Budapest, 1970. (8. évfolyam)
11. szám november - Dr. Berti Béla: Budapest lakástelepítési tervei 1971-1975
félezernél is több lakás épülne, négyötöde 10 szintes házgyári épületekben. A terület — kiemelt jellegénél fogva — egyedi építészeti megoldást kíván. Dél-keleti részén gyermekotthon épülne, 3,7 hektárnyi területen. Az épületek kompozíciója biztosítja majd a kelenföldi lakótelep lezárását. Az Őrmezői lakótelep tömegközlekedése egy vagy két független autóbusz viszonylattal oldható meg; ezek a lakótelep központját is érintik. Ugyancsak az E 5-ös autópálya mentén fekszik, a Törökbálinti, Sasadi és Budaörsi utak zárják körül, nyugatról pedig a főváros Budaörssel való határa közelíti meg azt a lakástelepítési területet, amelynek első építési ütemében, a Gazdagréten (12. sz.) 3500 lakás elhelyezésére kerülne sor. A részletes beépítési terv és beruházási program még csak most készül, azonban a rendezési terv díjnyertes pályaműve arra enged következtetni, hogy ez a lakótelep a fővárosba nyugat felől érkezőnek esztétikai és architektúrái élményt fog nyújtani. A tervezők szerint a gerincen középmagas OUTINORD technológiával épülő házak lennének, míg az alsóbb, lankás részeken teraszházak, egyedi tervek alapján, a zöldben pedig, elszórtan, 17 emeletes öntött pontházak. Az építési terület víz- és csatornahálózata a Budaörsi úti főgyűjtőbe torkollik. A tömegközlekedést egyirányú körforgalmú autóbuszjárat oldaná meg. A Kőbánya-Újhegy (8. sz.) néven megnevezett területrész az Ihász utcától délkeletre esik: a Mádi és Gergely utcák, dél-keleten pedig az Újhegyi út zárja körül. Bár a Harmat utca révén a terület a kerület központjához szervesen kapcsolható, mégis, a gazdaságos lakásépítésnek sok nehézséggel kell megküzdenie. így a környékbeli üzemek levegőszennyezésének és a kőbányai felső zóna vízellátásában beállott zavaroknak megszüntetésével; a csatornázás is megoldásra vár még; a szanálásra váró lakások 80%-a magántulajdonban van; továbbá a zöldterület kialakítás, tereprendezés és a városegészségügyi teendők magas költségével kell számolnunk. Beszélni kell még azokról az 1971 —1975. évek közé eső lakástelepítésekről, amelyek városrészközpontok rekonstrukcióját vagy újak életrehívását jelentik. Egy-egy rekonstrukcióra váró városrészben vagy új lakónegyedben is épülnek központok; így Óbudán, Békásmegyeren, Kelenföldön, Zuglóban és Páskomligeten, Őrmezőn és Gazdagréten is. Ezektől megkülönböztetjük azokat a városrészközpontokat, amelyek egy-egy kerület központjai és amellett a városrész-alközpont hivatását is betöltik. Így épül már Kőbánya, Pesterzsébet, Csepel és Budafok városközpontja, és megkezdődik Újpest, Rákospalota, Sashalom, a XVII. kerület és Kispest városrész-, vagy kerületközpontjának építése, illetőleg lakástelepítése. Újpest belterületének (5. sz.) nyugati határa ipari terület, illetőleg a Városkapu, keleti határa a MÁV vasútvonal, MÁV lakótelep, valamint a meglevő és megmaradó ipari terület. Északon a Dózsa György út, illetőleg Deák Ferenc utca, délről a Gellért, ősz és Elem utcák határolják. Részletes terv készül a nagyságánál és a beépítés ütemezésénél fogva három részre tagolt területre. Az újpesti városrekonstrukció a tervidőszak alatt háromezer lakás építésével számol. A budapesti városközponttal való kapcsolatát két főútvonal biztosítja: a Váci út és a Béke út; a jövőben tömegközlekedési szempontból elsősorban az Észak-Déli gyorsvasút. A kerületi és az angyalföldi ipari üzemek közelsége miatt a zöldterületekről való gondoskodás elengedhetetlenül szükséges ezen a területen. A korszerűtlen üzemek kitelepítésre kerülnek. A jelenlegi beépítés zömében földszintes, vagy földszint + egyemeletes, kifejezetten kisvárosias jellegű. Ennek ellenére a jelenlegi bruttó laksűrűség, a telkek magas beépítési aránya és sok esetben a mélyen benyúló épületszárnyak miatt, meglehetősen magas. A