Budapest, 1971. (9. évfolyam)

7. szám július - Osgyáni Csaba: Csillebérc, úttörőváros

tek munkához. Katonák, mun­kások, középiskolások, egyete­misták rendezték a javarészt ko­nok, sziklás talajt. Sokszor éjsza­kánként is dolgoztak. Július 31-én a nyitóünnepségen négyezer úttörő sorakozott fel a tábor fő­terén. Ekkor indult első útjára az Úttörővasút is. A 216 holdon elterülő nagy­tábor (1957 előtt Úttörőköztár­saságnak nevezték) nyolc altábort foglalt magában; valamennyiben kétszáz-kétszáz gyerek kaphatott helyet. Az altáborokhoz külön sportpályák, játékudvarok tar­toztak, néhány szabadtéren fel­állított szerrel. Ha esett az eső, a gyerekek a sátrakba húzódtak. 1951-re már néhány épület is el­készült, uszodát, melegvizes für­dőt, fedett ebédlőt, postahivatalt létesítettek. A két évvel később átadott parancsnoki épület 300 főt befogadó nagyterme műsoros estekre szolgál. Már az egyre sürgetőbbé váló rekonstrukciót figyelembe véve készült el 1963-ban a hatszáz személyes, kor­szerű önkiszolgáló étterem; eb­ben a tábor kereken kétezer lakó­ja másfél óra alatt megebédelhet. MTI fotó — Friedman Imre felvétele A tanítóképzősök gyakorolják a táborverést. MTI fotó— Birgés Árpád felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom