Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Illés Béla: Hazatérés

FÓRUM Krúdy Zsuzsa Egy ma is időszerű javaslat Krúdy Gyula hagyatékából Édesapám, Krúdy Gyula 1918 őszétől 1930 tavaszáig lakott a Margitszigeten. Itt kötötte második házasságát, amelyből születtem. Az esztendő nagy részében madárdalra, rigófüttyre ébredtünk, mlg télen érintetlen, szikrázó hótakaró alatt álmodtak a virágok, bokrok, füvek és fák. Valamennyi évszak megejtő és felejthetetlen volt. Édesapám egész életében leírhatatlan hivatástudattal, szorgalommal dolgozott. A hajnal rendszerint íróasztalánál találta és sokszor még a déli harangszó is. Ez a rendszeres napi munka a titka rendkívüli termékenységének! Ezekben az években írta, a többi között, Bukfenc, Napraforgó, N. N. egy szerelemgyerek története, Aszszonyságok díja, Az útitárs, Nagy kópé, Hét bagoly, őszi versenyek, Pesti nőrabló, Mohács, Aranyidő, Templárius, Utolsó gavallér, Welszi herceg, Mesemondások Jókai Mórról című regényeit; a világ talán egyedülálló irodalmi Álmoskönyvét; számtalan novelláját, újságcikkét. Innét szerkesztette 1919-ben a proletárdiktatúra alatt, Móricz Zsigmonddal együtt, a Néplapot, s írta meg a Kápolnai földosztást, a Havasi kürtöt. Itt volt 1921-ben a Szigeti Séták főszerkesztője. (Erről a nemmindennapi, lírai folyóiratról majd máskor számolok be.) 1926 tavaszán a kertészek munkájuk közben emberi csontokra, jól fejlett lábszárakra, koponyákra, különböző használati tárgyakra, fegyverekre bukkantak. Ennek nyomán tervszerű ásatások kezdődtek, amelyeket apu nagy érdeklődéssel figyelt. Már addig is szenvedélyesen kutatta, magyarázta a Sziget történetét. Ezek az események ihlették a Szent Margit leánya és a Templárius című regényeit — és az alábbi tervét, amelyben egy szigeti múzeum létesítésének szükségességét vetette fel. A Közmunka Tanács méltóságos Elnökségének, Budapest. Alulírott mély tisztelettel kéri a Közmunkák Tanácsát, hogy járuljon hozzá a Szt. Margitszigeti Museum létesítéséhez. A Margitsziget egyik legrégibb épületének, a 140 éves régi kastélynak egyik erre a célra alkalmas tágas szobájában véleményezném a fölállítandó, állandó jellegű, minden belépőnek ingyenesen rendelkezésére álló museumot, amely a Margitsziget 1000 éves múltját tárná az érdeklődők elé. A Szt. Margitsziget a Közmunka Tanács kezében oly nagymérvű átalakuláson megy keresztül, hogy teljesen megváltozva és újjászületve fog a látogatók rendelkezésére állani; a museum őrizné az utódok számára régi képét a birtokomban lévő és a létesülendő museum számára szívesen átengedett metszetek, rajzok és fotográfiákban. A Szt. Margitsziget históriája össze van forrva Arpádházi királyainkkal: Szt. István, Vak Béla, Szt. Margit, V. István a sziget lakói voltak, emlékeiket gyűjteném és őrizném a museumban, különösen IV. Béla királyunkra vonatkozó relikviák érdemelnek figyelmet, nagy királyunk a tatár vész után e szép szigeten fogott hazánk feltámasztásához. A katholicizmus hazánkban szintén a Margitszigeten ültette a legpompásabb csemetéit. Kolostorok és zárdák épültek az Árpádok alatt a Margitszigeten, amelyekről ma már csak néhány kő és régi rom beszél A mai nemzedék szívesen keresi föl a Margitszigetet, bár nem ismeri a múltját, mégis a história szárnyait érzi maga körül árnyas utai alatt. Amit elmulasztottak eddig a sziget merkan-Riportrajz Krúdy Gyuláról 30