Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Gábori Miklós: Az első ember nyomai

Kavicsból készült, pattintott eszközök el. Ennek a combja egyszer sem került a táborba; csak az alsó lábszára és a feje. A hatalmas combról nyilván csak a húst tudták lefaragni. A farkasnak, a hiénának pedig se bordája, se gerince, se combja, se lábszára nincsen — csak a koponya és a lábfejek találhatók. Vagyis csak a bőrüket nyúzták le, csak a bundájuk kellett. A bőrben maradt benne a koponya és a lábvégek. Azonos elbánásban részesült tíz darab KARTAL ZSUZSA Kéz emlékszem a kezére barlangi oroszlán is: csak a koponyájuk és a mancsuk jutott el a vadásztáborba, a bőrrel együtt. A többi részük kinnmaradt, ahol megnyúzták őket. Az érdi lelőhely másik érdekessége, hogy a völgyteknő egyik részében afféle vermet létesítettek, melyet hústárolásra használtak. Ebben a korszakban ez az első ilyen eset. A combok száma itt hétszerese volt a normális, anatómiai aránynak. A csillaghegyi lelet Budapest környékének ezen első lakói egy másik rádiócarbonvizsgálat szerint 38 100 évvel ezelőtt még itt éltek — aztán eltűntek. Egyelőre nem tudjuk, hová mentek. Lehet, hogy száz kilométerrel odább egyszer újra előkerülnek kőszerszámaik; az is lehetséges, hogy egy másik táboruk pár száz méterrel távolabb fekszik, mélyen a föld alatt. Keressük, kutatjuk őket — és úgy látszik, nem hiába. A múlt évben előkerült az ősember korának egy újabb budapesti lelőhelye: egy csillaghegyi ház kertjében, csőfektetés közben. A csillaghegyi ősember már nem volt neandervölgyi és semmi köze az érdiekhez. A leletek sokkal fiatalabbak, a Würm-jégkor végéről származnak: kb. 15 000 évesek. Néhány szép, kőből pattintott késpenge került itt felszínre és ismét a zsákmány: mammut-borjú és vádló maradványa. A kevés leletből is következtetni lehet azonban a népre — mert ekkor már népekről beszélhetünk —, a gravetti törzsekre, akik rendszerint a folyómenti dombhátakon telepedtek meg. Hasonló táborokat ugyanis a Dunakanyar vidékén ismerünk, ahol majdnem minden községnek van egy ilyen korú régészeti lelőhelye. Úgy látszik, hogy a csillaghegyiek — akik a mai strand közelében vadásztak — ezekkel álltak kapcsolatban. Késő utódaik nyomát pedig a budai hegyvidék barlangjaiban találjuk meg. A Kiskevélyi-barlangban, a Pilisszántói kőfülkében az utolsó ősemberek nyomára bukkantak. Rénszarvas vadászok tanyái voltak ezek a helyek; szerszámaik tovább öröklődtek még hosszú évezredeken keresztül. Ennek egyik bizonyítékát a budai Remetebarlangban találtuk meg. Történelem a Remetebarlangban A Remete-barlang Budapest földtörténetének, régészetének páratlan keresztmetszete. A barlang rétegeiből szinte minden nép hagyatéka előkerült, amely valaha megfordult itt, a Duna két oldalán. A legalsó rétegben talált leletek i. e. 8000 évesek; fölötte pedig 11 nép, 11 különböző korszak emlékei találhatók. A fiatalabb kőkor 3—4000 éves szerszámai, edénytöredékei, annak a népnek a használati tárgyai, amely első telepesként vályogtapasztású kunyhókat épített a békásmegyeri parton. Ezt követte a rézkori ember; a bronzkor három különböző műveltségű népcsoportja; aztán a bronzkor végének emlékei. Megfordult itt a vaskorszak embere; megtaláljuk a kelták edényeit, a szarmaták nyomát, római kori menekülők vagy kirándulók néhány ottfelejtett tárgyát, a népvándorlás, sőt, a középkor leleteit is. A Remete-barlang földrétegei számtalan „kis-tatárjárás" emlékét őrzik. Olyan, mint egy vastag, rétegekből álló történelemkönyv. Egyetlen főváros sem dicsekedhet hasonlóval. Mi történik ezekkel az érdekes, tudományos, oktatási, de még idegenforgalmi szempontból is értékes lelőhelyekkel? Építészeti műemlékeinket restauráljuk, megóvjuk — a régészeti tárgyak pedig múzeumokban láthatók, vitrinekbe zárva. De mi a sorsa az ásatások szabadban levő területének — amely nem zárható szekrénybe ? Az érdi neandervölgyi lelőhely felkeltette a különféle szakemberek és szervek figyelmét. A tervek szerint a balatoni autópályán kitérő pihenőt létesítenek, összekötik az ásatások helyével, ahol szabadtéri bemutatóhelyet alakítanak ki. A csillaghegyi lelőhelyen egyelőre további kutatásra van szükség. A Remete-barlang és az egész Remetevölgy megóvását pedig az oldaná meg, ha természetvédelmi területté nyilvánítanák és úgy kezelnék, mint a főváros múltjának egyik páratlan emlékét. aznap alacsony volt az ég víz alól jött a kiabálás a forgó kék fény a visító autón a forgó kék fény is víz alatt volt és mutogattak mint akik nem értik egymást és tapostak és könyököltek hogy lássanak egy embert egy mozdulatlan embert egy kifacsart tagokkal fekvő mozdulatlan embert az állványok alatt a kezére emlékszem ernyedt kezére malteros ernyedt kezére halott kezére 38