Budapest, 1970. (8. évfolyam)

8. szám augusztus - Fekete Gábor: 40 000 kérdés

holtszezon nincs. Télen a szörpözés, gyümölcslé készítés ad munkát. A narancsital, őszibaracklé, jaffa, és sok-sokféle népszerű hűsítő ital. Választék, mennyiség A konzerv ma belföldön is, külföldön is keresett élelmiszer. Kis helyen elfér a doboz, az üveg, a tubus, kirándulásra, utazásra praktikus és higiénikus. Több kellene belőle. De... Választék — a gyár szerint — van. Legalábbis itt bent van. Ennek ellenére tovább bővítik a konzervskálát. Az élelmiszer nem divatcikk ugyan, mégis évente négy-öt termék iránt csökken az érdeklődés. Ezért évente új és új terméket adnak a kereskedelemnek. Az idén 14-félét. Mivel mára a téeszek és az állami gazdaságok telepei sok tojást termelnek, s a tojás olcsó, elsősorban ezt használják most új alapanyagként. Már megjelent az üzletekben, vagy a közeli hónapokban kapható lesz a tojásos gombakrém a tojásos májkrém, a tojásos sonkakrém, sonka tojással, sólet füstölt hússal és két tojással, csirkepaprikás, kacsapörkölt stb. A mennyiség? Azzal egy kis baj van. Oly sok mindenben elmarasztalt elődeink azért bizonyos dolgokban körültekintők voltak. Nem véletlen például, hogy a felszabadulás előtt a Duna és a Nagyvásártelep közelében építették a Konzervgyárakat. Az 1950-ben létrejött Budapesti Konzervgyár Kőbányára került. Az egyik sörgyárba, mivel ebben az időben úgy gondolkoztak: a sörfogyasztás az évek folyamán csökkenni fog, minek annyi sörgyár. Közép-Európa legmodernebb sörgyárába költözött a konzervgyár. A drága és majdnem teljesen új gépek, felszerelések egy részét összetörték, beolvasztották ... A gyár körül akkor még mező volt, majd erre terjeszkedhet, mondták odafönt. Mire a konzervgyár elkezdhetett volna építkezni, felnőttek körülötte a lakóházak. Ott maradtak a Maglódi úton, kis területen, házak és gyárak közé zárva ... A vasút messze. A konzervhez nagyon sok vízre van szükség. Három saját kútjuk van, de ez kevés, kénytelenek vízvezetéki vizet is használni. Kőbánya vízellátása pedig köztudomásúan rossz. Az akkor felszerelt gépek már kiöregedtek, a munkáskéz kevés. Ugyanekkor a belföld és a külföld egyaránt több konzervet vár ... A konzervipar fejlesztését párt- és kormányhatározat írja elő. Vidéken épültek, épülnek új gyárak, a régieket modernizálják. Ez úgy áll ma is, ahogy 1950-ben ide költözött. A kiút? A közeli falvak vezetőivel és téeszeivel keresik a kapcsolatot. Jelenleg Dányban és Csömörön paradicsomzúzójuk van, halfeldolgozó Kartalon, Szobon a téesz-társulással almapréselésre és szamócafeldolgozásra kötöttek megállapodást. A negyedik ötéves tervben pedig 180 millió forintot fordítanak a gyár belső rekonstrukciójára, és — létszámfejlesztés nélkül — 27 százalékos termelésnövekedést akarnak elérni. Ki vesz konzervet? A háziasszony, a víkendre készülő fiatal gyakran panaszkodik, hogy az üzletekben nincs választék. Két-háromféle készétel, ugyanennyi félkész árváskodik a polcokon. Van olyan peremkerületi üzlet, ahol a májkrém az egyetlen dobozos, s a lecsó az egyetlen üveges konzerv, ami kapható. A körúti boltokban, a nagy csemege-áruházakban viszont óriási a választék. A Budapesti Konzervgyár termékei mellett megtalálható a szegedi, nagykőrösi, kecskeméti, nyíregyházi, s még sok kisebb vidéki gyár készítménye. Ma már megtalálható . . . Hosszú évekig nem szerepelt a készítő neve a cimkén. Pedig minden gyár másként adagol, ízesít. Ma — az új mechanizmus eredményeként — a dobozok, üvegek oldalán ott a készítő neve. Ezzel kialakulóban a konkurrencia is. A név már ott van. De a szavatossági időt hiába keresi a vásárló. A szakemberek indoklása: a jól elkészített konzervnek nincs szavatossági ideje. A Budapesti Konzervgyárban a napokban bontottak fel egy húsz évvel ezelőtt készült konzervet. ízre, zamatra olyan, mintha tegnap gyártották volna. A félkész és készételek, húskészítmények elsősorban