terület vízzel, csatornával és gázzal való ellátottsága kedvező, külön figyelmet érdemel azonban a tömegközlekedési igények alakulása az újpesti városrekonstrukció és az V. ötéves tervidőszakban épülő káposztásmegyeri telepítés együttes megvalósulása esetén. Kőbánya városközpont (9. sz.) rekonstrukciója, az avult állapotban levő kerületrész felszámolása folyamatban van. A terv a kerületközpont korszerű kialakítását célozza, a már meglevő (tanácsház, iskolák, templom) és az újabban létesített (pártház, mozi) közintézményekhez csatlakozva. A beépítésre kijelölt terület a Körösi Csorna Sándor út, a Halom, Bánya, Harmat, Ónodi és Liget utcák között, a Pataki István tér déli oldalát körülfogva helyezkedik el. A tervidőszak ezer lakás építését irányozza elő azon a területen, amely előnyösen illeszkedik a városszerkezetbe, és a Körösi Csorna Sándor út közvetítésével jól kapcsolódik Kőbánya munkahelyeihez s a főváros többi részéhez is. Rákospalota belső városrésze (23. sz.) a Czabán Samu tér körüli, legnagyobbrészt a tértől délre eső 59 hektárnyi terület. Ennek fejlesztése lehetővé teszi a kerületi központ kialakítását ott, ahol a meglevő lakásállomány a leginkább bontásra érett. A budapesti városközponttól közel 10 kilométernyi távolságra eső területrésznek a városközponttal való kapcsolata a Kacsóh Pongrác út meghoszszabbításával biztosítható. Az ipari forgalmat főként a régi Fóti út fogja lebonyolítani, amelynek szabálymódosítását a szanálásoknál figyelembe kell venni. A területen jelenleg zömmel rossz állagú és korszerűtlen, közművekkel el nem látott lakóházak vannak. Az említett városközponti kialakítás előfeltételeként a Ceglédi vasút és Körvasút felül-, illetve aluljárójának építési munkálatai már megindultak; a villamos vasút kapacitásbővítése is szükséges (vonalhossz növelése, másutt kettősvágány építése). A XVI. kerületben tervezett Sashalomi városrészközpontban (25. sz.) mintegy ezer lakás fog épülni, a már elkészült SZTK rendelő, rendőrségi és szolgáltató épületek közelében. A Kerepesi út folytatásaként húzódó Szabadság útja a belső városrészekkel, a Marx Károly sétány pedig a szomszédos kerületekkel jó összeköttetési biztosít. A XVII. kerületi alközpont (27. sz.) megépítésére a IV. ötéves tervidőszakban — mintegy félezer lakással — a Pesti és Ferihegyi utak kereszteződésében kerül sor. A falusias és családiházas beépítésű, a városmagtól egyik legtávolabbi településünk a Pesti, illetve a Jászberényi úton érhető el leginkább. Kispest városközpont (29. sz.) rekonstrukciója kapcsán a lakásépítésre kijelölt terület a Kossuth Lajos tértől dél-nyugatra, a Vöröshadsereg útja (Üllői út), Vörösmarty, József Attila és Hunyadi utcák között helyezkedik el. A tervidőszakban elkezdődő 600 lakás építése egy sokkal nagyobb területen tervezett — nagymérvű szanálásokkal járó — városrészrekonstrukció megkezdése. A terület, amelyen jelenleg zártsorú, földszintes, avult, bontásra érett épületek, továbbá jelentéktelen ipartelepek helyezkednek el, a szomszédos munkahelyekhez (Kőbánya, Ferencváros) közel fekszik, közlekedése a város központja felé is jól biztosított. A Pesterzsébet központja (30. sz.) néven ismert lakásépítési területet a Határ és Dózsa György utak, a Kisfaludy, Vörösmarty, Nagy Sándor és Török Flóris utcák határolják. A terület városszerkezeti kapcsolatai kialakultak: a Dózsa György és Soroksári úton keresztül a városközponthoz, a Gubacsi úton keresztül Csepelhez, a Határ úton át pedig a IX., XVIII. és XIX. kerületekhez kapcsolódik. A dél-pesti ipari zóna közelében a zömmel földszintes lakóépületekkel és elszórva ipari létesítményekkel teljesen beépített területnek a Kossuth Lajos utcától délre eső részén indultak meg a lakástelepítések. A 67,2 hektárnyi területen a tervidőszakban mintegy 2300 lakás fog épülni. A városközponttól hét kilométerre eső lakástelepítéssel együtt jár a Soroksári út hat kilométer hosszú szakaszon való korszerűsítése és csatornaépítése. A lakosságszám növekedése a tömegközlekedési eszközök sűrítését teszi szükségessé. A terület vízzel, gázzal való ellátottsága megfelelő; a tervek szerint 6 att.