Budapest, 1970. (8. évfolyam)

2. szám február - dr. Wellner István: A római kor II.

Jagermaister in Hungern und Haubtmann zu Raab.") Egyben Lamberget nyomban Budára küldi. Feladata kettős: i.) rendezze — osztrák törvények mintájára — a magyar vadászati jogot, 2.) hozassa rendbe a Budára készülő Ferdinánd számára Nyéket. Lamberg jóakaratú törekvéseinek meghiúsulása kissé Rab Ráby ügyére emlékeztet! Mondani sem kell, hogy Báthori és a budai urak mereven szembehelyezkednek Lamberg törekvéseivel. Lamberg felkeresi a sánta Báthorit, ki jobbára kancsó mellett kornyadozik. Mikor terveit közli: „haragosan felel, mondván: jómaga Felségednek hű embere, s ő tudja leginkább, miben légyen Felséged szolgálatára" — jelenti Lamberg Ferdinánd királynak. S mivel Ferdinánd parancsa: Lamberg gátolja meg, hogy a buda-nyéki vadaskert körletétől kétmérföldes távon belül bárki vadásszék, Báthori odavágja Lambergnek: " — sem néki, sem másnak meg ne merészeljem tiltani az itteni vad hajtását. . ." Keserűen jegyzi meg Lamberg, levele végén: „úgy látszik, ezeknek az uraknak mindent szabad, mindenhez joguk van . . .!" Így aztán holmi országos vadászati regula, vadásztörvény helyett jócskán lezsugorodik Lamberg feladatköre. Működési területe Nyék marad. Egy 500 holdas vadaskert — országos rendezés helyett! S mit lát Lamberg 1529-ben a hajdan oly pompás Nyéken ? „A puszta vadaskerttel kell hát beérnem. Ezt teljesen ellepte a dudva; a kastély düledező félben van. A vadas kőfalában három hatalmas rés tátong; ezeket sövénnyel keríttettem el. Ezen át azonban mégis kitört 18 vaddisznó, s immáron a vadaskertnek utolsó két szarvasa is elszabadult . . ." Lamberg itatókat akar ásatni, vadászlegényeket keres. Ám a budai sáfár — tán Báthori tanácsára is hajolva — képtelen e célra „munkabéralapot biztosítani", így aztán Lamberg dolga végzetlen távozik. Elalszik a magyarországi vadászati törvény ügye is. A török feldúlja Nyéket. A kastély köveit, a vadaskert falazó anyagát az újkor új telepesei, hidegkúti és budakeszi svábok hordják szét. Vadászati múzeum terve Nyéken A Garády feltárta kastélyrom védő tetőzetét 1945 tavaszán a lakosság tüzelőnek hordta el. Akadtak élelmes szerezkedők, akik a rompark drótkerítését is „maszek" célokra hasznosították. Középkori vadászattörténetünknek ez az egyetlen nagy-budapesti építészeti emléke ma inkább szemétgyűjtő hely, mintsem — egyes térképeinken is jelölt — középkori királyi kastélyrom. A közelmúltban a kastély egyik alagsori folyosójának boltozata is beomlott. A műemlék törvénnyel szöges ellentétben, parcellázások során megtörték a műemlék-terület egységét. A gótikus kastély és a románkori kápolna egységes területébe apró és szegényes házikókat telepítettek. Ezek okán e terület egykori egységes bemutatásának reménye már úgyis szétfoszlott. De magának a két kastélynak — egyelőre ősbozótos — területén még így is rendet lehetne teremteni. S aránylag csekély áldozattal a főváros, vagy a vadásztársadalom — vagy a kettő együtt — lehetővé tehetné, hogy ezen a történelmi helyszínen vadászattörténeti emlékanyagunknak egy részét bemutathassuk. Zolnay László 45 király radaskertje elzavarta. Egyízben a király fellopózkodott a templom karzatára is, hogy küesse: igaz-e, hogy esténkint a perjel végigkorbácsolja az összes barátot, majdpedig azok egyike ver végig a főpapon ? Mindezeknél megkapóbb azonban annak a regénynek emléke, amelyet az irodalom éppúgy megőrzött, mint a térkép. Szép Ilonkáról vagyon szó. Hogy ez a szép pásztorlányka — aki Mátyásnak oly sok és szép pásztorórát szerzett — milyen minőségben cseppent Budaszentlőrincre, nem tudjuk. Meglehet, hogy valamely majoros lánykája volt. Vagy a barátok szolgálóinak egyike.