Budapest, 1971. (9. évfolyam)

3. szám március - Zolnay László: Másfél zavaros évtized

Város az időben XXI. Zolnay László Másfél zavaros évtized Buda életében (1526-1541) I. Zsigmond (1532) Gianmaria Padovano műve Buda és Pest 1527-ben Ferdinánd király kezére került. Noha Ferdinánd 1528 tavaszán kivonult az országból, a főváros, párthívei által, Habsburg-kézen maradt egészen 1529 őszéig. János király 1528 tavaszától az év őszéig Lengyelországban tartózkodott. Október végén azonban újra magyar földre érkezett. Alighanem ekkoriban adta át neki — illetve megbízottjának, a lengyel Koszka Miklósnak — Znió várát Mikefalvi György és Gáspár. János király hívei már 1528 nyarán mozgolódtak. Az év őszén János királlyal már a pesti bíró is kapcsolatot teremtett. Olyan idők voltak ezek, amikor — legújabbkori szóval — minden ember zsebében legalább két pártigazolvány lapult. Lengyelország János király egyik bázisa. Hiszen Jagelló Zsigmond első felesége — még az 1510-es években — Szapolyai Borbála volt. így Szapolyai János és Jagelló Zsigmond: sógorok. (1538-ra aztán ez a sógorság após-vő viszonnyá alakul. János király ugyanis feleségül veszi Jagelló Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát.) János király visszatérésének hírén kívül egyre-másra érkeztek a hírek arról is, hogy Szulejmán szultán újra Magyarország és Ausztria ellen készül. Pest-Budán Habsburg Ferdinánd híveit a bizonytalanság érzete fogta el. A helytartótanács tagjai el-elhagyogatták budai állomáshelyüket. Pemflinger István budai udvarbíró és Sibrik Oszvald jelentése szerint Ferdinánd hivatalnokai közül Budán már csak a magyar udvari kamarai tanácsosok maradtak. Meg Fekete István, a budai várnagy. Ferdinánd király 1529. január 3-án Linzből parancsolt rá Thurzó Elek nádorra, az esztergomi érsekre és az egri püspökre — a helytartótanács fejeire —: az ország érdekében térjenek vissza Budára és tegyenek meg mindent, ami az ország védelméhez szükséges. 1529 áprilisában mint villámcsapás érte a budaiakat a hír: János király már Szeged körül jár. Csak egy huszonötezres török lovashadseregre vár, hogy Budára rontson. Április 12-én Mihály kalocsai prépost jelenti Ferdinándnak: a Duna—Tisza köze, fel Duna-Harasztiig üres, a keresztények mind elmenekültek. Nosza, gyorsan kifeszítik Pest-Buda között a híres Duna-záróláncot. Mintha bizony ez a vaslánc akadályt jelenthetett volna a szemét Bécsre vető Szulejmánnak! A magyar helytartóság emlékiratot küld a királynak: „Buda vára üdvével áll vagy bukik Magyarország várainak sorsa." Alighanem ezóta él a példaszó: áll Buda, él magyar még... Szulejmán második budai bevonulása 1529 augusztus derekán a szultán hadseregestül az Alföldön jár; 23-án lovas előőrsei a budai alvárosig csapnak el. Augusztus 26 — 27-én Szulejmán körülzárja a várat. Nádasdy Tamás szervezi meg a kéthetes védelmet. 1529 szeptember 8-án Buda és a királyi vár Szulejmán kezére kerül. Ezúttal utoljára a palotát foglalta el a török (mint ahogyan az 1686-os ostrom során is a palota volt a végső mentsvár). Tüzérségük a Szent Zsigmond térről 39 Bona Sforza, I. Zsigmond, lengyel király felesége (Lőrinczy György felvételei)