszüntetését — tűzi ki célul. A jelenlegi körülményeket figyelembe véve, a sürgős igények ellátása hozzávetőlegesen 110 ezer családi otthon felépítését teszi indokolttá a fővárosban; a lakosságnövekedés a századforduló végéig további, mintegy 120 ezer új lakás létrehozását. Megközelítően pontos becslések és prognózisok szerint, legalább 150 ezer bontásra érett, várhatóan elavuló, vagy városrendezési okok miatt szanálandó lakás bérlőinek is új családi otthont kell biztosítani a következő két-három évtizedben, s a lakosság minőségi igényei, a lakáscserék lebonyolítása, a demográfiai előrejelzésekben meglévő bizonytalanságok miatt a tartalékot is számításba kell venni. E tényezők összesítése alapján 25 — 30 esztendőn belül kb. 400 ezer új lakás építése válik szükségessé Budapesten. Nyilvánvaló, hogy a korábbi tempó, az évi 8—10 ezres lakásépítési ütem ennek a szükségletnek a kielégítéséhez elégtelen lenne. Az intenzív tömeges lakástermelés terén első ízben most, a IV. ötéves terv időszakában növekszik megfelelően a fővárosban a lakásállomány: az időközbeni szanálásokat is számítva, a 91 ezer tervezett új lakás felépítésével 640 ezerről 700 ezerre. Mintegy negyedmillió budapesti lakos kerül új családi otthonba, vagy a jelenleginél jobb lakáskörülmények közé, s a száz lakásra jutó lakosok száma 317-ről 300-ra csökken. Egyúttal jelentősen javul e lakásállomány összetétele. Mindez azt is jelenti, hogy megtesszük az első lépést a 80-as évek közepére kitűzött cél felé: hogy minden fővárosi családnak önálló lakása legyen. Ami a tervidőszak lakásépítkezéseinek megoszlását illeti; a fővárosban 64 500 lakás épül állami erőből — ebből 36 ezer lesz a tanácsi bérlakás, 20 ezer a tanácsi értékesítés — s 26 500 magánerőből. A IV. ötéves terv első évének tapasztalatai alapján a lakásépítési program változatlanul reálisnak, ugyanakkor igen feszítettnek ítélhető, s megvalósításához az anyagi eszközök és kapacitások minden eddiginél nagyobb összpontosítása, az építkezésekben érdekelt és érintett szervek rendkívül összehangolt munkája válik szükségessé. Éppen ezért megkülönböztetett figyelem kíséri a beruházási tevékenységet, mint a legfőbb koordinációs tényezőt. Komplex építkezést A tervidőszak budapesti lakásépítési programja mennyiségileg felülmúlja két korábbi ötéves terv összes építését, egyúttal a budapesti városépítésben is alapvető változásokat eredményez. A főváros történetében ugyanis most valósulnak meg először nagyszabású rekonstrukciós építkezések — például Óbudán és Józsefvárosban — ezekkel egyidőben pedig új városrészek építését is befejezik. Ilyenformán a beruházók nemcsak mennyiségi, hanem minőségi tekintetben is új feladatok előtt állnak. Az országos helyzethez hasonlóan a fővárosban települt iparra, s a tanácsi gazdaságra is jellemző, hogy a beruházási kereslet jelentősen — az idei tapasztalatok alapján 20 — 25 százalékkal — meghaladja a kivitelezési lehetőségeket. Csupán jellemzésként is érdemes megemlíteni, hogy a bu-1