Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Dr. Tóth Gábor: A 75 éves Eötvös József Kollégium

Magyar lovas Sobieski seregéből hatvan nagyobb ágyút hagytak hátra. A székesegyházban, noha romok torzítják el, a kiváló szépségű kápolnában... az áldozatot Simon és Juda napján bemutattuk." Ennek a kápolnának, amely méltán zarándokhelye magyar és lengyel utasoknak, más lengyel vonatkozása is van. Magyar márvány és a krakkói Jagelló kápolna Az 1500 és 1505 közötti időszakban Jagelló Zsigmond herceg — utóbb „Öreg Zsigmond", a lengyelek nagy királya (1506—1548) — évekig időzött Magyarországon, bátyjának, II. Ulászló magyar és cseh királynak budai udvarában. A herceg számos alkalommal megfordult Esztergomban Bakócz Tamás érsek székhelyén. Itt firenzei építészek éppen ekkoriban építették meg az érsek reneszánsz stílusú pompás kápolnáját. Ez az esztergomi kápolna ihlette Zsigmondot arra, hogy később, amikor elnyerte a lengyel trónt, megépíttesse a krakkói Jagelló kápolnát. Sőt, az esztergomi kápolna anyagainak szépsége is annyira megragadta, hogy krakkói kápolnája számára is innen, a magyarországi Süttőről és Tardosról szállíttatta a vörösmárványt. Zsigmond herceg magyarországi vendégeskedése más szempontból is emlékezetes. Budán szerény, de megbecsült udvart tartott. Amikor 1502-ben itt járt Pierre Choque, Bretagnei Anna francia királyné heroldja, azt írja Zsigmondról s lengyel udvaráról: „a legbájosabb legények s a legjobb táncosok, akiket csak valaha is hátán hordott a föld..." A budai várpalota és a krakkói Wawel Azt a magyar művészettörténeti kutatás mutatta ki, hogy a budavári palota — éppen Zsigmond herceg budai tartózkodása révén — részben mintájául szolgált a krakkói Wawel reneszánsz részeinek. A későbbi uralkodó nemcsak magyar feleséget vitt magával Krakkóba (Szapolyai Borbálát), hanem — számadáskönyve szerint — értékes építészeti tervrajzokat és Budán dolgozó olasz építészeket és műiparosokat is. A Wawel loggiás udvara Corvin Mátyás király budai palotája reneszánsz udvarának mása lett. A Buda melletti Szentlőrinc pálos főkolostor barátai és a lengyelországi Czensztohova pálos kolostora között is szoros volt a kapcsolat. Számos magyar és lengyel pálos barát járt a krakkói egyetemre. A rend mint a lengyel, mind a magyar középkornak nemzeti szerzetesrendje volt. Magyar muzsikusok Krakkóban Magyarországról került Zsigmond király udvarába a sziléziai eredetű Heinricus Finck, előbb a budai, majd a krakkói udvari zenekar igazgatója, híres zeneszerző, a lengyel későgótikus muzsika megteremtője. (Ugyanekkor a sziléziai tudós, Georgius Wirth Budán működik, mint a Jagelló-házból származott II. Lajos magyar király háziorvosa.) Heinricus Fincket — Budának 1541. évi török kézre jutása után — Krakkóba követi Bakfark Bálint, a XVI. század nagy lantosa és komponistája. Lengyel földön otthonra talál, sőt nemesi rangot s birtokot kap. Jagelló Zsigmond idejében nyomják ki Krakkóban, 1536-ban az első magyar nyelvű énekes könyvet. Ezt azután a krakkói magyar könyvek hosszú sora követi. Krakkó és Buda kapcsolata már a XV. században annyira szoros, hogy 1400 és 1500 között nem kevesebb, mint 2297 magyarországi diák látogatja a híres krakkói Jagelló-egyetemet. A magyar diákoknak Krakkóban az ún. Magyar Burza az állandó otthona. S mint ahogyan a krakkói egyetemnek nem egy profeszszora kerül ki a magyarok közül, úgy a Jagelló házból származó magyar királyok (I. és II. Ulászló, II. Lajos) alatt a magyar udvarban és a magyar hadseregben is számos lengyel főhivatalnokot és katonát találunk. Budán a Szent Zsigmond királyi házikápolnának ebben az időben lengyel gyóntatói vannak. Lengyel csillagászprofesszor Budán A krakkói egyetemen végzett a lengyel Ilkuszi Bylica Márton doktor is (Marcin Bylica z Olkusza). Egy ideig a Mátyás király alapította pozsonyi egyetemnek — az Academia Istropolitananak — professzora volt. Mint Mátyás király házi asztrológusa, két évtizeden át viselte a budavári Nagyboldogasszony templomnak préposti rangú plébánosi tisztét. Márton doktor részt vett Regíomontanus csillagászati és naptárszámítási munkálataiban. Ezek a munkálatok készítették elő a száz évvel később elrendelt ún. gregorián (Gergely pápa féle) naptárreformot. Ilkuszi Márton doktornak Magyarországon készített csillagászati műszerei a krakkói egyetemre kerültek. Szerencsére! Hiszen, ha ezek a kincset érő műszerek Ilkuszi doktor halála után Budán maradnak, kétségtelenül megsemmisülnek, így pedig a magyarországi reneszánsz műveltségnek és természettudomány történetnek messzire hangzó hirdetői lettek. Használta azokat Kopernikusz is. E műszereket ma is őrzi a krakkói Jagelló egyetem könyvtára. Jelentős lengyel-magyar művelődéstörténeti emlékeink fűződnek a Duna-menti Visegrádhoz is. Az itteni pompás királyi vár első nagy építője Anjou Károly (1308—1342) király volt. Felesége Piaszt, Lokietek Ulászló lengyel király Erzsébet nevű leánya volt. Lengyelország királyi koronája Erzsébet után fiára, Nagy Lajos királyra (11382), majd unokájára, Hedvig királynőre szállt. így azután nem meglepő, hogy a nagy magyarországi ásatások során a Jagellók „lengyel sasának" számos pompás kőemléke került felszínre. E jagelló sasokban örömmel ismeri fel nemzeti címerét a lengyel látogató. * A sok-sok közös történeti emléket pompás kiállításban tárják magyarok s lengyelek elé a két nép múltjának avatott kutatói. A Wawel termeiben, Krakkóban 1970 májusában mutatták be a gazdag anyagot. Most — októberben — a budai királyi várpalota termeiben látható az ezeréves lengyel-magyar kapcsolatokat dokumentáló kiállítás. Ehhez kívántunk hozzájárulni néhány gondolattal és néhány — kevéssé ismert — képpel. Z.L. Ennyi maradt a Buda melletti Szentlőrinc főkolostorból (XII. Budakeszi út 93. — Gerédy Sándor 1937. évi ásatási felvétele) 22