Budapest, 1971. (9. évfolyam)

6. szám június - Gerő Győző: A török városkép kialakulása

Bier a kényszerleszállás után, a földeken dolgozó parasztok között Bécs-Budapest-Bécs Emlékezés az első távolsági repülőútra J. Umlauff repülőgépének érkezése Budapestre. Az épület a rákosmezei repülőtér igazgatósági irodája A verseny győzteséc, Umlauffot ünneplik a pesti repülőtéren Hatvan évvel ezelőtt valósult meg az első távolsági repülés Bécs és Budapest között. Az akkori kezdetleges repülőtechnikai fejlettség mellett veszélytelennek nem mondható vállalkozást a bécsi Zeit című napilap hirdette meg 1911 áprilisában. 10 ezer korona díjat ajánlott fel annak az Osztrák —Magyar Monarchia területén élő pilótának, aki elsőnek repül a legrövidebb idő alatt Bécsből Budapestre. Később a verseny-kiírást a visszautazás feltételeivel módosították. Erre a célra közadakozásból Bécsben 5000, Budapesten 4500 koronát gyűjtöttek. Az utóbbi öszszeget a magyar honvédelmi miniszter 5000 koronára egészítette ki. A lapkiadó az osztrák, valamint a magyar aero-klubokat kérte fel a verseny megrendezésére. Az említett szervek a verseny időpontját május 15. és június 15. között jelölték meg. Technikai okokból, valamint a kedvezőtlen időjárás miatt a rendezők a verseny határidejét kénytelenek voltak meghosszabbítani. A versenyben való részvételt ahhoz a feltételhez kötötték, hogy azon csak vizsgázott, okleveles pilóták vehetnek részt. (Abban az időben a repülőgépvezetők többsége nem rendelkezett „jogosítvánnyal" és e versenyfeltétel ösztönözte őket a vizsga letételére, az igazolvány megszerzésére.) A küzdelemre, melynek izgalmát a sajtó híradásai fokozták — hat versenyző nevezett be. Volt, aki időközben visszalépett —, így a magyar versenyző is. Akadt eredménytelen induló is. E megemlékezés terjedelme nem teszi lehetővé a verseny részletes ismertetését, csak a két, célját elérő pilóta eredményeivel foglalkozhatunk. Bier főhadnagy június 17-én indult a kora reggeli órákban egyfedelű Taube (Galamb) tip. 60 lóerős repülőgépén. Útközben motorhiba miatt leszállni kényszerült és csak június 20-án reggel ért Budapestre. Visszafelé sem kísérte szerencse. Mór községnél kényszerleszállással ereszkedett le és gépét vasúton kellett Bécsbe szállítania. (Itt említjük meg, hogy két évvel később Bier Henrik az Aszód községben, a mai gyermeknevelő intézet helyén alakult Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyárnak lett a vezérigazgatója és hazánkban telepedett le. Bier ugyan a két főváros közötti versenyen alul maradt, a díjat vetélytársa kapta meg, de 1914. június 27-én a Bécs melletti asperni repülőtéren megtartott versenyen, az Aszódon gyártott repülőgéppel 6170 méteres magassággal világrekordot sikerült felállítania. E rekordot a Magyar Lloyd Repülőgépgyár Budapesten működő vezetősége éveken át reklámként használta fel termékei népszerűsítésére.) A verseny győztese Umlauff pilóta lett. Duplafedelű repülőgépével június 22-én indult Bécsből. Útmegszakítás nélkül 2 óra 22 perc 30 másodperc alatt érkezett meg Budapest—Rákosmező repülőtérre, és június 24-én hasonló időtartam alatt érkezett vissza Bécsbe. A verseny legnehezebb szakasza a pilisi hegyek között volt, ahol az erőteljes légmozgás alaposan próbára tette a gép műszaki állapotát és a pilóta irányítókészségét. Az első Bécs —Budapest —Bécs repülőút jelentőségét nem akarjuk túlbecsülni. Ám a repülőgép-technika gyors fejlődését és a távolsági repülőút jelentőségét jól érzékelteti, hogy a Zeit-verseny előtt, egy évvel korábban, a Budapesten 1910 nyarán megrendezett nemzetközi repülőversenyen a Budapest —Győr —Budapest távolsági repülő versenyszámra mindössze két versenyző vállalkozott, de az utat csak egy kísérelte meg. A bátor vállalkozó is csak a Komárom megyei Lábadan községig jutott el. . . Az 1911-ben Bécs —Budapest—Bécs között megrendezett távolsági repülés előfutára volt az 1918. évi azonos útvonalú postarepülésnek és később a két ország közötti rendszeres légiközlekedésnek. Rév Pál Bier Henrik repülőgépe Budapestre érkezése után 40