Budapest, 1971. (9. évfolyam)

3. szám március - Zolnay László: Másfél zavaros évtized

Erhard Schön: A budai Vár Roggendorf-féle ostroma (1541.) Részlet Lőrinczy György reprodukciója (ma: Szent György tér) ágyúzta össze a Zsigmond-féle Friss-palota északi homlokzatát. Talán az omladék tömte el a szárazárkot. Végülis a Friss-palota földszinti ablakain át törtek be a palotába a törökök. A török bevonulást szorosan követi János királyé. Egyszeribe Budán terem. Innen hívja meg október 18-ra a megyéket a Budán tartandó országgyűlésre. A szultán 1529 októberére érte el Bécset. Ferdinánd seregei Linz felé hátráltak. A szultán nem vállalta a téli hadjáratot. Felgyújtatta Bécs elővárosait, majd hazánkon át hazafelé indult. November 11-én már Óbuda alá ért. Itt János király hódolatát fogadta. A szultán Jánost megerősítette Magyarország királyságában s biztosította őt védelméről. Akié Buda, azé Magyarország Ferdinánd tudta: azé Magyarország, aki Budát bírja. A főváros visszafoglalására irányuló hadi készülődéseit 1530 késő őszére fejezte be. November 5-én elesett Esztergom. Ferdinánd 15 ágyút zsákmányolt s körülzárta Budát. A Ferdinánd-párti sereg vezére, Roggendorf Vilmos gróf, tapasztalt hadvezér volt. A budai vár védelmét maga János király irányította. Mellette volt Gritti, Czibak Imre, Nádasdy Tamás. János király fejére Roggendorf— aki bízott az árulásban—élve tíz-, halva egyezer aranyat tűzött ki. A későőszi ostrom ötven napig tartott. Bár a vár védői már annyira nélkülöztek, hogy lovaik húsát ették, visszaverték a támadást. A fegyveres harcból János király is kivette részét. Szerémi György királyi káplán jegyzi fel: az alhévizek — Tabán — felé eső várfalakon János király, aki jó puskás volt, egymás után lőtte le a rohamozó Ferdinánd-párti naszádosok tisztjeit. A váltott puskákat — hiszen akkor még egy puskából, utántöltés nélkül, csak egy golyót lehetett lőni — a királyi káplánok adogatták a király kezébe. Az ostrom végére már a király is koplalt. Éjszakánként egyik titkára, őlveti János osongatott le a — mai Ybl Miklós tér táji — Duna-partra, hogy csukákat fogjon éhező urának. (Utóbb ölvetinek címereslevelet Íratott János király. Címerképe: csuka, koronával a fején.) Ferdinánd fővezérsége négy pontra koncentrálta, a támadást. Ezeket ma is ismerjük. így hát elsétálhatunk oda, ahol 440 esztendővel ezelőtt bőven omlott a magyar ellen harcoló magyar vér. A tüzérségi előkészítést követő roham a következő helyekre irányult: a) a királyi istállók — mai Clark Ádám tér — és a Mátyás templom közötti vízivárosi oldal irányába b) Ország Imre házánál (a Táncsics M. utca 7—13. alatti várfal szakaszon) c) a Szombatpiacnál, Ráskai Balázs volt budai várkapitány házánál (a mai Állami nyomda körül) d) a Thurzó, Fugger és Langenwerger házaknál (alighanem a Tóth Árpád sétány körül). Sok halott volt, mindkét oldalon. A szomorú események mellett idézzünk fel egy derűsebb epizódot is. Szerémi írja le: Roggendorf tüzérei kegyetlenül törették a falakat. A réseket a budaiak földdel, gerendákkal, sőt, bútorokkal torlaszolták. A földtörmeléket trágyalével öntözték, őmaga — a tisztes káplán — egy ilyen trágyaléhordókat szállító szekér körül ügyködött. És az ostrom hevében fejest belepottyant az egyik trágyalés hordóba. Kárvallottan panaszolja, mennyire kinevették. S egész hazáig, a királyi palotáig kellett futnia, hogy bűzös ruházatát kicserélje. Ferdinánd s a nyugati világ — elsősorban a királynak újvilági problémáival foglalatos bátyja, V. Károly császár — 1530 karácsonya tájt még nem is sejtette: ennek az ostromnak kudarcával Ferdinánd örökre elvesztette Budát. „Két pogány közt..." Közben — részben Zsigmond lengyel király kezdeményezésére — titkos tárgyalások indultak meg a két magyar király közt. A szultán előtt semmi nem maradt titokban. Már 1531-ben Budán állomásoztatta Mehmet béget. A jogcím: Buda dokkjaiban javítják a török hadihajós sereg dunai naszádjait. A szultán 1532-ben Bécs lerohanására készült ; vállalkozása Kőszegnél tört meg. Lassacskán megszokottá vált, hogy János király Magyarországán kisebb-nagyobb oszmán haderő állomásozik. Thurzó Elek, I. Ferdinánd nádora úgy írja 1536-ban: Nándorfehérvártól Budáig minden magyar vár felett Mehmet bég lovas és hajós serege gyakorolja az ellenőrzést. 1538-ban János király és I. Ferdinánd megköti a status quo-t biztosító nagyváradi békét. Ezt titkos záradékok egészítették ki. A megállapodást V. Károly császár 1538. június 10-én Villafrancában kelt nyilatkozatával szavatolta. A középkori Duna-zárólánc. Lőrinczy György felvétele 40