Budapest, 1970. (8. évfolyam)

12. szám december - Dr. Szűcs István: Lakásépítés

gok, magas színvonalú, választékos intézményellátottság és még sok egyéb — végeredményben nem tudnak kellően kifejezésre jutni. A belső városrészekben végzett szociológiai vizsgálatok egyértelműen arra mutatnak, hogy az itt élő lakosság továbbra is igényelné a városias életkeretet és a belső városrészekből származó számtalan előnyt, azonban ezzel összhangban álló, korszerű lakásokban szeretne lakni. Az a tény, hogy a belső városrészekben — néhány kivételtől eltekintve — már több évtizede nem volt számottevő lakásépítés, azt eredményezi, hogy e városrészek épületállományával együtt a társadalom is elöregedik, a fiatal, mozgékony rétegek kiköltöznek a külső fekvésű lakótelepekre, ezzel szemben az idős, gyermektelen házaspárok és egyedülállók egyre nagyobb aránya koncentrálódik a legvárosiasabb adottságokkal rendelkező belső lakóterületeken. Az általános városrendezési terv, valamennyi elavult belső városrész átépítését illetve „rehabüitációját" figyelembe véve, mintegy iooooo lakás építését irányozza itt elő és ezzel kapcsolatban átlagosan 65%-os szanálási feladat megvalósítását javasolja. A belső városrészek átépítése rendkívül bonyolult tervezési, előkészítési és megvalósítási problémát jelent. Részbeii ezért, részben pedig a nagy sáánálási feladatok miatt mindezek megvalósítására napjainkban, illetve az elkövetkezendő 5-10 évben csak kis ütemben kerülhet sor. Ez alatt kell azonban a megfelelő tervezési és kivitelezési tapasztalatokat megszerezni annak érdekében, hogy az 1980-as évektől kezdődően a belső városrészek átépí-VIII. kerület Józsefváros rekonstrukciója. Részletes rendezési tervjavaslat. Tervezők: Mester Árpád és Gönczi Tamara tése a budapesti lakásépítés központi feladatává válhassék. E Városépítési feladatok illusztrálásáta a Külső-Józsefvárosban tervéíett rekonstrukció városrendezési tervjavaslatát mutatjuk be. (3. sz. kép.) A terv jól tükrözi azt a törekvést, hogy itt egy egészen más típusú városépítési feladat megvalósítására van szükség. A javasolt rekonstrukció keretében kifejezetten nagyvárosi, magas beépítésű, korszerű városrész épülne, mely a mai helyzethez viszonyítva sokkal több belső zöldterületet és parkolóhelyet biztosít. Az itt kialakuló életkeret teljesen más jellegű lenne, mint például a békásmegyeri lakótelepen. Az általános városrendezési terv ugyanis arra törekszik, hogy az épülő új városrészekben igen változatos, különböző adottságokkal és előnyökkel rendelkező lakóhelyi környezetek létesüljenek, melyekben minden társadalmi réteg megtalálhatja a maga számára a legmegfelelőbbet. 4. Az általános városrendezési terv további 100 000 lakás építésével számol, melyek azonban térbelileg szétszórtan, társasházak, vagy családiházak formájában valósulnának meg. Ennek keretében nyílik lehetőség arra is, hogy a belső városrészek épületállományának javításával kapcsolatban jelentkező kisebb feladatok elvégzése — például egyes tömbök átépítése stb. — lehetővé váljék. A koncentrált lakásépítéssel kapcsolatban összesen 100 000 lakás bontására kerülne sor. Emellett további 50 000 lakás megszűnését veszi figyelembe a terv, annak érdekében, hogy a koncentrált építési területeken kívül elhelyezkedő és rossz állapotú, gazdaságosan fel nem újítható, vagy lakás céljaira már meg nem felelő épületek bontására is sor kerülhessen. Az általános városrendezési terv csaknem midden kerületben jelentős mennyiségű lakásépítést javasol. A legtöbb lakás a III., IV. és XIII. kerületben épülne. A lakásépítés eredményeképp a budapesti társadalom jelentős térbeli átcsoportosulásával kell számolni. A belső kerületek lakosságszáma fokozatosan csökkenni fog, ugyanakkor a gyorsan fejlődő és főleg északi irányban elhelyezkedő városrészek lakosságszáma jelentősen növekszik. A III. kerületben például a lakosságszám 15-20 év alatt meg fog kétszereződni. A legutóbbi években jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a budapesti lakásépítés mennyisége növelhető legyen. Ezen elsődleges feladat után mindjárt a második: az építendő lakások alapterületének fokozatos növelése. Könnyen lehetséges, hogy az általános városrendezési tervben számításba vett, és a 25-30 éves időtávlatra tervezett lakásépítés hamarabb fog megvalósulni. A terv rendszeres felülvizsgálatának éppen az a fő feladata, hogy a városépítés tényleges folyamatát, a fellépő újabb igényeket, az anyagi és műszaki lehetőségeket figyelembe véve, javaslatot tegyen a terv továbbfejlesztésére és ezáltal segítse elő az össztársadalmi érdeket szolgáló eredményes városépítést.