Budapest, 1971. (9. évfolyam)

7. szám július - Osgyáni Csaba: Csillebérc, úttörőváros

Osgyání Csaba Csillebérc, úttörőváros átadást. Csillebérc — nem sokkal fennállásának huszonötödik jubileuma előtt — újjászületik. 1. 1947-ben vetődött fel a gondolat, hogy ezen a vidéken, amely annak idején a fiatal kommunisták illegális találkozóhelye volt, úttörőtábort létesítsenek. Több ország, így a Szovjetunió kezdeményezései már modellként szolgálhattak. 1948 májusában kezd-Szabó Pál, aki 1952-ben meglátogatta a tábort, így vallott erről Csillebérci csoda című írásában: „Nekünk még gyermekkorunk se volt. Alighogy fel tudtuk emelni a karunk, dolgoztunk, hiszen az én gyermekkori pajtásaimnak jó részét mára megette az élet. Nincsenek meg. Hogy én megvagyok, í most itt lehetek a csillebérci táborban, ez éppen olyan csoda, mint amilyen maga ez a tábor ..." Mai szemmel persze sokmindent hiányolhatunk abból a táborból. Elég egyszerű körülmények között, sátrakban éltek itt a gyerekek. A helyzet azóta sem sokat változott. Az az építő lendület, amely a csillebérci úttörővárost életre hívta, mintha alábbhagyott volna. Három évvel ezelőtt, 1968-ban fogtak hozzá a tábor felújításához. Az építők, több határidő-módosítás után, 1972 nyarára ígérik az MTI fotó — Mikó László felvétele Nemzetközi épltőbrigád dolgozik a tábor bővítésén (MTI fotó)