Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - Zolnay László: Buda és a régi magyar ötvösművészet

amelyet IV. Béla korában készítettek. Hétszáz esztendőn át erre a keresztre tették koronázási esküjüket a magyar királyok. Buda, az ötvösség új központja Azt, hogy a koronázási eskükeresztet — amely kétségtelenül magyar mester keze munkája — még Esztergomban készítették-e, vagy már Budán — tehát a XIII. század derekának régi vagy új fővárosában-e —, eldönteiJ nem lehet. Készítésének időpontjában IV. Béla udvara — a tatárjárás elmúltával — elköltözött Esztergomból: az ország új fővárosává Buda vált. 1255-ből pedig már királyi oklevél szól arról, hogy az esztergomi ötvösök a pénz verését itt a budai Várban végzik. A tatárjárást követő újjáépítés — ennek során az új főváros megalapítása — a magyar román kort zárja le. Az országot már a gótika stílusában építik újjá. Ez a hajnala a magyar gótikus ötvösművészetnek is. Budának, az újonnan alapított fővárosnak a hazai nemesfém piacon való központi jelentőségét jelzi az, hogy az 1270-es évekre már a budai márka a nemesfém súly-egységéül szolgáló országos étalon. Ekkoriban — talán magyar, talán budai ötvös — készíti el azt a pompás koronát, amelyet a múlt században a Margitszigeten találtak meg. A koronáról Feuer Istvánné Tóth Rózsa bizonyította be azt, hogy V. István királynak (megh. 1272) halotti koronája volt. Vesztegetés — ötvöstárgyakkal Maga V. István — már ifjabb király korában is — nagy kedvelője volt a pompának. 1264-ből fennmaradt vásárlásainak egy számadástöredéke. Ebből az derül ki, hogy az ifjabb király ebben az évben, alig pár hónap alatt, 1500 márka súlyú ezüstöt költött textilek, prémek s főként ékszerek vásárlására. (Az összeg magasságát jellemzi az, hogy ugyanakkor Komárom várának s vele egész Csallóköznek értékét 800 márka ezüstre becsülték.) A számadásban gyűrűk, nyakláncok, koronák, ezüst övek, diadémok, arany keresztek szerepelnek. Az a feltevés, hogy az ifjabb király ezeket az elajándékozott értéktárgyakat politikai célokra használta. Ugyanez évben vívta meg ugyanis győzelmes háborúját atyjával, s a megajándékozott főemberek névsorából az derül ki: egyeseket azért jutalmazott, hogy az ő hűségén megmaradjanak, másokat azért, hogy atyjától az ő táborába pártoljanak át. (A számadás alapján azt is kiszámították: mennyi volt akkoriban egyegy vezetőember hűségének ára? A júdáspénz harminc márka ezüst körül mozog!) E számadás időpontjának évében ment végbe IV. Béla ifjabb fiának, Béla hercegnek esküvője egy német hercegkisasszonnyal. A pozsonyi szertartás fénye elkápráztatta a német szemtanúkat. A króni-A Suki Benedek-féle kehely. (Esztergom, Kincstár, 1435—1440 között, magyar ötvös munkája) Szelényi Károly felvételei