-ás földgázvezeték épül. Nagyobb mértékben kerül sor az erősen szennyezett levegőjű területen ipari szanálásokra, magántulajdonban levő ingatlanok kisajátítására. Négy hektárnyi nagyságú közpark is létesül Pesterzsébet központjában. Csepel központjának (32. sz.) 62 hektárnyi területét, amelyből 44 hektár a részletes rendezés alá voiit terület, nyugatról a Csepel Művek, északról az Ady Endre utca, főként mezőgazdasági és ebbe ékelt ipari területek, egyébként üdülő és családi házas övezet határolják. Közlekedése az északi kerületekkel és a városközponttal gyorsvasútop, közúton pedig a Kossuth Lajos utcán és a kikötői főútvonal közvetítésével, a Gubacsi hídon át pedig a délpesti kerületekkel biztosított. Úthálózata kiépült, csupán a belső utak és gépkocsivárakozók építésének igénye merül fel. Alapközművek építésére sincs szükség. A csepeli városközpont fűtését — a tervidőszakban itt 1900 lakás épül — a Csepel Művek erőműve fogja szolgáltatni. Budafok városközpontjának (35. sz.) rendezését elősegíti az a terv, ami viszonylag kevés bontással 1300 lakás elhelyezését teszi lehetővé a XXII. kerület északi kijáratánál, a Budafok-Albertfalva vasútállomástól délre, a közúti és villamos felüljáró és Budafok városközpontja között, a Leányka utca mentén. A Leányka utca Duna felé eső részén bontásra érett, fésűs beépítésű földszintes lakóépületek, a hegy felé eső nyugati oldalon nagy belső telkekkel, gyümölcsösökkel rendelkező családi házak állnak. Közúti kapcsolódása a XI. kerületi nagy iparterületekhez és a főváros központjához egyaránt jó, különösen a pár évvel ezelőtt épült felüljáró átadása után. Befejezésül még említést érdemelnek azok a koncentrált lakástelepítések, amelyeknél az építtető: kormányhatósági szerv, intézmény, testület vagy vállalat; továbbá az Országos Takarékpénztár szervezésében levő társasházas lakástelepítések. Már a III. ötéves tervidőszak során kezdődött el az un. „felkeszházas" lakásépítési akció, ahol a belső, befejező szakipari munkákat a vállalat fejezi be, dolgozóit így segítvén lakáshoz. A IV. ötéves tervidőszakban az Egyesült Izzó a IV., Fóti úton 300, a Ganz-Mávag a X., Harmat utcában 200, a Csepeli Szerszámüzem a XXI., Bajcsy Zsilinszky úton 400 lakás átadását tervezi. A XII., Pagony utcában 500,a XV., Lenin úton 700 intézményes,a a XI., Kelenhegyi úton 300 csoportos, a XVI., Varga József utcában 400, a XXII., Bartók Béla úton 700 OTP társasházas lakás átadására kerül sor, ugyancsak olyan területeken, ahol a lakástelepítések már a III. ötéves tervidőszakban megkezdődtek. Két KISZ lakótelep építése is folytatódik: a XVIII., Baross utcaié 1000 és a XX., Vécsei utcaié 700 lakással. A IV. ötéves tervidőszakban a XI., Csorbái úton újabb KISZ lakótelep építése indul meg, itt 600 lakás átadását tervezik. Négy helyen OTP társasházas lakástelepítés kezdődik: a XI., Hengermalom utcában 500, a XXII., Suppán kertben 400, továbbá a II., Törökvész-Csatárkán és a XII., Istenhegyi úton ezer-ezer lakás átadásával számolnak a IV. ötéves tervidőszak alatt. Csepelen elszórtan, a Szentmiklósi út környékén is ezer lakás átadására lehet számítani. Budapest IV. ötéves lakástelepítési terveinek ismertetése nem volna teljes, ha nem esne szó arról, hogy az ismertetett tervek alapján épülő lakások — a várható lakosságszám és családösszetétel-vizsgálatok figyelembevételével — a főváros lakásellátottságában, a lakásállomány lakásnagyság szerinti összetételében és felszereltségében milyen változást, javulást fognak hozni. Ezeknek a kérdéseknek az elemzése azonban — a kérdések sokrétűsége miatt — túllép a lakástelepítések vizsgálatának határán. 8