a dolgozó nők második műszakjának könnyítésére, a családi élelmezés változatossá tételére készülnek. Megkímélni a családanyát, hogy napi nyolc órai munka után bevásárolnia kelljen, előkészíteni és főznie órákig. A konzervet csak felmelegíti és tálalható. Rengeteg idő szabadul fel... Az elképzelés valóban szép. De mit mond a statisztika? A munkáscsalád háztartásában az egy főre eső konzervfogyasztás évi 14 forint. Az alkalmazotti háztatásban évi 21 forint. Az élelmiszerek között mindkét háztartásban a legutolsó helyen áll a konzerv. Ugyanakkor az egy főre jutó nyershús-fogyasztás évi 591 forint a munkás, s évi 627 forint az alkalmazotti háztartásban. Tehát nyugodtan mondhatjuk: a konzerv itt gyakorlatilag nem létezik. Árak A konzervnek nálunk nincs hagyománya. Sokan még ma sem tekintik igazi ételnek. A konzerv Valamennyi egyszemélyes. Elég kisétvágyú emberre méretezett. Nem kell nagy számítás ahhoz, hogy megtudjuk; egy Valamennyi színhúsból készült, ízletes. De kell hozzá köret: tészta, krumpli, rizs. Amit főzni kell. S a háziasszony úgy gondolkodik, ha már úgyis főz, elkészít mindent nyersből. Úgy olcsóbb és kiadósabb. Olcsóbb? A 3—4 személy részére elegendő sertéspörkölt konzerv félkiló színhúst tartalmaz. E hús ára nyersen 19,50-be kerül. A zsír, hagyma, paprika A magyarázat egyszerű: az üveg a hazai üveggyárak (egyre olcsóbb) terméke, a dobozt viszont importáljuk — valutáért. Félkész ételt: zöldbabot, zöldborsót, tököt, spárgát örömmel vásárol a háziasszony, különösen télen. Ezek megfőzve kerülnek forgalomba, csak rántani, vagy habarni kell. Áruk 6—10 forint között. És ez az, ami nem mindig kapható. Az elmúlt télen a legtöbb háziasszonynak bosszúságot okozott a savanyúság. Nagy választék volt csemege uborkából, paprikából, — tizenvalahány forintos áron literes üvegekben. A vegyes savanyúság, a paprikasaláta, a zöldaz egyéni ízlést nem elégíti ki. Egyik ember több borssal szereti az ételt, a másik kevesebbel, tejföllel az egyik, a másik anélkül. A Budapesti Konzervgyár legújabb kiadványa — a BNV-n találkoztam vele, vajon eljut-e majd a fogyasztókhoz is — gyakorlati tanácsot ad; hogyan készíthető egy kis konyhatechnikával a konzervből házikoszt. De minden eddigi ok eltörpül e tény mellett: a konzerv drága. Időnként megengedheti magának második műszakja könnyítésére a háziasszony, de hogy rendszeresen . . . ? íme néhány készétel: jóétvágyú család vacsorája ezekből mennyibe kerül ? Ismerjük be: megfizethetetlen kispénzűnek. összesen 2—3 Ft, tehát már 22— 23 forint körül van a háziasszony kiadása. Az elkészítés, a vásárlással együtt 2—2,5 óra. Ha így nézzük, már drágább a friss, mint a konzerv. De a háziasszony a maga munkaráfordítását nem számolja. Ott takarékoskodik, ahol tud. Minőségben ugyanaz, de árban nagy különbség van az üveges és dobozos készételek között. paradicsom, csalamádé, s mindaz, aminek ára tíz forint alatt volt, legtöbbször hiányzott az üzletekben. * Szidjuk a konzervet és a konzervgyárat: a választék kicsi, ami van, drága. De csak tíz percre álljunk meg egy-egy nagy közértbolt konzervpultja előtt, vagy a pénztárnál, majd mindegyik vevő kosarában lapul valamüyen konzerv. A kempingek környékén, a Duna-parton, a budai hegyekben szanaszét dobált konzervdobozok bizonyítják: fogy a konzerv. Nemcsak termelési és kereskedelmi érdek, hogy több fogyjon belőle. Húsételek: marhapörkölt, kétszemélyes ára 15,90 marhapörkölt, három-négy személyes ára 27,20 sertéspörkölt, két személyes ára 16,20 sertéspörkölt, három-négy személyes ára 28,20 rakott káposzta rakott káposzta székelykáposzta székelykáposzta 400 gr tisztasúly 400 gr tisztasúly 400 gr tisztasúly 400 gr tisztasúly dobozban 11,50 üvegben 9,40 dobozban 12,30 üvegben 8,70 rakott káposzta ara 11,50 székelykáposzta ára 12,30 marhaszelet kapormártásban ára 14,50 marhaszelet vadasan ára 14,50 kolozsvári töltött káposzta ára 17,— székelygulyás ára 18,— 14