Budapest, 1970. (8. évfolyam)

11. szám november - Dr. Berti Béla: Budapest lakástelepítési tervei 1971-1975

több célunk, mint azt biztosíta­nunk, hogy légikikötőnk alkal­mas legyen az európai gépek fo­gadására, illetve, hogy a mi gépe­ink biztonsággal tudjanak külföl­dön is üzemelni. Ma még meg­felelő színvonalon tudunk az európai légiforgalomba bekap­csolódni. Korszerű gépjárműjavító bázist alakítottak ki, s javítottak a dol­gozók munkakörülményein. So­kat tettek az utasok kulturált ki­szolgálásának érdekében is. Ezt mutatja a tranzit-szálloda, a bel­földi és tranzit-étterem, az eszp­resszó, a virág- és könyvárusító pavilon, a trafik, a postahivatal, az IBUSZ és idegenforgalmi hivatal-kirendeltség, az ajándék­bolt, a vízumkiadó és a pénzvál­tóhely. A várócsarnoktól buszok­kal szállítják az utasokat a repülő­géphez. A forgalom Tavaly 750 000 utas fordult meg Ferihegyen (tíz éve 200000!). Az idén ennél is többre számíta­nak. Júliusig több mint 4600 repülőgépet fogadtak s ugyan­ennyit indítottak útnak: az első félévi forgalom az évinek általá­ban egyharmada. A nyár, különö­sen a július és augusztus, csúcs­időnek számít. Naponként a reg­geli, illetve a kora délutáni órák­ban a legforgalmasabb a repülőtér — bár manapság tulajdonképpen éjjel-nappal, vagyis 24 órán át közlekednek a gépek. Ami ebből a szempontból eredmény, más­honnan nézve nem is csekély kel­lemetlenség : a repülőtér közelében lakók álmát gyakran zavarja kimé­leden berregés. Van aki hozzá­szokik ehhez; naponta átlag négyen-öten azonban nem sajnál­ják a forintot, s telefonon köve­telnek nyugalmat. Ferihegyre többnyire európai városokból érkeznek járatok s viszont; ha nem is ez a kontinens a végcéljuk. Ezen belül is a szo­cialista országokkal a legsűrűbb a közlekedés, de még így sem fedezi teljes mértékben az igénye­ket. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta ezer, illetve nyugati országba 2000 forinton felüli összeg esetén OTP hitelre is kapható jegy. A nyugati légitársaságok járataira is lehet forintért jegyet vásárolni, persze, devizafelárral. Irányítás A repülőgépek nem tetszés sze­rint szabdalják darabokra az eget. Szigorúan meghatározott pályán haladhatnak, akárcsak az autók az autó utakon, vagy a vonatok a sí­nen: a légifolyosókon. A légifo­lyosók szélessége tíz tengeri mér­föld, azaz tizennyolcezer-kétszáz méter — pontosabban: Magyar­országon tíz kilométer. Eszerint a pilóta tevékenysé­gében is kevesebb a romantika, mint képzelnénk. A menetrend­szerű gépek esetében huszonnégy órával a felszállás előtt le kell ad­nia az adatokat: a légifolyosó me­lyik szakaszán, milyen magasság­ban, mekkora sebességgel kíván haladni; valamint: milyen felsze­relés található a gépen, hány utast visz. Ennek esetleges zavar esetén látni hasznát; ha például megszakad a repülőgéppel a rádió­összeköttetés, az adatok ismere­tében éppúgy intézkedhet az irá­nyítóállomás. A menettervet az indító- és fogadóállomás, vala­mint az útvonalon levő ellenőrző állomások is megkapják. Ezek a saját szakaszukon végig követik a gép útját. - Semmiképpen sem fordul­hat elő, hogy két gép összekoccan a levegőben ? Voith Erik, a központi irányí­tás vezetője ezt mondja: — Magyarországon eddig az irányítás hibájából baleset nem történt. A „légi KRESZ" egyéb­ként is bő repülési teret biztosít. Először is: a légifolyosót, magas­ságoknak megfelelően is, mint­egy polcokra osztjuk. Ezen kívül meghatározott az is, hogy milyen távolságban követhetik egymást a gépek. A pilóták jelzésére alapozott helyzetjelentés szerint tízpercenként indulhatnak a gé­pek egymás után. A radarellen­őrzés igen pontos követést — és így irányítást is — tesz lehetővé, ebben az esetben már tízkilométe­res követési távolság a megenge­dett. Míg a hagyományos ellen­őrzés mellett például a Bécs—Bu­dapest—Belgrád légifolyosó ma­gyar szakaszán egyidőben három gép haladhat, radarirányítással harminchatot tudnánk „elhelyez­ni". A polgári repülés irányítását pillanatnyilag egyetlen közép­nagyságú — 180 kilométeres kör­zetű — radar segíti Ferihegyen. Igaz, hogy ez a világszerte hasz­náltak között az egyik legmoder­nebb típusú készülék. Folyamatosan korszerűsítik a repülőtéri navigációs berendezé­seket is. A leszállító pályát meg­felelő fényjelzésekkel látták el, hogy éjjel, vagy ködös időben megkönnyítsék a leszállást. Az úgynevezett „vakleszállítás"-nak — amikor a robotpilóta, tehát műszerek irányítanak — még nem jött el az ideje; szakemberek még kerek tíz esztendőt jósolnak neki. A navigációt illetően a legfőbb probléma egyébként is az, hogyan tudnák minél inkább függetlení­teni a repülőtéri manővereket az időjárás szeszélyeitől. Sok gondot J,őrinczy György felvétele 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom