Budapest, 1971. (9. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: Gink Károly felvétele

IX. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1971 JUNIUS Q FŐVÁROS FOLYÓI RUTA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60, — Ft egy évre ... 120, — Ft © 71.0388 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Mindennapi vizünk 5 Fekete Gábor: Szellemi export — Budapestről a nagyvilágba 8 Látogatóban Csűrös Zoltánnál io dr. Nádasi Antal: Autószervizek 12 Rózsa Gyula: Szemmagasságban 16 Mayer Mária: A Fasisztaellenes Munkásegységfront képviselőjelölési kísérlete 1935-ben 19 Az Egyetemi templom és rendház 23 FÓRUM: Vincze Oszkár: A házfelügyeleti rendszer ... 26 Siklós László: Életunt tizenévesek 28 dr. Tóth Imre: Alpár Ignác Láng-gyári ipari épülettervei 34 Város az időben XXIV. Gerő Győző: A török városkép kialakulása 37 Kunszery Gyula: Budapesti alakok a századfordulón 41 A címlapon: Gink Károly felvétele A hátsó borítón: Moretto Da Brescia (Alessandro Bonvicino, 1498 — 1554): Szent Rókust az angyal ápolja, id. Schiller Alfréd reprodukciója A hátsó borító belső oldalán: A pálos rendház könyvtára (Tahin Gyula felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC,a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Budapest és környéke általános városrendezési terve VIII. Dr. Sziics István Társadalmi szempontok a város fejlesztésében Mivel a város a társadalom térbelileg jelentkező egysége, illetve annak tagjai számára szolgál életkeretül, a rendezési terv ilyen értelemben számos társadalmi összefüggésre épül. Ezek az összefüggések — az általános, inkább politikai jellegű célkitűzések mellett, azokkal összehangoltan — jórészt a társadalom és a mindenkori lakóhelyi környezet kölcsönhatásán alapulnak. Közismert, hogy a falusi és a nagyvárosban élő emberek gondolkodásmódja, nézetei, viselkedése és életmódja eltér egymástól. Ezek az eltérések egy nagyvároson belül is megtalálhatók. A nagyváros a lakóhelyi környezet színes sokrétűségét tartalmazza; szinte minden településtípus előfordul benne. Budapesten például a Terézváros vagy Cinkota, de még az Erzsébetváros és a Józsefváros között is különbségek vannak, és e különbségek a lakóhelyi környezetben, valamint az ott élők között egyaránt megmutatkoznak. A kérdést általánosítva: a társadalom és a környezet összefüggése tehát azt jelenti, hogy kölcsönhatás áll fenn egyrészről a városon belüli társadalmi-térbeli struktúra és az egyes társadalmi rétegek, csoportok életmódja, másrészről pedig a lakás, lakóépület, városrész, sőt az egész város között. Távol vagyunk még attól, hogy ennek az összefüggésnek minden lényeges elemét megnyugtatóan feltártuk volna. Az eddigi kutatómunka — és emellett számos más megfontolás is — felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az általános városrendezési terv készítésénél a társadalmi összefüggéseket szükséges és lehetséges konkrétan elemezni, értékelni. A társadalmi szempontok kettős értelemben is jelentkeznek. Részben úgy, hogy a tervezésnél ismerni kell a társadalom, az egyes rétegek és csoportok igényeit, melyeket a várossal szemben támasztanak; másrészt úgy, hogy tudatosan fel kell használnunk és alkalmaznunk azt az összefüggést, mely a lakóhelyi környezetnek a társadalomra gyakorolt hatásában nyilvánul meg. A városépítés különböző módjai, helyesen megválasztott tartalma és formája a társadalmi fejlődést jelentős mértékben befolyásolhatja, segítheti. A társadalmi célkitűzések érthetően kapcsolatban vannak az eddigi fejlődés és a jelen helyzet eredményeivel, illetve feszültségeivel, ellentmondásaival. Budapest lakásállománya, műtárgyai, intézményhálózata, az egyes városrészek beépítése stb. nem fejlődött olyan gyorsan, mint ahogy az itt élők tudati viszonyai változtak. A különböző társadalmi rétegek ellátottsági színvonalában korábban meglevő igen nagy aránytalanságok jelentősen mérséklődtek. Ez a kiegyenlítődés a legrosszabb helyzetben levő tömegek jelentős része számára komoly színvonal-emelkedést, a legjobb helyzetben levő kevesek számára viszont színvonalcsökkenést eredményezett (ez utóbbira példa 263