Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Sulyok Katalin: A gyermekegészségügy centruma

Pro Urbe, 1370 Sulyok Katalin A gyermekegészségügy centruma 1905 novemberében Ybl Lajos tervei szerint nagyszabású építkezés indult az Üllői út végén. Az építkezés az 1901; VIII sz. törvénycikk végrehajtásaként indult. Ez a törvény azoknak a gyermekeknek a védelmében született, akiknek nincsenek hozzátartozói, vagy ha vannak is, nem képesek, esetleg nem hajlandók eltartani; illetve környezetükben valamilyen oknál fogva veszélyeztetettek. Másfél év múlva, 1907. július 23-án megnyílt a budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely. Ami „a székesfővároson kívül magába foglalja Budafok, Kispest^ Pesterzsébet, Rákospalota, Újpest, Vác, Szentendre, Balassagyarmat, Gyöngyös, Jászberény, Szolnok városokat és az általuk határolt területeket". 1910-ben írja a Népszava: „A menhely kapuján fehér tábla, nagy fekete betűkkel: Gyermekfölvétel délelőtt 9—12-ig, délután 5—8-ig. Beteg gyermeket minden időben be lehet adni ... De ez nem kórház. Aki beadja a gyermekét, vegyen forró búcsút tőle." Naponta húsz-hatvan gyereket adtak be a menhelyre. Orvos vette át, s ha egészségesnek találta, a Transzport-osztályra küldte, ahonnan két-három naponként indították a csoportokat a vidéki telepekre, nevelőszülőkhöz. De a beadott gyerekek nagy része beteg volt... Az 1926-ban kiadott emlékkönyv, amely a „25 éves az állami gyermekvédelem" címet viselte, így írt az akkori gyermekmenhelyről: „A budapesti m. kir. állami gyermekmenhely Magyarország legnagyobb csecsemő és gyermekkórháza. Több mint 350 ágyas. Csecsemő és gyermekbelgyógyászaton kívül sebészeti, testegyenészeti és szemészeti osztályai vannak. Ezenkívül rendszeresen bejáró fül és bőrszakorvos ad szükség esetén tanácsot. Két quarc-lámpa majdnem állandóan működésben. Röntgen, vegyi és bakteriológiai laboratóriumok vannak segítségére a betegségek után kutatóknak . . . Célunk, hogy a budapesti menhelyet mintaintézetté fejlesszük, ahol nemcsak a gyermekvédelemmel foglalkozunk, de az is, aki gyermekorvosi ismeretet óhajt elsajátítani, megtalálhassa az ismeretszerzéshez szükséges módokat és eszközöket." A menhely a felszabaduláskor új nevet kapott: Állami Gyermekvédő Intézet. S még évekig működött. Fővárosi Vezető Kórház Jelenleg négy gyermekkórház működik Budapesten. A volt Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely, illetve az Állami Gyermekvédő Intézet utódaként a Heim Pál kórház az Üllői úton, az Apáthy István Kórház az Ilka utcában, a Budai Gyermekkórház s a Madarász utcai Gyermekkórház. Budapest 0—14 éves korú gyermekeinek járó- és fekvőbeteg ellátása közvetlenül vagy közvetve e négy kórházhoz tartozik. A Heim Pál Kórház a VIII., a IX., a XVIII., a XIX., a XX. és a XXI. kerület gyermekeit látja el. A Budai Gyermekkórház az összes budai kerületet. Az Apáthy István Kórház a VII., a X., a XIV., a XVI. és a XVII. kerületet. A Madarász utcai kórház a IV., az V., a VI., a XIII. és a XV. kerületet. (Ha majd megépül az ötödik, a Dél-Pesti Gyermekkórház, az átveszi a Heim Pál kórház jelenlegi területének nagy részét.) A négy közül a főváros, s egyben az ország legnagyobb gyermekkórháza a Heim Pál kórház. Poliklinikáján és kórházi osztályain a rábízott terület gyermekeinek járó- és fekvőbetegellátását végzi; egyes szakrendeléseit és osztályait Budapest egész területén, sőt, az ország bármely részén élő gyermekek igénybe vehetik. 1962. december 12-én a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Heim Pál Kórházat Budapest Vezető Gyermekkórházává jelölte ki, és rábízta a 14 éven aluliak egészségügyi ellátásának az irányítását. A kórház tehát új jogkört kapott; s azóta teljes neve: Heim Pál Gyermekkórház, a Fővárosi Tanács Központi Gyermekegészségügyi, Módszertani, Tudományos Kutató és Továbbképző Intézete. . 1963 óta közvetlenül a Fővárosi Tanács Egészségügyi Főosztályától kapja a területi és a kórházi munka irányelveit, melyeket a többi kórháznak továbbít. így velük együtt és rajtuk keresztül a főváros egész területén folyó egészségügyi gyermekellátást összefogja és ellenőrzi. Szervezi és összehangolja az egészségügyi intézményekben folyó gyermekvédelmi tudományos kutatást; szervezi, illetve irányítja a gyermekorvosok továbbképzését. A kórház munkája — úgyis, mint az ország legnagyobb gyermekkórházáé, úgyis, mint fővárosi vezetőkórházé — annyira sokrétű, hogy egy cikk keretében ezt átfogóan bemutatni nem lehet. Épp ezért munkásságának azt a részét ismertetjük, amely elsősorban Budapest lakosságát érinti. Gyermekkörzetek Napjainkban átalakul a gyermekgyógyászat, a gyermekorvosok munkájának tartalma. A gyógyítás mellett mind nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, a törekvés az egészség megtartására, a betegségek elkerülésére. Egyrészt védőoltásokkal, másrészt a rendszeres orvosi ellenőrzéssel, az egészséges életmódra neveléssel. Óriási lépés volt, hogy a gyermekellátást elválasztották a fel nőtt betegellátástól, és létrehozták a gyermekorvosi körzeteket. A körzeti orvosok a gyermekkörzet gazdáivá váltak, az ott lakók egészségesen is, betegen is hozzájuk tartoznak. A fővárosban jelenleg 280 gyermekkörzeti orvos dolgozik. Egy-egy orvoshoz átlagban 1000 tizennégy éven aluli gyerek, ezen belül 100 csecsemő tartozik. A körzeti orvosok figyelemmel kísérik a rájuk bízott gyerekek testi és szellemi fejlődését; aki beteg, azt kezelik, vagy kórházba utalják. Tehát a gyerek születésétől kezdődően a 6. illetve a 14. életéve betöltéséig egyetlen orvos felügyelete alatt áll. De még nem mindenütt. Mert a gyerek bölcsődébe, óvodába, iskolába jár. S ha ez az intézmény esetleg a város másik részében van, a szülők munkahelyéhez közel, s nem ott, ahol a gyermek lakik, más orvoshoz tartozik egészségesként, és megint máshoz betegként. Több helyen a gyermekorvosi körzetek és az iskolaorvosi körzetek területileg nem azonosak. Ugyanakkor kerületenként mások az adottságok, más és más az orvosok kora, szemlélete, felkészültsége. Épp ezért, a Heim Pál kórház azon munkálkodik, hogy a főváros egész területén megvalósuljon az azonos elveken alapuló egységes orvosi ellátás. Jelenleg nyolc gyermekkörzet tartozik egy csoportvezető főorvoshoz. A csoportvezetők ál-17