Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Illés Béla: Hazatérés

A ház, amelyben Krúdy Gyula és családja lakott a Margitszigeten 1918—1927-ig. A képen látható, hogy a ház ráépült a középkori kolostorromra. Az épület elpusztult, de a középkori romfal ma is áll. A rajta levő tábla azonban téves: a Margitszigeti Kis Szálló nem volt azonos ezzel az épülettel, hanem a felsőszigeten a mai Nagyszálló közelében állott till-érzékü bérlői: a Közmunkák Tanácsának kell az ifjúságot és az ide vetődő idegent felvilágosítani. A tanuló ifjúság, amely mindmáig csak szórakozni jár tanítóival és tanáraival a szigetre, a museumban egy óra alatt megismerkedne a legendás századok legendás, hősi, önfeláldozó, szent alakjaival. Kegyelettel és tudással távozna a sziget minden látogatója. Hányan tudják, hogy Toldi Miklós Piroskája is a Margitszigeten pihen? A Margitsziget őrzi az 1838-iki nagy árvíz emlékeit, amelyet Jókai Mór a Kárpáthy Zoltánban oly festői módon elevenít meg. Felejtik Arany Jánost. Felejtik a nagy nádorispánt, aki legszebb éveit a Margitszigeten töltötte. Az ő efnlékeiket, relikviáikat és képüket gyüjteném és őrizném a museumban, amely egyaránt szolgálná a tudóst, a kutatót, a szórakoznivágyó látogatót, tanítaná az ifjúságot és 1000 éves múltunk dicsőségeiről szólna az idegenekhez. Más volt a sziget az Árpádok alatt és más a török hódoltság idején. Megint más Szt. Margit apáca-szüzei idején és más a nagy nádor ispán korában. Könnyen rekonstruálni lehet a szigetet a különböző századokból, okmányok, rajzok, történelmi studiumok alapján bármely korszak Margitszigetét (kellő kicsinyítéssel) meg lehetne konstruálni. Időnként kiállításokat lehetne rendezni különböző margitszigeti századokról, amely kiállítások természetesen ingyenesek volnának. Tanulságos látványossággal szolgálnának a tanulnivágyó ifjúságnak, szórakozásul a nagyközönségnek, aki a drága belépőjegyért legalább ilyenformán kapna valamit. Ugyancsak a museumi terv kapcsán a különböző kiállítások idején élőképekben lehetne bemutani a Margitsziget régi életét a Feszty körkép mintájára. Könyvek, metszetek, gyűjtemények egészítenék ki a museumi anyagot. Egy beadvány keretében nem sorolhatom fel mindazon terveimet, amelyek a Margitsziget történelmi múltjának felelevenítésére szolgálnának. Ha a nagytekintetű Tanács alkalmat adna szóbeli előadásra: nagyon szívesen állanék rendelkezésre. Az elmondottakkal indoklom röviden, hogy miért tartom szükségesnek a Margitszigeti Museum felállítását, amelynek szervezésére és vezetésére ingyenesen vállalkozom. Saját személyemre vonatkozólag bátor vagyok megemlíteni a Templárius és Szent Margit leányai című regényeimet, a Szigeti Sétákat és rövidebbhosszabb elbeszéléseim csapatát, amelyek mind a Szt. Margitsziget ködös múltját világítják. A sziget 1000 éves múltjának emlékei, adatai és relikviái mind a birtokomban vannak. Szt. Margitsziget. 1927 augusztus. Krúdy Gyula A szép terv azonban csak terv maradt, mert még ennek az esztendőnek decemberében el kellett költözködnünk a kastélyból, a felsőszigeten levő igazgatósági épületbe. (Ezt is elsöpörte a háború.) A kastélyt pedig múzeum helyett póló clubnak, póló bárnak alakították át a születési és pénzarisztokrácia számára. Ezzel véget ért csendes, idillikus, vidékies életünk, s elkezdődött a búcsú imádott szigetünktől. Még rövid egy-két év, s lassan minden épület prózai kereskedelmi vállalkozássá vált, a kispénzűeknek távozniok kellett a paradicsomból. Mi Óbudára kényszerültünk. Vajon nem lehetne-e, korunkban némileg korszerűsítve, megvalósítani Krúdy érdekes ötletét? * (A beadványban szereplő 140 éves kastély: tulajdonképpen egykor az öreg nádorispán nyári lakja, villája. A mi időnkben lakóház gyanánt szolgált. A földszinten és emeleten 3-3 bérlakás volt benne. Ma már csak egy többszáz éves romfal és a kastély rekonstruált maradványa található a sziget közepe táján.) 31