Budapest, 1970. (8. évfolyam)

9. szám szeptember - Cigánygyerekek az iskolában . Ismeretlen „Pest Város”-i címer 1848-ból

Harsányi József felvételei FÓRUM Ismeretlen „Pest Város"-i címer 1848-ből A Budapesti Történeti Múzeum újkori osztálya egy eddig ismeretlen 1848-as pesti címer birtokába jutott. A címerrel kapcsolatosan még igen sok a kérdőjel. E kis ismertetés célja elsősorban az, hogy a címertan hivatott szakembereinek a figyelmét felhívja az igen érdekes címerre, valamint hogy erről az érdeklődő közönség is tudomást szerezzen. A címer mindkét lapjáról fényképfelvételt készítettünk. Az előlapon Pest Város felirat látható, felül a magyar címer, alul pedig a tornyos, kétemeletes városháza zászlóval díszített elölnézeti képe. Az öntött bronz anyag szélén pont-domborításos díszítés fut végig; két-két pont egymástól való távolsága 5 mm. A címer magassága 105 mm, legnagyobb szélessége, a két kitüremlésnél, 110 mm. A kitüremlések előtti szélesség 78 mm. Az anyag vastagsága 3 mm. Ahol írás, vagy domborítás található, ott a vastagság 5 mm. A betű- és rajzmagasság 2 mm. A címer hátlapján az alábbi kézírás található és olvasható: E czímer igen jó Pesthnek. 16/IV. 1848. Barabás. A fekete tinta vagy tus írást későbbi eredetű lakkréteg borítja. A felső ponttól 70 mm-re lefelé 2 felerősítő furat található. Ezek középpontja egymástól 45 mm-re van, a lyukak belső átmérője 8 mm, a külső átmérők 10 mm-esek. Az öntés utáni véséses megmunkálás nem mindig pontos. A „város" v és á betűje között szembeötlő a kivésetlenül maradt bronz. A címer ismeretlen körülmények között a Heissler család tulajdoáába került. A család utolsó élő nő tagja, aki most 85 éves, a várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeumnak ajánlotta fel. Mivel a vegyészeti múzeum nem őriz címereket, Szepessy Géza vegyész-muzeológus átküldte a Budapesti Történeti Múzeumnak. Az idős hölgy a címerről a következőket tudta elmondani: A címer eredetileg mahagóni falapra volt szerelve. A család mindig 1848-as címernek emlegette. Barabás festőművész kézírásáról, mivel azt a fa felület takarta, a család 1945-ig nem tudott. 1945-ben a mahagóni lap összetört, akkor került elő az írás. A család felismerte a kézírás különleges értékét, s hogy azt a pusztulástól megőrizzék, lekenték körömlakkal. A BTM dolgozói Barabás kézírását egybevetették a művész leveleivel s egyéb papíron maradt írásaival. Az egyeztetés azt igazolja, hogy az írás eredeti. Az is bizonyos, hogy a Heissler családnak anyagi érdeke nem fűződött hamisítás elkövetéséhez. A Barabás kézírásért anyagi juttatásban nem részesült senki. Az indokolt gyanakvás mellett is fel lehet tehát tételezni az eredetiséget. További kutatást igényelne, hogy Pest városa ebben az időben írt-e ki pályázatot címer készítésére, hozott-e létre bíráló bizottságot s annak tagja volt-e Barabás festőművész ? Azt a feltételezést természetesen el kell vetni, hog}

7 a címert Barabás tervezte. Valószínűleg őt bízták meg elsődleges véleményező joggal. Felvetődik az a kérdés is, hogy milyen célra készült a címer. A két furat alapján feltehető, hogy szavazó urnára, esetleg szekrényekre vagy más pesti ingóságokra akarták erősíteni. Nem kizárt az sem, hogy valamilyen egyenruhára akarták szerelni. Ahhoz, hogy sapkán vagy kalapon viseljék, már túl nagy a súlya. E sorok írója nem hivatásos heraldikus. Azonban mint gyűjtemény kezelő, kötelességének tartotta, hogy felhívja a figyelmet az értékes leletre s esetleg indítást adjon a címertan hivatásos művelőinek, hogy behatóbban foglalkozzanak ezzel a címerrel, mely eredetiben a fővárosi múzeum újkori osztályán, a Kiscelli Múzeumban tekinthető meg (III. ker. Kiscelli utca 108.). dr. Tóth Imre 27