Budapest, 1970. (8. évfolyam)

1. szám január - A címlapon: Az 1440-ben épült Úri utca 31 sz. ház az olasz gótika hatását mutatja.Gink Károly felvétele

diumában is tárgyalnak, amikor még csak alapelveket és koncepciókat dolgoznak ki; később ezek érettebb és kidolgozottabb for­mában ismét a bizottságok vagy a plénum elé kerülnek, s akkor helyes és célszerű a sajtó útján a közvéleményt tájékoztatni. Az új választási rendszer tapasztalatai Ezután az új választási rendszer tapaszta­latairól és az ezzel kapcsolatos további tervekről kérdeztük vendégünket. KÁLLAI GYULA: Új választási rend­szerünk tapasztalatai kedvezőek. Az egyéni választókerületi rendszer bevezetése megerő­sítette a képviselők és a választópolgárok, va­lamint a képviselők és a helyi szervek közötti kapcsolatokat, együttműködést. A tömegek szava és akarata a képviselőkön keresztül most közvetlenebbül, hatékonyabban érvénye­sül az ország politikáját formáló parlament­ben. Az országgyűlési felszólalásokon lemér­hető, hogy a képviselők alaposabban ismerik választóik véleményét, problémáját. A kép­viselők országgyűlési szereplése alapos fel­készülésről, eleven tömegkapcsolatokról ta­núskodik. Mindez növelte a parlamenti kép­viselők tekintélyét, befolyását, a választók bizakodó várakozással kísérik szereplésüket. Természetes dolog az is, hogy a választók helyi, kommunális ügyek megoldásában is segítséget kérnek a képviselőktől. Örvende­tes viszont, hogy a képviselők a helyi jellegű­nek vélt problémák tükrében meglátják az or­szágos összefüggéseket is. Példaként megemlí­tem, hogy a hazai energiastruktúra átalakítása nyomán égető helyi és országos problémává vált egyes bányavidékek iparfejlesztése, a felszabadult bányászok foglalkoztatása, s ezen problémák megoldásában, a tervek kidolgozá­sában nagy szerepe volt és van az érintett bá­nyavidékek képviselőinek, parlamenti fel­szólalásaiknak. Választási rendszerünk ma is lehetővé teszi több jelölt állítását és a legmegfelelőbb személy megválasztását. Annak érdekében, hogy a választópolgárok a jövőben — ha ezt megkívánják —jobban és több esetben éljenek ezzel a lehetőséggel, vizsgálj uk, hogyan lehetne a választási eljárást módosítani, a jelölőgyű­lések szerepét és súlyát növelni, s olyan sza­vazási procedúrát bevezetni, amelyben a vá­lasztópolgár — több jelölt esetén — a szava­zólapon megjelöli az általa választott személy nevét. Vagyis megszűnik az eddig volt sorrendi előny, ami gyakran érdektelenek szavazatai­val juttathatta mandátumhoz azt, akinek neve a jelöltek közül elsőnek szerepelt. A terv szerint a jövőben az olyan szavazócédula, amelyen a választó nem jelöli meg, több jelölt esetén, hogy személy szerint kire szavaz, ér­vénytelen lesz. A mandátum pedig azé, füg­getlenül sorrendi helyétől, aki több nevére szóló szavazatot kapott. Természetes, hogy a képviselőcsoportok munkájával kapcsolatban lapunkat különösen érdekelte, hogyan látja az Országgyűlés elnö­ke a budapesti képviselőcsoport munkáját. KÁLLAI GYULA: A területi csopor­toknak az a feladatuk, hogy összehangol­ják az egy megyében működő képviselők­nek a választók között végzett munkáját; elősegítsék felkészülésüket az ülésre, össze­gyűjtsék és általánosítsák a helyi tapaszta­latokat. Ennek érdekében a területi képvi­selőcsoportok az Országgyűlés ülésszakát megelőzően rendszeresen tanácskoznak, meg­vitatják a várhatóan napirendre kerülő kér­déseket, s a velük kapcsolatos konkrét teendőket. A csoportok részletes tájékozta­tót adnak a napirendre kerülő kérdésekkel összefüggő helyi problémákról. A csoportok munkáját a Hazafias Népfront szervezi, a helyi párt- és állami szervek támogatásával. A népfront bizottságok szervezik a képvi­selők és választóik találkozóit is. A megyei csoportok gyakran szerveznek kollektív lá­togatásokat is a területükön levő üzemekben és intézményekben, hogy a képviselők a helyszínen gyarapítsák ismereteiket és ápol­ják kapcsolataikat a választókkal. A budapesti képviselőcsoport A budapesti képviselőcsoportnak is ha­sonló szerepe és feladata van, mint a megyei­eknek. Helyzete azonban speciális, lényegesen eltér a megyei csoportokétól. Ez abból az ob­jektív tényből adódik, hogy a főváros az ország politikai, gazdasági, kulturális-tudo­mányos központja. Itt dolgozik ipari mun­kásságunk zöme, itt összpontosulnak a leg­fontosabb államigazgatási szervek, tudomá­nyos-kulturális intézmények. A választó­polgárok összetétele, s ezt tükrözve a kép­viselőcsoport összetétele, népesebb és hetero­génebb. A területi csoportokkal ellentétben, itt nehezebb a problémák áttekintése. A fő­városban élő képviselőknek ugyanis foko­zottan országos szemszögből kell mérlegelniök és vizsgálniok a felmerült problémákat, mivel ezek a legtöbb esetben ténylegesen országos jelentőségű ügyek is. A fővárosi képviselők nagy helyzeti előnynek tekintik, hogy az ország politikai és igazgatási központjában működhetnek. Az a tény azonban, hogy köz­vetlenebbül, áttételek nélkül jutnak informá­ciókhoz, sőt, gyakran vezető beosztásuknál fogva maguk is részesei az állami szintű dönté­seknek, azzal jár, hogy a csoport munkája más formákat ölt, mint a megyei csoportoké. A budapesti csoport létszáma a legnagyobb: 66 képviselőből áll. Tehát ezt a csoportot nehezebb mozgatni, értekezletre egybehívni, mint pl. a Nógrád megyeit, ahol 8, a Heves megyeit, ahol 12, a Komárom megyeit, ahol 10, vagy a Somogy megyeit, ahol 12 ß

Next

/
Oldalképek
Tartalom