Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - Tarjányi Sándor: A Szociáldemokrata Párt városházi programja

A 7. számú ház homlokzata A 7. számú ház udvara dalom utolsó miniszterelnökéé. Ő volt az egyetlen magyar, akivel — emigrációja során — Marx és Engels levelezett. Lakosztályához fürdőszoba is tartozott, amit Szemere sosem használt, mert hálószobájában fürdött, gumikádban. A Pannónia másik állandó lakója a Nemzeti Színház nagynevű művésznője volt: Csillag Teréz, két lányával. Herceg Ferencet a rossz nyelvek róluk hívták kapitánynak (akinek tudvalévően három csillaga van. . .). Herczeg eredetileg a mamának udvarolt, majd egyik lányát vette el feleségül. Nem nagy szerencsével. A Rákóczi út 7—9. sz. házak helyén állott a Beleznay kastély és kertje. Sámuel grófot pilisi kastélyában fia agyonlőtte, s a gyilkos fiút a bíróság lefejezésre ítélte. A birtokot az örökösök perelték. Tulajdonjoga azonban tisztázatlan maradt s az évtizedek során a kastély lezüllött. Az előbb Jókait hallottuk, most Ágay Adolfot idézem: „A Beleznay kastély is eltakarodott a Kerepesi útról. Hogy kipusztult belőle a dúsgazdag, régi család, egy darabig lakatlan volt. Fogadótermében tartotta Jókai 1876-ban mint a józsefvárosi választókerület jelöltje programbeszédét; s néhány héttel rá az antiszemita vezér (Verhovay Gyula, B. P.), kinek lelkes hívei az első udvar farácsából tépték ki a léceket, hogy — mint vezérök hirdette — ezekkel verjék agyon a közeli kaszinó arisztokratáit. A terjedelmes kert túlsó végén felépült az egyetem nagy vegyészeti intézete, elöl meg egy kisebb épület: a Lőrinc uram kocsmája. Majd az Iparmúzeum helyezkedett el benne. A tárgyak szaporulatával tovább költözött, s az Üllői úti tulipános palotában lelt méltó lakást. Ahogy innen távozott, a kastélyban zengeráj vert sátrat. . ." Varieté a Beleznay kastélyban Álljunk itt meg egy néhány szóra, hogy a könnyű múzsa előéletéről is beszámolhassak. A Beleznay-kertben szerepelt 1856-ban Carré híres cirkuszvárosa. Carré később a Rostély utcában varietét nyitott (a mostani Fővárosi Tanács épületében), melynek titkára egy bizonyos Singer nevű ember volt. Singer később összeveszett főnökeivel, önállósította magát, kibérelte a Beieznay-épületet s itt kiváló számokkal megnyitotta saját varietéjét. Ebből a Singerből lett a híres Solymossi, a pesti éjszaka koronázatlan királya. Kelenföldön — a Műszaki Egyetem mai helyén — nyári mulatóvárost épített fel, „Velence Budapesten" néven. A Nagymező utcában megnyitotta a Solymossi orfeumot, a Fellner és Helmer tervezte épületben. Itt van a mai Fővárosi Operettszínház. A most 7-es számot viselő épületet 1892-ben Schmal Henrik tervezte. Egyik méltatója szerint: „Bájosan mosolygó homlokzata a velencei Canale Grandon is megállaná a helyét." A könnyed, gótikus épület tervezője szókimondó, erélyes ember volt; nem volt céhbeli alkalmazkodó. Eredetileg egyszerű hamburgi kőműves segéd; munka nélkül maradt s kenyérkereső vándorlásai során jutott el Budapestre. Itt ebben az időben építési konjunktúra volt. Jó munkás lévén, Schmal csakhamar segédpallér lett, majd a Fővámház építéséhez került. Itt Ybl Miklós felfigyelt rá s az Operaház kivitelezésénél már rábízta az építkezés felügyeletét. Schmal így az építészeti tudást a gyakorlatban szerezte meg, s nagy szorgalommal sajátította el a szükséges egyéb ismereteket is. A vasat először ő alkalmazta mint szerkezeti elemet. A Rákóczi úti ház első önálló munkái közé tartozik. A III. emelet két különálló csúcsíves ablakfülkéjébe Lötz Károly festett freskókat. Schmal későbbi munkái közül kettő közismert: az Uránia palota belseje, ragyogó andalúziai mór arabeszkjeivel és a Felszabadulás téri hatalmas Párisi átjáróház. A Rákóczi út 7. sz. épület pénzügyi elszámolásakor kitűnt, hogy az építész az előirányzatot lényegesen meghaladta. A háztulajdonos Stern beperelte Schmalt, aki már az első tárgyaláson felajánlotta, hogy nemcsak az összes költséget viseli, hanem tetemes hasznot biztosítva, a házat meg is vásárolja. A felperes azonnal meggondolta magát, a pert visszavonta, sőt, következő házának tervezését — az azóta rommá lőtt Rákóczi út 72-t — is rábízta. A Beleznay-kertben játszott bandája élén Bihary János, akit Széchenyi István is szívesen hallgatott. Bihary később egy vidéki útján kocsijával felborult és annyira összezúzta bal karját, hogy többé nem tudott a régi művészettel játszani. Mindinkább elszegényedett s bár itt a kertben még felkeresték régi rajongói — egy ízben bankókkal csomagolták be sérült karját —, nagy nyomorban halt meg. Testgyakorló iskola — zeneszóra Sok mindennek volt tanúja a Beleznay-kert. Még 1848 előtt a Császár fürdő későbbi híres bérlője, Szekrényessi József itt nyitotta meg gyermekek részére testgyakorló iskoláját, mely az első ilyen intézmény volt hazánkban. Az iskolások zeneszóra végeztek testgyakorlatokat; a nyári vizsga katonazene hangja mellett zajlott le. Még a múlt század hetvenes éveiben is itt bontottak sátrat a cirkuszok: a mutatványos bódékban látható volt a kétfejű borjú és a török óriás. A bódék között virsli-árusok, bormérők és perecesek kínálgatták áruikat. Igazi vursli volt ez, a város közepén. A mai Rákóczi út 9. sz. ház, az Otthon kávéház elődje — az akkori öt pacsirta utca sarkán — volt az első épület, mely ezt a vidám vásárt felszámolta. 1880-ban épült; Kéler Napóleon tervezte; de csak tíz évig állt fenn. Helyén épült, Quittner Zsigmond tervei szerint, a jelenlegi bérház. Földszintjén kávéház volt, emeleteit pedig a Műegyetem bérelte ki. Igy a hallgatóknak módjuk volt mindkét helyen tanulmányokat folytatni. . . Mivel a Bródy Sándor utcai régi képviselőház — a mostani olasz követség kultúrintézete — közel volt, a kávéház törzsvendégei a képviselők és a publicisták közül kerültek ki. Később zenés kávéház lett. Az 1920-as években bank nyílt a helyén. Jelenleg büfé működik ugyanitt. Mielőtt a Puskin utcai székház felépült, az első emeleten volt az írók, hírlapírók körének, az ,,Otthon"-nak első stációja. 35