Budapest, 1969. (7. évfolyam)

1. szám január - Kereszty András: Egy városrész három arca (Rákospalota, Pestújhely)

'ész K arca Jellegzetes palotai utca (Bánhalmi János felvételei) szonyt teljes menyegzői díszben temessék el. Az utcavégi nyomókutaknál gyerekek állnak vödrökkel, kavicsot dobálnak, kergetik egymást. A házaknak mészillatuk van, a szántóföldek felől a frissen kapált föld szagát hozza a szél. Ha nem tudnád, eszedbe se jutna, hogy Budapesten vagy. A történelem Palota a Duna egyik mellékága partján épült annak idején. Pesttel együtt a nagy folyó által övezett szigeten feküdt, a holtág a Megyeri révnél szakadt ki az Ős-Dunából és csak Soroksárnál ömlött vissza az anyafolyóba. Ezt a keleti Duna-ágat még egy 1649-ből származó térkép is feltünteti. A község alapítói a fejedelem törzséből kerültek ki. A településről az első írásos feljegyzés IV. Béla uralkodásának idejéből maradt. A király Palotát a Nyulakszigeti apácáknak adományozta. Ezután sok oklevélben szerepel a község neve, Palathának, Palajtának, Palachtának nevezik és a XIV. századtól kezdve Párdipalotának hívják. Jobbágyok laktak itt évszázadokon át, egy ideig pedig a helység határához tartozó Regtelökön a király udvari bolondjai építettek házat. Jött a török kor, a hadakozások kora, számos környékbeli település nyomtalanul eltűnt. Palotának szerencséje volt, vagy talán különösen kitartó lakossága. Fennmaradt a község, fennmaradt a népe. Igaz, mikor 1690-ben egy összeírás készül a török megszállás utáni lakott és elpusztult helységekről, Palota neve mellett ez áll: „Némely szegények által ületett meg, akiknek nincsen semmijük." Érdekes megnézni az egymást követő népszámlálási adatokat. Nem is kell a számok nyelvén érteni, hogy az ember kiolvassa belőlük egy nép életerejét, feltámadását. 1790-ben ötszázan laknak a községben, köztük már 33 olyan család, amelynek 40 hold szántója és rétföldje van. 1847-ben 1700-an élnek itt. 1870-ben 3458 lakosa van Palotának. Negyven évvel később, 1910-ben 25 ezer embert írtak össze, 1920-ra pedig az ország legnagyobb városai sorába emelkedik. Harminchatezren laknak Palotán. Vonz Pest, munkalehetőséget ad a kapitalizálódó város és úgy, ahogy napjainkban Gyál, Érd, Üllő lélekszáma duzzad fel elképesztő mértékben, ugyanúgy terebélyesedett ez a főváros határán elterülő város. 1909-ben jöti létre Pestújhely, ebben az időben költöztek ide a vasutasok. 1923-ban a Belügyminisztérium rendelete Palota nagyközséget rendezett tanácsú várossá nyilvánította. Az Újfalu városias arca ekkor alakul ki. Gond azonban még bőven van. Nincs csatornázás. 1897. óta az egymást követő bírók és polgármesterek rendre azzal a bejelentéssel ke/dik működésüket, hogy a közművesítést most már igazán megkezdik. De történni nem történik semmi. Egészen napjainkig sem. A kerület lakóinak legnagyobb része még mindig a kupakra jár vízért. 1950: Rákospalota és Pestújhely Nagybudapest XV. kerülete lesz. Hatvanháromezren élnek itt. Autóbuszok, villamosok kapcsolják össze a várossal és az eddigi két legjelentősebb közlekedési ütőér, a HÉV és a Budapest—Vác vasútvonal sorvadni kezd. A házak összeépültek Pest külső részeivel, Rákospalota és Pestújhely egybeolvadt Budapesttel. A község, majd a város története többször közös volt az ország történelmével. 1514-ben a palotai jobbágyok megölik Párdi nevezetű földesurukat és a szétrombolt kastély kövei közé temetik. A Rákóczi szabadságharcban számos palotai paraszt vesz részt, 147 nemzetőrt állít 1848-ban a magyar hadseregbe a község. A posztóüzemmé átalakított Rákospalotai Olajgyár készítette a honvédsereg ruháit. 1908-ban közadakozásból itt állítják fel az ország második Kossuth-szobrát, 1912. május 23-ról pedig — a munkásság tüntetéséről — Babits Mihály is verset írt. A jelen és a jövő Húszezer lakásban hatvannégyezer ember él. A kerületben egy gimnázium és egy technikum ágy fölött még ma is őrizgetik az idős asszonyok díszes, gyöngyösszalagos menyasszonyi főkötőjüket, a múzeum mégis csak igen nehezen tudott két darabot szerezni. A hagyomány ugyanis n.egkövetcli, hogy a meghalt asz-9