Budapest, 1970. (8. évfolyam)

10. szám október - Dr. Tóth Gábor: A 75 éves Eötvös József Kollégium

Barátfej a pálosrend buda-szentlőrinci nemzetközi főkolostorából (XV. sz.) (Lőrincy György felvételei) Merénylet Anjou Károly király és felesége, Piaszt Erzsébet ellen 1330-ban (Zách Felicián támadása. Képes Krónika. A XIV. sz. 60-as évei) püspöke a pogány litvánok térítése közben szenvedett vértanú halált. Később szentté avatták; Szent Adalbert lett védőszentje a régi esztergomi székesegyháznak s a mai hatalmas esztergomi bazilikának is. „Amikor a Dunában vér folyt víz helyett..." Magyarország egyik legszebb románkori műemléke, az esztergomi vár egyéb közös emlékeket is felidéz. Az esztergomi fellegvár falán, és lenn a Duna-parton is, emlékmű őrzi Sobieski János lengyel királynak (1674—1696) és törökverő hadainak emlékét. A magyarok soha nem felejtették el, hogy ez a nagy lengyel hadvezér volt az, aki — azután, hogy Bécs városa alatt megverte Kara Musztafa török nagyvezért — 1683. október 27-én, a négynapos párkányi csata után, a 140 éves török megszállás alól felszabadította Esztergom várát is. Ez a hatalmas ütközet nyitotta meg az Európai Egyesült Haderők útját a török-Buda felszabadítására. Sobieski János hálaadó Te Deumát itt, a rekonstruáltan máig álló Bakócz-kápolnában mondatta el. Hadd idézzünk abból a levélből, amelyet a párkányi győzelmet követő napon Sobieski János Esztergomból Incze pápához írt: „A két győzelmet, a minden századokon túlemelkedő bécsit és a párkányit, amikor is a Dunában vér folyt víz helyett, megkoronázta a7 Úr! így Esztergom, Magyarországnak ősi székhelye, a meredek sziklán álló vár, melybe szem nem tekinthet be ... s amely felett a Török Porta hatalma verhetetlen volt... a kereszténység birtokába jutott! Mintegy háromezer főnyi várőrséget űztünk ki belőle . . . ezek " ntxu* ur> e*«f X3 21