Budapest, 1971. (9. évfolyam)
3. szám március - A címlapon: A Rudas fürdő török terme. Gink Károly felvétele
A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre .... 60,-Ft egy évre ... 120, — Ft ® 71.0385 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Budapest és környéke általános városrendezési terve V. Preisich Gábor: Az ipari területek 4 A főváros 1971. évi Aranyérmesei 7 Gábor István: ELTE, Bölcsészettudományi Kar 10 Rózsa Gyula: Pesti neonok 13 Gál Éva: Kétszáz éves a Krisztinaváros II 18 Vargha Balázs: Lengyel József drámai Budapestje 21 FÓRUM Dr. Németh József: A Közmunkák Tanácsa tevékenységéhez 26 A munkaidő-csökkentés 29 „Kényes" kérdések 30 Stier Miklós: A polgári ellenzéki sajtó, 1932 — 36 34 Vértesy Miklós: Lottózás a múlt században ... 36 Város az időben XXI. Zolnay László: Másfél zavaros évtized 39 A címlapon: A Rudas fürdő török terme. Gink Károly felvétele A hátsó borítón: Papp Oszkár: Fej (Szabóky Zsolt reprodukciója) IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1971 MÁRCIUS Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR, költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Kőmíves István Á főváros intenzív jellegű fejlesztése A közelmúltban három jelentős okmány, illetve terv-anyag foglalkozott a főváros fejlesztésének kérdéseivel, feladataival. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1969 decemberében — a Budapesti Pártbizottság jelentése alapján — megtárgyalta a főváros néhány alapvető társadalmi é:- gazdasági kérdését. Az elemző jelentés feltárta a szükségletek és az azok kielégítése terén fennálló feszültségek okait; ennek alapján a Politikai Bizottság határozatokban rögzítette a közép- és hosszútávú fejlesztési koncepciókat. Rendkívüli jelentőségű a határozatoknak az a része, amely a fővárosi telepítésű ipar fejlesztését intenzív alapon és szelektív módon írja elő. Ennek szükségességére és jelentőségére a későbbiekben visszatérek. A Fővárosi Tanács 1970 októberében vitatta meg és hagyta jóvá Budapest IV. ötéves tervét. Ez a terv az igen jelentős mennyiségi növekedésen túl a feladatok minőségi tartalma, differenciáltsága alapján is eltér a korábbi középtávú tervektől; ez a többi között annak következménye, hogy a fejlesztési program kidolgozásában a Politikai Bizottság ezen határozataira támaszkodtunk. A Kormány 1960-ban hagyta jóvá Budapest általános városrendezési tervét. A jóváhagyással egyidejűleg rendelte el a Minisztertanács a tervnek a harmadik 5 éves tervidőszak alatti szükségszerű felülvizsgálatát. Ez a munka 1970 végére befejeződött, és feltárta az évtized alatt bekövetkezett azon változásokat, amelyek a tervben rögzítettekhez képest a társadalmi-gazdasági életben bekövetkeztek. Az új ismeretek alapján megtörtént a terv korrekciója. A szükséges változásokat a Kormány az első negyedév során erősíti meg. Mindhárom anyagnak van egy közös tartalmi vonatkozása. Ez a következőkben öszszegezhető: szükséges a főváros és a területén települt gazdasági egységek, intézmények fejlesztésének meggyorsítása, intenzív úton, intenzív tartalommal. Két nézet A városfejlesztési gondok, az ellátásbeli feszültségek okait illetően azonosak a nézetek. Ezek szerint az ipari termelés gyors felfutása, a kulturális és tudományos élet illetve az államigazgatás koncentráltsága következtében lényegesen nagyobb mértékben nőtt a város lakossága, mint a lakosság szükségleteit kielégíteni hivatott termelői és szolgáltatói kapacitások. Az okok között is meghatározó szerepe az ipari munkahelyek növekedésének volt, amely nemcsak fokozta a különben is meglevő felvándorlási szándékot, hanem az állandó jellegű munkaerőkereslet lehetővé tette a szándékok megvalósulását. A lakosság száma növekedési ütemének 1
