Budapest, 1969. (7. évfolyam)

1. szám január - Kereszty András: Egy városrész három arca (Rákospalota, Pestújhely)

van, az általános iskolák száma tizenhárom. Négy ezernégyszáz ember iratkozott könyvtárba, egy körzeti orvosra 2770 ember jut. A XV. kerület 17 nagyüzemében nyolcezer helybeli dolgozik. Itt található a főváros legnagyobb területű termelőszövetkezete, a Béke tsz. Hírnévben nem éri még utol a sasadiakat, de egy valamiben feltétlenül megelőzi. A Szilas-patak mellett, a szántóföldek közvetlen közelében szakorvosi rendelő épült — kizárólag szövetkezeti tagok részére. Egyelőre kevés az új lakóház, a Czabán Samu téren is mindössze 112 lakás épült. De a Gazdálkodó út mentén, a Páskom ligetben már dolgoznak a földgépek. Simára gyalulják a talajt, készítik Budapest legújabb lakótelepének alapjait. Az itt felépülő tizennégyezerötszáz lakás megduplázza majd Rákospalota lélekszámát. 18—20 emeletes házak állnak öthat év múlva a most még kihalt, üres útvonal mentén és a városrész központjában 28 emeletes toronyépület emelkedik majd. A páskomligeti lakótelep már a jövő Budapestjének lesz a modellje. A korszerű városrendezési elvek itt találkoznak először igazán az esztétikai követelményekkel és ez lesz az első olyan új építkezésünk, amelynek tervei átfogó szociográfiai felmérések eredményeinek figyelembevételével készültek. A vizsgálatok azt a gyakran hallott panaszt fogalmazták meg a számok nyelvén, hogy szépek, korszerűek ezek a telepek, de napközben kihaltak, ridegek. A vizsgálatok aztán nemcsak a kifogásokat konkretizálták, hanem a járható utat is megmutatták. Pezsgés kell. Városélet. Hivatali negyed. A kertvárosi életformának és a nagyvárosi nyüzsgésnek szerencsés keveréke. így jött létre Új-palota terve. A középpontban felhőkarcolók — igaz egyelőre csak még amolyan magyar „közepes" méretűek — a „belvárosban" üzleti és hivatali negyed, a nagy épületek mögött, a csöndes liget közepén pedig a házak, az iskolák, az óvodák. — A Gazdálkodó úti lakótelepről látszik-e majd a János-hegy ? — kérdezték nemrégiben egy vetélkedőn a Dózsa György gimnázium csapatát. — Nem. A János-hegy messze van. Pedig lehet majd látni. A 28. emeletről végigfuthat majd a tekintet az egész főváros fölött. A főváros fölött, amely magához szívta, megnövesztette és önmagához hasonlítja majd Rákospalotát és Pestújhelyt, a két ezeréves községet. Kereszty András Részletek a Rákospalotai Múzeum néprajzi anyagából (Bánhalmi Jánosfelvételei) 10