** Az is lehet* Az 1300-as évek első évtizedében épített Budaszentlőrinc pálos kolostorának törökdúlta romjai ma a II. Budakeszi út 91—95. sz. alatti telkekenj a Ságvári liget parkja alatt találhatók. E romterület méreteire jellemző, hogy temploma a Mátyás templom méreteivel vetekszik — háromhajós, 51 méter hosszú épület —, kolostora pedig valaha 300 remetének szállása volt. Ügy Írják, hogy a budaazenüőrinci templom tornyainak árnyéka nyáridőben, alkonyattájt a budai városfalakig vetődött. Feltáratlan fővárosi romjaink egyike. ** 1490 körül a pálosok budavári házának — a mai Hess András téri Vörös sünháznak — főző asszonya bizonyos Eliza szakácsnő volt. Hogy pedig papok a konyhalányok kiválasztásában mennyire fejlett esztétikai érzékkel rendelkeztek, John Paget 1839. évi tihanyi beszámolója is mutatja. („Megnéztük az apátság nagy konyháját; igen gazdagon ellátottnak látszott és a szakácsok között a vidék legcsinosabb parasztlányai sürögtek-forogtak...") séges tehát,hogy Mátyást nem csupán Gergely prior theológiai vitái vonzották Nyékről a közeli Budaszentlőrincre ! Hogy Szép Ilonkának s Mátyásnak szerelmi idillje igaz-é, tán mára Ságvári liget legvénebb bükkjei sem tudják! Bizonyos azonban, hogy a kolostor romjaira épült határszéli fogadót s táját már XVII. századvégi budai térképeink „Schöne Shäferin" — „Pulchra pastorissa", „Szép pásztorlány" — vagy a német szavak rossz fordításával: Szépjuhászné — névvel illették. (Utolsó emléke e kis regénynek Stróbl Alajos budavári Mátyás = Szép Ilonka kútja s a Budakeszi út elejének neve: Szépilona.) Utolsó kísérlet egy vadásztörvény megalkotására. Nyék pusztulása Középkorunk egyik — jellemzően meghiúsult — vadászati törvénytervezete is Nyékhez fűződik. 1529-ben vagyunk, 3 évvel Mohács után. Elbeszélésünk időpontjában az ország két királya közül éppen Habsburg I. Ferdinándé Buda. Távollétében a „sánta" Báthori, e minden hájjal megkent kiskirály uralkodik. Ferdinánd — maga is passzionátus vadász — igyekszik az ország vadgazdálkodását rendbehozni s végre egy reális vadászati törvényt bevezetni Magyarországon. Soha rosszabbkor! Nálunk ugyanis, Ausztriával ellentétben — ahol a vadászat felségjog — a vadfogás földesúri jog volt. Mivel az 1504. évi törvény a parasztot eltiltotta a vad- és madárfogástól, az 1514-es ún. „Dózsa törvény" pedig egyszer s mindenkorra eltiltotta fegyverhasználatukat, a dúvadak éppen úgy elszaporodtak, mint a vadorzók (Ferdinánd egyik éles szemű diplomatája, Herberstein Zsigmond már korábban jelenti: jobbágyságunk újra erőteljesen s módszertelenül irtja a török által is dézsmált vadállományt). Ferdinánd,hogy beavatkozzék, 1529-ben Lamberg Kristóf győri kapitányt nevezi ki „Magyarország fő vadászmesterévé". (Hangzatos német címe: „Obrister Vaddisznó vadászat (A Limburg-testvérek miniatúrája 1410 körül)