Budapest, 1971. (9. évfolyam)

9. szám szeptember - Gábor István: A Fészek Művészklub

A kerthelyiség Hintz Gyula faliszőnyege a Gobelin teremben Gábor István Egy régi épület új élele II Fészek Művészklub Gádor István kerámiája az egyik társalgóban A Kertész utca és Dob utca sarkán alló Fészek Klub nem annyira egy épület, mint inkább a magyar művé­szetek történetéről tanúskodik a szá­zadfordulótól napjainkig. Az épület ugyanis kevés műemléki értékkel di­csekedhet. A Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaháza működött benne, amíg 1901-ben a művészek klub céljaira meg nem vették a házat, illetve kez­detben csak földszintjét és első eme­letét. o Az alapítás története sokak által ismert ugyan, de röviden mégis ösz­szefoglaljuk, mert nélküle a Fészek működése sem lenne teljes. Amint „A Fészek 25 éve" című könyvében az első háznagy, korának népszerű festőművésze, Tolnay Ákos leírja, abban az időben a pesti művészek különböző kávéházakban vertek ta­nyát. A képzőművészeknek a Niko­letti-kávéházban, az Abbáziában, a Japánban, a Barossban, a Koronában volt asztaltársaságuk. A színészek fő­ként a Club-kávéházat, az Emkét, a New Yorkot — a mai Hungáriát — látogatták. Egy másik társaságnak a Royal Szálló kávéháza volt az állandó székhelye, innen a távolról sem poli­tikai magatartást kifejező címük: „royalisták". Tolnay Ákoson kívül Fadrusz János, Ligeti Miklós, Zala György tartozott közéjük. A „royalisták" asztalától röppent fel az ötlet, hogy otthont kellene ala­pítani a művészek számára. Tolnay Ákos fölkereste Hegedűs Gyulát és Góth Sándort, a Vígszínház művé­szeit, és kiderült, hogy Hegedüséket is hasonló tervek foglalkoztatják. Ezután a Zeneakadémia két tanárá­nál, Szendy Árpádnál és Szabados Bélánál kopogtattak, az Operaházból Takács Mihályt, a Nemzeti Színház­ból Császár Imrét és Dezső Józsefet vonták be a tervekbe. A gondolattal mindenki egyet­értett, most már csak helyet kellett a klub számára keresni. Az előzetes megbeszélésre meghívták a különféle művésztársaságok képviselőit a Drex­ler-kávéház első emeleti különtermé­be. 1901. február 28-án zajlott le az első összejövetel, április 6-án pedig megtartották az első rendkívüli köz­gyűlést a Drexlerben. Vita alakult ki az elnevezésről, és ekkor javasolta Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház fiatal tagja, hogy legyen a neve Fészek mert: F = festők; É = Építészek; S = szobrászok; Z — zenészek; E = énekesek; K = komédiások. Olyan nagy volt a lelkesedés, hogy az egybegyűltek mindjárt lefizették az első évi tagdíjat. Ez volt a társaság induló tőkéje. Kiszemelték a Kertész utca 36, szám alatti házat. Egy részét az ösz­szegyűlt pénzből megvették; maradt 2460 korona az átalakításra és a be­rendezésre. Ez a pénz akkoriban sem volt sok, így hát kezdetben függöny­re, szőnyegre sem telt, csak a falakon függtek — a tagok adományaiként — értékes festmények. 1901. szeptember 7-én beköltöz­hetett a Fészek az épületbe. Ezen a napon megtartották az első családi vacsorát. Azután vezetőséget válasz­tottak; Jendrassik Jenő, Vízváry Gyula és Zala György lettek az igaz­gatók, Innoczent Ferenc a jegyző és titkár, Balassa Jenő a pénztáros, a háznagy pedig 1901-től hosszú időn át Tolnay Ákos. A házat teljesen csak 1921. április ii-én vásárolták meg. Két év múlva Bálint Zoltán és Jámbor Lajos mű­építészek megbízást kaptak, hogy véglegesen alakítsák ki a Fészek bel­sejét. Ekkor készült el, régi olasz re­neszánsz stílusban, fedett árkádok­kal és felső teraszokkal a kerthelyiség, — ebben az állapotban található ma is. Ebben az időben épült fel a nagy­terem, ezenkívül a hall fölötti terem, zöld falain elhunyt művészek portréi­val. A kerek alakú teremben, amelyet ma bárnak használnak, zongora is volt, hogy zeneesteket lehessen tar­tani. Ekkor létesült a földszinten az étterem, amely korábban az első eme­leten működött; helyébe könyvtár­terem, olvasó-, játékszoba került. o Említettük már, nogy a Fészek múltja hét évtized magyar művészet­története; hadd tegyük hozzá, hogy a magyar művészetek haladó irány-18

Next

/
Oldalképek
Tartalom