Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Dr. Gámenczy Béla: A közellátás megindulása

biztosság elősegítette, hogy az országban meglevő kisebb-nagyobb fölös élelmiszerkészletek a fővárosba kerüljenek. Ugyanakkor a kormánybiztossági készletbe került élelmiszereket és egyéb anyagokat jegy- és utalvány-, valamint szigorú elszámoltatási rendszerben osztották ki. A szabad és kötött gazdálkodásnak ez a rugalmas kettőssége volt az alapja a Kormánybiztosság közellátási politikájának. Ezután kiterjesztették az ellátási hálózatot: ennek következtében április i-én Buda, Kispest, Pesterzsébet, Pestlőrinc, Rákospalota, Újpest és Csepel bekapcsolásával i 132 622 lakos kapta meg az élelmezési jegyeket. Ekkor már napi 200 000 adag meleg ételt juttattak a lakosságnak, ehhez külön 5 dkg kenyeret is adtak. Áprilisban a jegyek különszelvényeire 15 dkg füstölt húst, 15 dkg cukrot, 10 dkg olajat, 10 dkg sajtot, X db tojást, 2 dkg élesztőt osztottak. Az 1 éven aluli, majd később a 3 éven aluli gyermekek jegyre tejet kaptak. Emellett tovább folyt a burgonyaakció. Májusban további 9, júniusban újabb 9 községre terjesztették ki a hatósági ellátást. Ekkor összesen 1 392 323 személy részére osztottak jegyre élelmiszert. A jegyek kiosztását, a beváltáshoz szükséges élelmiszerek kiutalását a nagy- és kiskereskedők részére, a pékek kenyérliszttel való ellátását és elszámoltatását a Kormánybiztosság által szervezett Élelmiszerjegyközpont 24 vidéki kirendeltsége, 89 budapesti és 61 övezeti, összesen tehát 150 jegyfiók végezte. „Segíts magadon .. A főváros különböző helyein, valamint a környékbeli helységekben kormánybiztossági raktárakat állítottak fel, ahol egyes kijelölt nagykereskedők mint hatósági főelosztók adták ki a Kormánybiztosság utalványaira — elszámolási kötelezettség mellett — az élelmiszereket a hozzájuk beosztott kiskereskedők részére. A gabona őrlésére a Gizellamalmot sürgősen helyreállították és március 27-én üzembe helyezték. Ezen a napon elsőként 4 vagon rozsot, 28-án 13 vagon búzát és 6 vagon rozsot, majd egyre nagyobb mennyiségű gabonát őröltek és adták ki a lisztet utalványokra. Mindezek az intézkedések együttesen eredményezték, hogy március közepén Budapest lakosait nem fenyegette többé éhínség. A Kormánybiztosság az élelmezési problémák megoldásán kívül lehetővé tette és elősegítette 30 000, a háborús események elől a fővárosba özönlött személy hazaszállítását, valamint 20 000 budapesti kisgyerek ideiglenes vidékre telepítését, hogy azok jobb ellátáshoz jussanak és csökkentsék a budapesti ellátatlanok számát. Ezt a munkát végezte a kitelepítési főosztály. A tüzelőszer osztály főleg a fővárosi üzemek és intézmények tüzelőanyagellátásával foglalkozott. Havonta átlag 900 vagon szenet és egyéb tüzelőanyagot szerzett be és osztott szét. A Kormánybiztosság sürgős intézkedéseket tett a tetőcserép, a tégla és a táblaüveg gyártásáért. Az ostrom után megmaradt házak legtöbbje sérült volt, úgyszólván minden ablak üvege kitört. A szállítási osztály részére nagy segítséget jelentett, hogy a Kormánybiztosság a budapesti szovjet katonai parancsnokságtól áprilisban 100 db katonai teherautót kapott kölcsön, ezeket esetenkint az üzemeknek adta ki használatra. Mivel a nyilasok a közpénztárakból minden pénzkészletet, sőt még a bankjegyek nyomásához szükséges kliséket is elvitték, kezdetben óriási nehézségeket okozott, hogy egyáltalán nem volt pénz. Papír sem volt a pénz előállításához. Ezért Csorba polgármester a fővárosi házinyomdával 1 millió pengő névértékű, évi, 7,5°/0

kamatozású fővárosi kötelezvényt nyomatott, ezt aztán a Békés megyei bankok útján sikerült elhelyezni. így tudta a város az első kecskeméti almaszállítmányt is megfizetni. A kormánybiztos viszont február 22-én összehívta a Városházára a különböző érdekeltségek képviselőit és bejelentette, hogy 50 millió pengő névértékű kölcsönkötvényt hoznak forgalomba. A kötvényeket 1945. augusztus i-től adófizetésre lehet felhasználni. A kölcsönt napok alatt lejegyezték és így jutott a Kormánybiztosság pénzhez, amiből a vidéki élelmiszervásárlásokat fedezhette. Elismerésre méltó, hogy ezt a kölcsönt már 1945 májusban elkezdték visszafizetni, s az év végéig teljes egészében kifizették. A Kormánybiztosság 3 havi működés után, 1945 május közepén szűnt meg. Ekkor Vas Zoltán kormánybiztost Budapest polgármesterévé választották, és a kormány is Budapestre költözött. Vas polgármester május 17-én kelt rendeletével a Kormánybiztosságot a főváros közélelmezési ügyosztályába olvasztotta be. A továbbiakban Budapest polgármestere, mint Budapest és a közellátásilag hozzácsatolt 24 környékbeli város és község közellátási kormánybiztosa hatáskörében folytatódott a Közellátási Kormánybiztosság működése. A polgármester ezt a hatáskörét a főváros közélelmezési tanácsnoka útján gyakorolta. A Kormánybiztosság dolgozóit a kormány később magas állami kitüntetésekben részesítette. A kitüntetéseket a főváros díszközgyűlésén a" Köztársaság elnöke adta át. A Kormánybiztosság dolgozói közül hárman a főváros tanácsnokai lettek és közülük került ki például a Fővárosi Tüzelőszerhivatal, a Gabonahivatal a Kenyérgyár, a Községi Takarékpénztár, az Élelmiszerjegyközpont vezetője is. Szovjet élelmiszersegély Ezután a közellátás javítása érdekében további erőfeszítések történtek. A lényeges javulást azonban a Szovjetunió élelmiszersegélye tette lehetővé. Kereken 2000 vagon gabonát és lisztet, 800 vágóállatot, több száz vagon cukrot, hüvelyest, sót, konzervet és pótkávét adtak. Június 24-én az egész Nagy-Budapest területére kiosztott pótjegyek alapján, a lakosságot 5 csoportba osztva, a következő felemelt élelmiszeradagokat lehetett kiosztani: Nehéz testi munkások részére: napi 50 dkg kenyér, havi 90-90 dkg hüvelyes és hús, 75 dkg cukor. Testi munkások részére: napi 40 dkg kenyér, havi 75-75 dkg hüvelyes és hús, 60 dkg cukor. Adminisztratív dolgozók részére: napi 25 dkg kenyér, havi 60-60 dkg hüvelyes és hús, 45 dkg cukor. 12 éven aluli gyermekek részére: napi 25 dkg kenyér, havi 45-45 dkg hüvelyes és hús, 75 dkg cukor. A lakosság többi részének: napi 20 dkg kenyér, havi 45-45 dkg hüvelyes és hús, 30 dkg cukor. Ezenkívül mindenki havi 40 dkg sót és 10 dkg pótkávét kapott. Meg kell még említeni, hogy a továbbiakban a fővárosi közélelmezés munkáját nagymértékben elősegítette és támogatta a közgyűlés által kiküldött közélelmezési bizottság, melynek elnöke József Móric volt. Jelentős támogatást biztosított a március végén megalakult Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szabad Szakszervezete (VAOSZ) is, melynek budapesti tagozatába tartoztak a fővárosi alkalmazottak, a közüzemi (víz-gáz-elektromos stb.) munkásokkal együtt. A központi vezetőség elnöke: dr. Gámenczy Béla, alelnökei: Pintér Béla és Sóskúti Endre, főtitkára: Pásztor Imre volt. A fővárosi közélelmezési bizottság ülésein részt vett a Gazdasági Rendőrség élelmiszerosztályának vezetője, aki így közvetlenül tájékozódott minden közélelmezési problémáról, és szükség esetén azonnali beavatkozásokkal is alátámasztotta a közélelmezési ügyosztály működésének és intézkedéseinek hatékonyságát. Ilyen szervezeti keretek között folytatódott Budapest közellátása 1945 második felében.