Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Címlapunk: A Népsziget (Szelényi Károly felvétele)

VII. ÉVFOLYAM 8. SZAM t 969 AUGUSZTUS A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Szerda 16—18 óráig I., Országház u. 20. Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3 Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre ... 60,—Ft egy évre . . 120,— Ft 69.2088 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL Dr. Bakács Tibor: Urbanizációs higiénés ártalmak 5 Beszélgetés Erdei Ferenccel . . 8 Sulyok Katalin: Napközisek — nyáron n Siklós László: Népszigeti krónika 14 Vargha Balázs: Arany János Budapestje .... 20 FÓRUM Bozóky Éva: A főváros alkoholistái 26 Tarnóczi Lóránt: Szállodaiparunk helyzete ... 28 Czagány István: A Pesti Vigadó sorsa 32 Város az időben II. Dr. Gábori Miklós: Az első ember nyomai 35 Címlapunk: A Népsziget (Szelényi Károly felvétele) A hátsó borítón: Ghirlandajo: Pásztorok imádása. A Szépművészeti Múzeum tulajdona (Schiller Alfréd reprodukciója) Szerkesztő bizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; NAGY RICHÁRD, a Budapesti Pártbizottság tagja; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója Dr. Yiszkei Mihály a beruházásra fordított összegek felhasználásáról A gazdasági mechanizmus reformja a tanácsok gazdálkodási szerepét és önállóságát jelentős mértékben növelte. Az új irányítási rendszer nagyobb lehetőséget ad a rendelkezésre álló anyagi, műszaki és pénzügyi eszközök eredményes felhasználására. Az egységes tanácsi fejlesztési alap létrehozásával pedig egyszerűsödött a beruházások finanszírozása és pénzügyi lebonyolítása. A tanácsok sokrétű gazdálkodási feladatköréből ezúttal csak a tanácsi beruházások, az iparkitelepítés és a közös beruházások kérdéseit ismertetjük. A fejlesztés pénzügyi forrásai Az új gazdaságirányítási rendszer a tanácsok alapvető gazdasági feladataként a város-és a településfejlesztés, a kommunális ellátás, a lakosság egészségügyi, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítéséről való gondoskodást jelöli meg. A kommunális fejlesztés irányát és volumenét az anyagi lehetőségekkel összehangolt lakossági igények határozzák meg. A kommunális szükségletek a város népességszámával és az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekednek. A főváros lakosainak száma 1969 elején 7 ezer fővel meghaladta a kétmilliót. A város egyes területei között a kommunális ellátásban igen nagyok a szintkülönbségek, ezeknek arányosítása sok gondot okoz a Fővárosi Tanács vezetőinek. A főváros fejlesztési feladatainak nagyságát és jelentőségét a következő adatok szemléltetik. A Fővárosi Tanács állóeszközvagyonának bruttó értéke 1969. január i-én 110984 millió forint, ezen belül a lakóházak bruttó értéke 71 820 millió (64,7%) volt. Az állóeszközvagyon átlagos használhatósági foka — az értékcsökkenési leírások figyelembevételével — 39,6%. Az állóeszközvagyon karbantartása és felújítása, ezáltal azok használhatóságának javítása, szintén széles körű gazdálkodási feladatokat jelent. Nagyok a városban az ellátottsági szintkülönbségek. Amíg 1968-ban a belső kerületekben a lakások vízvezeték-ellátottsága 93%-os, csatornahálózati bekötésük 92,7%-os volt, addig a peremkerületekben ezek az arányok: 41,5, illetve 26,7%. A jogosnak elismert lakásigénylők száma még mindig jelentősen meghaladja a százezret. Alakásépítés mellett a Fővárosi Tanácsnak még számos olyan fejlesztési problémát kell megoldania, amelyek nélkülözhetetlenek a lakossági szükségletek kielégítéséhez. A súlyponti feladat: a kommunális ellátás megoldása. Az új gazdaságirányítási rendszer lényegesen módosította a beruházások mechanizmusát, a döntési hatásköröket és a beruházások finanszírozását. A tanácsok közvetlenül és elsősorban a lakásépítés és az irányításuk alá tartozó intézmények fejlesztéséről gondoskodnak, emellett támogatást nyújthatnak a tanácsi szolgálatató vállalatok beruházásaihoz. Mindezek pénzügyi forrása a tanács 1