Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Sulyok Katalin: A gyermekegészségügy centruma

landó kapcsolatot alakítottak ki a területileg illetékes kórházzal. Ez pedig közvetíti a Heim Pál kórháztól kapott irányelveket... A legtöbb kerületben ha a körzeti orvos személyesen nem is megy be a kórházba, csoportvezetője útján értesül beutalt betege állapotáról, kezeléséről. A város összes körzeti orvosát rendszeres továbbképzésre nem tudta összefogni a Heim Pál kórház — túl sokan vannak, nagy a terület, elfoglaltak. Most már évek óta a vezető kórház irányelvei alapján ugyan, de minden kórház maga szervezi és bonyolítja körzeti orvosainak továbbképzését. S amióta ezt bevezették, a megjelenés 70—80 százalékos. Érdekes kezdeményezés indult 1957-ben. A poliklinikán nyolc körzeti gyermekorvos is dolgozik. A VIII. kerület egy részét látják el. A fővárosban s az országban mindenütt, az anyák egészséges csecsemőiket, kisgyerekeiket beviszik a tanácsadásra; ha megbetegszenek, orvost hívnak hozzájuk. Ebben a nyolc körzetben viszont: az orvos otthon keresi fel az egészségeseket, s a gyerek a rendelőbe csak akkor kerül, ha megbetegszik. Az orvos-védőnő együtt látogatják a családokat, ellenőrzik a gyerekek testi-szellemi fejlődését, ellátják az anyát tanáccsal* védőoltást adnak. Az újszülöttet az első hónapban hetenként meglátogatják, a 2—3 hónapos csecsemőt kéthetenként, a 4. hónaptól kezdve havonta egyszer, a 9. hónaptól kéthavonként; a második évben negyedévenként, a harmadik-hatodik évben félévenként. A szociális vagy egészségi okokból veszélyeztetett gyerekeket az előírottnál is gyakrabban. E módszernek elismerői is, ellenzői is vannak. Egy biztos: az anyák egészséges gyermekeikkel nem tömörülnek a tanácsadóba, másrészt, az orvos természetes környezetében látja gondozottját, s a család körülményeit figyelembe véve ad tanácsot. A Heim Pál kórházban kíváncsiak voltak a fogadtatásra. Közvéleménykutatást végeztek, és megállapították, hogy a lakosság 75 százaléka szoros kapcsolatot alakított ki a körzeti gyermekorvossal, 20 százalékuk közömbösen fogadta, s 5 százalék nincs megelégedve — az orvossal. Ezek magánorvost fogadtak gyermekük születésekor. Valószínű, hogy ez, a háziorvosi rendszer, a jövő útja. Hogy miért nem a jelené? Ezzel a módszerrel kevesebb gyermeket tudnak ellátni, mint a többi körzetben. Tehát sokkal több orvosra lenne szükség. S nemcsak számszerűen többre . .. Egész nap a várost, a sokszor liftnélküli emeletes házakat járni — ezt csak fiatal bírja. Budapesten reggel nyolctól este nyolcig vannak nyitva a rendelők. Mi történik, ha nyolc után, vagy éjszaka lesz rosszul a gyerek? 1962-ben hozták létre a központi gyermekorvosi ügyeletet. Húsz órától reggel nyolcig négy orvos és két ápolónő van szolgálatban. A hívások sorrendjében kimennek az adott címre, a beteg gyereket megvizsgálják, ellátják, ha állapota súlyos, beviszik a Heim Pál kórházba. Egy-egy éjszaka 30—80 helyre mennek ki. Szombat estétől hétfő reggelig 200—300 helyre. Nyolc éve már, hogy minden éjszaka útrakelnek az orvosok. A központi ügyeletnek ez idáig nem volt kocsija. Évekig taxit béreltek, vagy tanácsi kocsival jártak. Mondjuk, Békásmegyerre hívják az orvost. Kimegy, ellátja a gyereket. Ezután telefonon fölhívja a kórházat. Ez vagy sikerül, vagy nem. Ha sikerül, jelentkezik: itt és itt vagyok, érkezett-e hívás a környékről? Ha a válasz: nem érkezett, visszamegy az ügyeletre. S esetleg azonnal indulhat vissza, mert Békásmegyer szomszédságából, Csillaghegyről kértek orvost, amíg ő úton volt. Mindezen a fölösleges utazgatáson az segítene, ha a központi gyermekorvosi ügyeletnek URH adó-vevője is lenne. A kórház Az Állami Gyermekvédő Intézet átalakítása kórház-szakrendelővé az ötvenes évek elején indult, s 1956-ban fejeződött be. A kórház jelenleg 555 ágyas. 1967-ben 12 264 157 734 1968-ban 12 197 161 268 1969-ben 11 711 156 194 A napi átlagos beteglétszám 1967-ben 432, 1968-ban 441, 1969-ben 428. Az ápolás átlagos ideje 1968-ban 12,8 nap, 1969-ben 12,9 nap. Az ágykihasználás 1969-ben 78,5%. A beutalt, vagy mentő-hozta gyerekeket részben koruk szerint helyezik el — a csecsemő-, kisded- és gyermekosztályokon; részint betegségük alapján a fejlődési rendellenességek osztályán, az orthopaedián, az idegosztályon, fülészeten, a gyermekbőrosztályon, a toxikológián, a haematológián stb. Az összes betegek 60 százaléka budapesti, 40 százaléka vidéki. A kórházhoz közvetlenül a gödöllői járás tartozik, közvetve pedig az egész ország. Bár az országban több helyen is van gyermekkórház, a megyei nagy kórházak mindegyikében, sok helyütt a városi, járási kórházakban is vannak gyermek-osztályok; de speciális osztályok — gyermekbőrosztály, haematológia, orthopaedia — vidéken Koffán Károly felvételei 18