Budapest, 1971. (9. évfolyam)

11. szám november - Ónodi Éva: Százéves a Magyar Képzőművészeti Főiskola

Pesti A festő arcképe Ypsilanti szabadsághősről 58 Történészeink nem vizsgálták még meg a régi Pest virágzó görög szórványának kapcsolatait az éppen 150 évvel ezelőtt fellobbant görög felkeléssel. Pedig Soutzo, a görög szabadságharc történelemírója 1830-ban megírta, hogy a Hetäria (a török megszállás ellen harcoló görög titkos társaság elnevezése) már 1818-ban megalapította ephorját. Ennek szervezésére egy lelkes görög rendfőnök jött Pestre: Papa Georg, a hetaristák „utazó nagykövete", aki végigutazta az európai fővárosokat és városokat, hogy szervezze a görög szórványokat a török iga elleni felkelésre, azaz annak anyagi támogatására. Szerte a világon megemlékeznek az 1821. évi görög felkelésről, a modern görög állam megteremtésében szerepet játszó történelmi személyiségekről: Ypsilanti Sándorról és Demeterről, lord Byronról stb. Ideje, hogy mi is említést tegyünk egy magyar vonatkozású dokumentumról; hogy tudjuk: sem a hazai, sem pedig a külföldi történetírásban nincs nyoma annak, hogy Ypsilanti Sándor (1792—1828) arcképét a pesti görög diaszpóra egyik tagja, Laccatari Demeter (1798—1867) festő festette meg. Nem ismeretes az sem, hogy ez az életnagyságú arckép ma is Budapesten van. Pest-Buda közönsége és a magyar fővárosban már száz évvel előbb tevékenykedő görög diaszpóra az 1821. évi felkelés eseményeiről csak az egykori osztrák lapok elfogult cikkeiből értesülhetett. A Pest-Budán élő és itt állandóra letelepedett görögökön kívül még számos fiatal görög tanult iskoláinkon, diákok, akik Macedóniából, Havaselvéről, Moldvából, vagy más osztrák, illetve magyarországi kolóniáról jöttek. A felkelés hírére e diákok Pestről siettek Moldvába, Ypsilanti zászlaja alá, és Görögország felé vonulva a hatalmas török túlerő tüzében, a végzetes drágásáni ütközetben lelték halálukat. A felkelés időpontjában Sándor cár Budán időzött. A cár, aki korábban a hetaristákat biztosította segítségéről, Metternich befolyása alatt elhatárolta magát az Ypsilanti vezette görög szabadságharcosok ügyétől; 1821. május 25-én titokban vonult be a budai várba az ország nádorának kíséretében. Nem tudhatjuk, hogy Sándor cár „színeváltozása" milyen hatással volt a pesti görög diaszpóra tagjaira, annyi azonban bizonyos, hogy segítsége nélkül Ypsilanti Sándor vállalkozása sem stratégiailag, sem politikailag nem volt megalapozva, és így lelkes, de csekély hadserege eleve a török vérontásának volt kitéve. Néhány héttel a cár budai látogatása után Ypsilanti csapatai már visszaszorultak Erdély közelébe, Havaselve határaihoz, számolva a kudarccal és az utána következő menekülés lehetőségével. Ypsilanti menekülése nemsokára bekövetkezett, de terve ellenére nem jutott el a népes pesti görög diaszpóra körébe. Elfogták, majd a munkácsi börtönbe vitték. Onnan Bécsbe került, ahol a cár közbenjárására 1827-ben szabadlábra helyezték. A pesti görög festő, Laccatari Demeter ez időben éppen Bécsben tartózkodott. Személyesen is megismerte Ypsilantit, megfestette arcképét, hősként, nemzeti viseletben, félreérthetetlenül szabadságharcosként és uralkodóként állítva őt elénk. Ez Ypsilanti egyetlen olyan arcképe, amelyet hitelesnek fogadhatunk el, hiszen a bécsi görögség körében mutatkozó szabadságharcos arcvonásait is megörökíthette a festő. A pesti diaszpóra körében sokszorosított lapokon is terjesztettek arcképet Ypsilantiról: a hetärista felkelés vezérét e lapok fegyverrel, kibontott zászlóval, a francia forradalom frigiai piros sapkájában, bizánci kereszttel ábrázolták. (Budapest, Történeti Múzeum.). Laccatari Demeter ízig-vérig forradalmár volt. A magyar történelem haladó vezéralakjainak arcképeivel festette ki a Pilvax kávéház falait. A szabadságharc alatt pedig tevékenyen harcolt az usztrák önkényuralom ellen, és Világos után Grácba menekült. Később visszatért Pestre, ahol szentképek festésével tengette életét. Somogyi Árpád