Budapest, 1971. (9. évfolyam)

7. szám július - Osgyáni Csaba: Csillebérc, úttörőváros

Ma már több mint százötven­ezren tudnának személyes élmé­nyek alapján beszélni Csille­bércről. 2. Körülbelül egymillió kétszáz­ezer úttörő van Magyarországon. A csillebérci tábor egy-egy nyá­ron tizennyolcezer gyereket fo­gadhat. Kik juthatnak el Csillebércre? 1957 előtt — ekkor egyébként még a SZOT viselte a tábor gondját — elsősorban jutalom­üdülésre jöhettek azok az úttö­rők, akiket a helyi csapatvezetők javasoltak. Ezután a Magyar Út­törők Szövetsége vette gondo­zásába a nagytábort. A változás elsősorban módszerbeli megúju­lásokhoz vezetett. Amint azt a Csillebérci Úttörő Nagytábor parancsnoka, Simon János el­mondta, Csillebérc napjainkban hármas feladatkört lát el. A ve­zetőképzés központja, jutalom­tábor, s a „holtszezonban" az át­utazóban levő úttörőcsapatok szálláshelye. Mind ez ideig tíznapos turnu­sokban fogadták a táborozókat. így ugyan több gyerek juthatott el Csillebércre, ez az idő azonban meglehetősen szűkösnek bizo­nyult ahhoz, hogy a pedagógiai célkitűzéseket hiánytalanul meg­valósíthatták volna. Pedig ezek a kellemesen eltöltött nyári napok az úttörőélet minden mozzanatá­nak, követelményének alapos megismeréséhez nyújthatnak le­hetőséget. Itt nem köt más elfog­laltság, más gond, teljes figye­lemmel a foglalkozások okos és hasznos megszervezésén lehet ügyködni. Az iskolai tanítás ide­jén az őrsi foglalkozásokat általá­ban ugyanabban az osztályterem­ben tartják, ahol a tanórákat. Itt biztosított a gyerekek szabad mozgása, kikapcsolódása, sza­badjára engedhetik fantáziáju­kat, alkotó kedvüket. A csillebérci központi vezető­képzésnek nagy szerepe van: itt készítik fel az úttörőmozgalom­ban résztvevő pedagógusokat, ifivezetőket és őrsvezetőket. Jutalomtáborozásra elsősorban a vidékieket hívják. Nekik külön nagy élmény két hetet a főváros­ban tölteni, megismerni nevezetes­ségeit, gyárakba látogatni. A buda­pesti gyerekeknek majd inkább a zánkai nagy tábor nyújt több érdekességet, ha — a közeljövő­ben — elkészül. Hasonlóképpen a vidéki úttö­rőknek segíthetnének azzal, ha a tavaszi-őszi uborkaszezonban esetenként szállást adnának ne­kik. Több kedvezmény ellenére is épp az iskolások kirándulásai, utazásai valósíthatók meg nehe­zen. Jóllehet, például a BNV-re, az Országos Mezőgazdasági Ki­állításra is utazási kedvezményt kapnak — a szállodákban nincs számukra hely, s ennek a költsé­geit sem bírják fedezni. Ha Csil­lebérc befogadja őket, több vidéki úttörőcsapat ismerheti meg a fő­várost. Csillebérc egyben nemzetközi úttörőtábor is. Évente 18—20 országból mintegy 300 külföldi gyerek vendégeskedik itt. 3. Csillebérc mindig is igényes nyári elfoglaltságokat akart biz­tosítani az úttörőknek. Az 1957 előtti periódusban ez sok látvá­nyos programban nyilvánult meg. Anyagilag jól ellátott szakkörök­ben tevékenykedhettek a gyere­kek. Az Állatkert néhány szelídebb állatot kölcsönzött a számukra. Házinyomdájukban rendszeresen elkészítették tábori újságukat. Minden táborozó csillebérci egyenruhát kapott. — A legfontosabbnak azt tart­juk— mondta Simon János tábor­parancsnok —, hogy a gyerek ne iskolai légkört érezzen maga körül. Élje ki mozgásigényét, érezze ma­gát szabadnak, legyen kedve hasz­nosan tevékenykedni. Ezt úgy sze­retnénk megvalósítani, hogy igen sokféle és érdekes műsort, progra­mot állítunk össze, amelyek ter­vezésébe sokszor a gyerekeket is be­vonjuk. így hasznos „visszajelzé­seket" is kapunk; s általában jó ötletekkel állnak elő. Régebben ki­csit merevebb volt a házirend. Kötelezővé tették például a dél­utáni csendes pihenőt, amikor is mindenkinek aludni kellett. Mos­tanság inkább szabad foglalkozást írunk ki, s olyan tevékenységre próbáljuk rávenni a gyerekeket, ami valóban aktív pihenés a szá­mukra. — Gondot okoz a pedagógus­pálya elnőiesedése. Az egyik nyá­ron például hat leány és csak két fiú altáborunk volt. A helyi úttörő­vezetők többnyire leányokat küld­tek. Ők végeztek jobb úttörőmun­kát. Ami persze nem feltétlenül a fiúkra vet rossz fényt. A fiúk mozgásigénye, izgalmasabb fel­adatok iránti érdeklődése kevésbé vonzó a női pedagógusok számára; a lányokkal „kevesebb baj" van. A fiúk rangon alulinak találják a „lányoknak való" összejövete­leket. Részükre tehát érdekesebb, izgalmasabb programokat kell ösz­szeállítanunk. Tény, hogy az utób­bi időben ritkán tartottunk például éjszakai hadiriadót, hadd aludjon inkább a gyerek, mondtuk. Pedig a táborozás romantikájához ez is hozzátartozik. 