Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Illés Béla: Hazatérés

FÓRUM Krúdy Zsuzsa Egy ma is időszerű javaslat Krúdy Gyula hagyatékából Édesapám, Krúdy Gyula 1918 őszétől 1930 tavaszáig lakott a Mar­gitszigeten. Itt kötötte második há­zasságát, amelyből születtem. Az esztendő nagy részében madárdalra, rigófüttyre ébredtünk, mlg télen érintetlen, szikrázó hótakaró alatt álmodtak a virágok, bokrok, füvek és fák. Valamennyi évszak megejtő és felejthetetlen volt. Édesapám egész életében leírhatatlan hivatástudattal, szorgalommal dolgozott. A hajnal rendszerint íróasztalánál találta és sokszor még a déli harangszó is. Ez a rendszeres napi munka a titka rend­kívüli termékenységének! Ezekben az években írta, a többi között, Bukfenc, Napraforgó, N. N. egy szerelemgyerek története, Asz­szonyságok díja, Az útitárs, Nagy kópé, Hét bagoly, őszi versenyek, Pesti nőrabló, Mohács, Aranyidő, Templárius, Utolsó gavallér, Welszi herceg, Mesemondások Jókai Mór­ról című regényeit; a világ talán egyedülálló irodalmi Álmoskönyvét; számtalan novelláját, újságcikkét. Innét szerkesztette 1919-ben a pro­letárdiktatúra alatt, Móricz Zsig­monddal együtt, a Néplapot, s írta meg a Kápolnai földosztást, a Havasi kürtöt. Itt volt 1921-ben a Szigeti Séták főszerkesztője. (Erről a nemmindennapi, lírai folyóiratról majd máskor számolok be.) 1926 tavaszán a kertészek munká­juk közben emberi csontokra, jól fejlett lábszárakra, koponyákra, kü­lönböző használati tárgyakra, fegy­verekre bukkantak. Ennek nyomán tervszerű ásatások kezdődtek, ame­lyeket apu nagy érdeklődéssel figyelt. Már addig is szenvedélyesen kutatta, magyarázta a Sziget történetét. Ezek az események ihlették a Szent Mar­git leánya és a Templárius című regé­nyeit — és az alábbi tervét, amelyben egy szigeti múzeum létesítésének szükségességét vetette fel. A Közmunka Tanács méltóságos Elnökségének, Budapest. Alulírott mély tisztelettel kéri a Közmunkák Tanácsát, hogy járuljon hozzá a Szt. Margitszigeti Museum létesítéséhez. A Margitsziget egyik leg­régibb épületének, a 140 éves régi kas­télynak egyik erre a célra alkalmas tágas szobájában véleményezném a fölállítandó, állandó jellegű, minden belépőnek ingyenesen rendelkezésére álló museumot, amely a Margitsziget 1000 éves múltját tárná az érdeklődők elé. A Szt. Margitsziget a Közmunka Tanács kezében oly nagymérvű átala­kuláson megy keresztül, hogy teljesen megváltozva és újjászületve fog a láto­gatók rendelkezésére állani; a museum őrizné az utódok számára régi képét a birtokomban lévő és a létesülendő museum számára szívesen átengedett metszetek, rajzok és fotográfiákban. A Szt. Margitsziget históriája össze van forrva Arpádházi királyainkkal: Szt. István, Vak Béla, Szt. Margit, V. István a sziget lakói voltak, emlé­keiket gyűjteném és őrizném a museum­ban, különösen IV. Béla királyunkra vonatkozó relikviák érdemelnek figyel­met, nagy királyunk a tatár vész után e szép szigeten fogott hazánk feltá­masztásához. A katholicizmus hazánkban szintén a Margitszigeten ültette a legpompá­sabb csemetéit. Kolostorok és zárdák épültek az Árpádok alatt a Margitszi­geten, amelyekről ma már csak néhány kő és régi rom beszél A mai nemzedék szívesen keresi föl a Margitszigetet, bár nem ismeri a múlt­ját, mégis a história szárnyait érzi maga körül árnyas utai alatt. Amit elmulasztottak eddig a sziget merkan-Riportrajz Krúdy Gyuláról 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom