Budapest, 1970. (8. évfolyam)

4. szám április - Dr. Gámenczy Béla: A közellátás megindulása

hüvelyes, kenyér, zöldségféle. A többi sok száz vagon küldeményt a környékbeli helységek lakossága használta fel, illetve útközben elkallódott. A szállítási nehézségek hihetetlenül nagyok voltak. A vasúti hálózat teljesen szét volt dúlva, vagonok és főleg mozdonyok alig álltak rendelkezésre. Budapesten az első hetekben egyetlen ép teherautó sem volt. A lovakat pedig vagy elhurcolták a nyilasok, vagy elpusztultak az ostrom alatt. A Kormánybiztosság megalakulása Bár február első felében több, kisebb-nagyobb élelmiszermenynyiség érkezett a fővárosba, ez azonban még arra sem volt elegendő, hogy a lakosság részére legalább napi io dkg kenyeret tudjunk biztosítani. Ehhez Budapest és a környék részére havi 300 vagon lisztre, az egyéb fontosabb cikkekből — cukorból, zsiradékból, burgonyából, hüvelyesből stb. — a legminimálisabb adagolásban is legalább havi 1000 vagon élelmiszerre lett volna szükség. Nyilvánvaló volt, hogy kivételes és sürgős kormányintézkedésre van szükség. Nélkülözhetetlen volt egy olyan magasabb szintű kormányhatósági szervezet, mely a főváros hatáskörét meghaladó, vidékre is kiterjedő intézkedésekre jogosult a megyékben feltalálható élelmiszertartalékok begyűjtése és felszállítása céljából. Ezért küldöttség utazott Debrecenbe. Még aznap Dálnoky miniszterelnök vezetésével értekezletet tartottak, melyen Vas Zoltán nemzetgyűlési képviselő megrázó képet festett Budapest helyzetéről. Megfelelő kormányintézkedéseket sürgetett. Faragó Gábor közellátási miniszter különböző begyűjtési számokat ismertetett, amire Vas megjegyezte, hogy Budapest népe nem a számokra kíváncsi, hanem azt akarja, hogy minden pesti lakos azonnal legalább napi 10 dkg kenyeret kapjon. A tárgyalás eredménye az lett, hogy a miniszterelnök február 15-én Vas Zoltánt közellátási kormánybiztossá nevezte ki. A 256/1945 sz. kormányrendeletben Vas az egész ország területére kiterjedő széles körű felhatalmazást kapott, hogy megszervezze Budapest közellátását. Alárendelték az összes vidéki főispánokat. Áruk és személyek felett közellátási vonatkozásban az ország területén úgyszólván korlátlanul rendelkezett. Vas Zoltán február 17-én jött a Városházára; itt a közélelmezési ügyosztályon megkeresett engem. Részletesen tájékoztattam a kormánybiztost a helyz.etről, az ed-8 digi intézkedésekről, a szükségesnek látszó feladatokról. A kormánybiztos jóváhagyta eddigi működésemet, egyben megbízott a Közellátási Kormánybiztosság szervezetének adminisztratív kiépítésével és Közélelmezési Főosztályának vezetésével. Ezek voltak a kormánybiztos első intézkedései. Megkezdődött a rendkívüli hatáskört ellátó Budapesti Közellátási Kormánybiztosság tényleges működése. A Kormánybiztosság rövidesen a Nagymező utcai kereskedelmi iskola épületében folytatta működését. Altalános kormányhatósági funkciókat is ellátott, mivel a kormány csak májusban jött fel Debrecenből Budapestre. A Kormánybiztosság vezető dolgozói voltak: Philip Rudolf (személyzeti főov.), dr. Gámenczy Béla (közélelmezési főov.), dr. Falk Antal (kitelepítési főov.), Bródy János (egytál-ételes ov.), Fazekas István (pénzügyi ov.), Samoday Árpád (tüzelőszer ov.), Abasáry Rudolf (szállítási ov.), Berecz Béla (sütőipari ov.), Dolgos László (ellenőrzési ov.), Borvendég Lajos (nyugati pu. kirendeltség), dr. Benesch Nándor (élelmiszerjegyközpont). A kormánybiztos mellé a koalíciós pártok részéről dr. Mátéffy Géza (Kisgazdapárt) és Hajdú Ernőné (Szociáldemokrata Párt) voltak helyettesként delegálva. Ezek hatásköre inkább formális volt, mert a Kormánybiztosság irányítását és vezetését Vas Zoltán maga intézte. A Kormánybiztosságon hivatalos munkaidő nem volt. Mindenki kora hajnaltól késő estig dolgozott. Az igen nehéz helyzetben sürgősen és azonnal tenni, cselekedni kellett. Nagy előnyt jelentett, hogy a Kormánybiztosság közélelmezési főosztályvezetője egyben a fővárosi közélelmezési ügyosztály vezetője is volt. Ezáltal olyan helyzet alakult ki, melyben a kormánybiztosi, tehát az államhatalmi szervezet és a budapesti, fővárosi közellátási adminisztráció egységesen és azonos elvi alapokon állva biztosíthatta a kormánybiztos célratörő intézkedéseinek maradéktalan végrehajtását. Mintegy összefonódva a Kormánybiztossággal, együttműködött a Községi Élelmiszerüzem, a Kenyérgyár, a fővárosi piacok, csarnokok, vágóhidak, a Gizella malom, a Gabonahivatal, az Élelmiszerjegyközpont 24 környékbeli városra, községre kiterjedő szervezete. Mennyi a fejadag? így aztán a Kormánybiztosság megalakulása után egy héttel később, február 25-én már megjelentek az utcákon a kormánybiztos első rendelkezései a hatósági élelmezési rendszer bevezetéséről, a lakosság jegyzékekben történő összeírásáról, majd ezek alapján az élelmezési jegyek kiosztásáról. Március elején a pesti oldalon már 623 964 személynek kezében voltak az élelmezési jegyek, melyekre napi 10 dkg kenyeret, 7 dkg lisztet, vagy egy tál meleg ételt kaphatott a lakosság. De még ugyanebben a hónapban a jegyek különszelvényeire 20 dkg hagymát, 50 dkg burgonyát, 15 dkg húst, io dkg főzőlisztet, 15 dkg cukrot, 1 db tojást, a gyermekek ezenfelül még 1 db tojást és 20 dkg sajtot vagy túrót is kaptak. 4 felnőtt személynek, ugyancsak jegyre, 1 csomag dohányt osztottak. Mindezek az aránylag kis adagok akkor, az éhínség küszöbén igen nagy segítséget jelentettek. Az egytál étel kiosztása végett a Kormánybiztosság február második felétől egyre több hatósági főzőhelyet állított fel. Ezek száma 134-re emelkedett. Ezenkívül 145 jóvátételi és újjáépítési üzemi konyhát is elláttak élelmiszerrel és tüzelőanyaggal. Február végén a kormánybiztosi konyhákon kereken napi 28 000 adag meleg étel, 22 000 adag pedig a Nemzeti Segély konyháin keresztül került kiosztásra. A kisgyermekek részére az óvodákban és iskolákban külön reggelit és uzsonnát juttattak, mintegy napi 8000 adagot. Biztosították 18 000 kórházi beteg élelmezését is. A mindezekhez szükséges élelmiszerek megszerzése céljából a kormánybiztos megbízottakat küldött a megyékbe, az ott fellelhető készletek begyűjtésére, felvásárlására és szállítására. Ennek eredménye volt, hogy néhány hónap alatt 1222 vagon kenyérgabonát, 40 vagon zabot, 96 vagon kukoricát, 277 vagon lisztet, 198 vagon cukrot, 18 vagon húst, 20 vagon zsírt, 11 vagon tojást, 65 vagon hagymát, 996 vagon burgonyát, 473 vagon sót, 215 vagon egyéb élelmiszert szállítottak Budapestre a Kormánybiztosság központi készletébe. Különösen a nagy mennyiségű burgonya segített. Mikor azonban a jelentős burgonyamennyiség a fővárosba érkezett, újabb nehézséget okozott a szállítóeszközök és az árusítóhelyek hiánya miatt a szétosztás. Á kormánybiztos ezért beköttette a vasúti vágányokat a vülamoshálózatba, majd a vagonokat — amennyire lehetett — a villamossíneken kitolatták a körutakra. A vagonokból aztán bárki vásárolhatott személyenkint 1 kg burgonyát 4 pengős áron. Nagymértékben javított az élelmezési helyzeten az is, hogy a kormánybiztos engedélyezte: bárki szabadon hozhat élelmiszert kézicsomagokban — batyuzva — Budapestre. Február 25-i rendeletében a legszigorúbban megtiltotta, hogy a vidékről érkező élelmiszerszállítmányokat — ideértve a magános, batyuzók által szállított készleteket is — bárki feltartóztassa, vagy elkobozza. Az üzemek dolgozói részére intézményes vidéki beszerzéseket engedélyezett, akár cserealapon is. Mindezzel a Kormány-