4. 1968 óta nem fogad úttörőket Csillebérc. A tábor területét épí­tők és földgépek foglalták el; veszélyes lenne, ha ilyenkor gyer­mekek is lennének itt. őket addig különböző vidékeken sátortábo­rokban helyezték el. Az új csillebérci tábor jelentős változásoknak néz elébe. 26 hold­nyi területtel, vagyis két altáborral bővül. A sátrak helyébe panel­házacskákat építenek, 6—8 ágyas szobákkal; 200 személyes, kollé­gium-jellegű úttörőszállodát, amelyben háromágyas szobák lesznek. Régebben az altáborok­ban alkalmanként 100 liter vizet tudtak melegíteni — a készülőben levő olajtüzeléses hőközpont ré­vén a zuhanyozóban 200 rózsá­ból ömlik majd a melegvíz: a tábor mindegyik lakója kétna­ponként fürödhet. A kőépületek­ben sok játékot állítanak majd be. Asztali focit, társasjátékokat, füg­gőkuglit. Bővítik a sportpályákat is. Valamennyi altáborban játék­parkokat létesítenek, különféle ügyességi játékokkal. Szó van arról, hogy a Vidám Park kise­lejtezett szórakoztató eszközeit ide mentik át. Épül a fedett sport­kombinát, ahol méltó körülmé­nyek között rendezhetik meg az Úttörőolimpiát is. Készülőben egy 331 /3 -OS medence; a jövőben minden csillebérci táborozót megtaníthatnak úszni. Saját autó­buszt kapnak majd, ami a kirán­dulásokhoz nyújt sok segítséget. A tábori élet friss, aktuális megörökítésére és megelevení­tésére ismét tervezik egy tábori újság kiadását, amit maguk az út­törők írnak és szerkesztenek. Több szakkör színvonalas mű­ködéséhez teremtik meg a lehe­tőséget. A táborműhely és a szak­köri helyiségek blokkja már épül. Olyan új szakköröket hívnak majd életre, amelyek tapaszta­latait az úttörők a mindennapi életben hasznosíthatják: kertész­brigádok, közlekedésrendészeti brigádok alakulnak majd; motor­vezetést tanulnak. Az idegen­vezetői szakkör tagjai egyelőre a Minipoliszban kalauzolnák a ven­dégeket. A Minipolisz voltaképpen ál­lam az államban: külön kis úttö­rőváros. Híres épületek, építmé­nyek és emlékművek kicsinyített másait helyezik majd el itt: a szovjet űrhajós emlékművet öt­venszeres kicsinyítésben, az Eiffel-torony mását s egyebeket. 24 makett már elkészült. Katonák segítenek a honvé­delmi park létrehozásában. Kor­szerű haditechnikai eszközöket állítanak itt ki, s érdekességük épp abban áll, hogy a gyerekek nemcsak passzív szemlélői le­hetnek, hanem közelebbről is megismerkedhetnek velük. Hasonló érdekessége lesz a „skanzennak" is. A tábor egyik részében érdekes és jellegzetes külföldi épületeket húznak fel: jurtát, Lenin razlivi kunyhóját, szaunát, indiánsátrat stb. A leg­kiválóbbak jutalomképpen ezek­ben az épületekben lakhatnak majd. A mozgalom történetét örökítik meg a leendő Úttörőmúzeumban. Csülebérc első éveinek a bemu­tatása, sajnos, hiányos lesz, mert 1956-ban sokminden elpusztult vagy eltűnt, máig sem tudni, ho­gyan és hová. A tábor építőinek és régebbi lakóinak beszámolói­ból pótolják, amit lehet. Csillebérc — fennállásának huszonötödik évfordulójára — újjászületik. S nemcsak az évente itt megforduló többezer úttörő örömére, hasznára. CSEREI SZÁSZ LÁSZLÓ Törve is Fogd meg a torkom te ma, ha gondolod: a világnak úgy a jobb! Vágj le gyalogbékaként falusi járdák léccel szegett agyagléptein. Törve is égre énekelem: a holdat, a csillagot — székely őseim mintázva késem hegyére szúrom szalonnának a napot. 14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom